Kolozsváron járt Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok úszó, akivel csütörtökön a Kolozsvári Magyar Napok keretében beszélgethettek az érdeklődők a Szentegyház utcai Ifjúsági Udvarban. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és Magyarország Főkonzulátusának közös eseményét Simon Katalin, az MCC Kolozsvári Egyetemi Programjának hallgatója moderálta – írja közleményében az MCC.

A szülei egyszerűen azért vitték el négyévesen uszodába, hogy barátkozzon a vízzel. Végül annyira megszerette a sportot és a környezetet, hogy élete meghatározó részévé vált – idézte fel a kezdeteket Gyurta Dániel. A nagy eredmények megszerzése előtt évtizedek hajnali ébredései, reggeli és délutáni edzései, hétvégi versenyei, edzőtáborai állnak, hiszen egész életét meghatározta a tizedmásodpercek javítása. Az edzés, étkezés, hibák felfedezése és korrigálása is mind a gyorsaságot szolgálta. Évről évre igyekezett felülmúlni önmagát, túlszárnyalni előző teljesítményét. Ebben a folyamatban fontos szerepe volt az edző-versenyző kapcsolatnak, hiszen a fiatalok több időt töltöttek edzőikkel, mint a szülőkkel, valamint a csapatnak, amelynek tagjai motiválták egymást.

Az olimpikon szerint a jó edző nemcsak a cél elérésében segít, hanem kiváló pedagógus is, pontosan tudja, mire van szüksége a versenyzőnek, és mentálisan is felkészíti a kihívásokra, illetve segít feldolgozni a kudarcokat. „A sportban, felkészülésben személyre szabott kapcsolatok vannak” – mutatott rá Gyurta Dániel, hozzátéve, hogy ő maga nem készül edzői feladatokat vállalni, mivel inkább versenyző típusnak tartja magát, és szakmailag sokkal korábban kellett volna erre felkészülnie.

2004-ben az athéni olimpián mindössze 15 évesen szerzett ezüstérmet. Az úszó szerint ez annak is köszönhető, hogy felszabadultan versenyezhetett, nem kellett címet védenie, nem volt teher a vállán. A következő évben viszont a 83. helyre csúszott vissza a világlistán, ahonnan csak hosszas kitartással, alázattal, támogató edzői magatartással, a család és csapattársak segítségével sikerült visszatérnie a dobogóra. „Csak úgy lehet eredményt elérni, ha hiszünk abban, hogy sikerülni fog” – jelentette ki, majd az ökölvívók példáját hozta fel: „ha megfordul a fejedben, hogy ki fognak ütni, akkor kiütnek. Ki kell zárni a kudarc lehetőségét.”

2012-ben Londonban végül megkoronázhatta karrierjét, amikor világcsúcsot döntve lett olimpiai bajnok. A döntőben megváltoztatott taktika hozta a sikert, hiszen senki nem számított a bevált stratégia gyökeres átalakítására. Míg azelőtt inkább a táv második felére koncentrált, az új, nyerő stratégiával a megszokottnál hamarabb elindította a hajrát.

2018-ban fejezte be versenyzői pályafutását, de sportközelben maradt: tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, az Európai Olimpiai Bizottságnak és a Magyar Úszó Szövetségnek is, ahol a sportolók érdekeit képviselve igyekszik a versenyzők igényeit közvetíteni a vezetőségek felé. Úgy véli, fontos, hogy az úszószövetségekben, bizottságokban jelen legyenek a fiatalok, akik tisztában vannak a valós igényekkel, problémákkal, első kézből tapasztalják meg a hiányosságokat. Így csökkenthető az országot jobb lehetőségekért elhagyó sportolók száma is – tette hozzá Gyurta, majd annak a jelentőségét hangsúlyozta, ha a bajnokok, példaképek testközelben vannak a fiatal versenyzők számára.

Rámutatott: ha a gyerekek látják ezeket a bajnokokat, ők is hasonlók szeretnének lenni. Egy-egy kiemelkedően teljesítő versenyző példája jelzi, hogy itt is van kitörési lehetőség, biztatóan hat a fiatalokra – ilyen volt számára is Rózsa Norbert olimpiai és világbajnok példája.

Az olimpikon emellett humanitárius munkát is vállal. Évek óta segíti a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkáját, idei etiópiai látogatását pedig élete egyik legmeghatározóbb élményének tartja. Elmondta, különösen megrendítő volt számára olyan országba repülni, ahol nincs víz, fél liter a napi átlagos vízfogyasztás egy olyan folyóból, ahova több kilométert gyalogolnak, a szennyezettsége miatt pedig sok a betegség, elhalálozás a régióban. Egy közel száz méter mély kutat fúrtak a kiválasztott területen, ami megváltoztatta egy egészen nagy közösség életét, a túlélést biztosította az ott élő embereknek. A közeljövőben két újabb kút fúrását tervezik a régióban, és bár a politikai, háborús helyzet, a törzsekkel való kapcsolattartás, a vezetőkkel való egyeztetések nehezítik a kivitelezést, további projektekkel is segítenének a térség lakóin.

A Kolozsvári Magyar Napok alatt az MCC érdekes előadásokkal bővíti az Ifjúsági Udvar programját: szerdán Boris Kálnoky újságíró, az MCC Média Iskola vezetője, majd Blényesi Balázs FinTech és tőzsdeszakértő tartott előadást. Pénteken dr. K. Lengyel Zsolt történész, politológus, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének igazgatója beszél a transzilvanizmusról, dr. Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet vezetője és dr. Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja pedig Mikor tör ki a béke? címmel értekeznek a szomszédban zajló háborúról.