Az orosz–ukrán háború alakulásáról, a kárpátaljai és erdélyi magyarok helyzetéről, az információs hadviselésről és a kisebbségi jogokról esett szó a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott szerdai kerekasztal-beszélgetésen, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán.  

A rendezvényen Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke valamint Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt a meghívott, a beszélgetést Grezsa Csaba nemrég beiktatott kolozsvári főkonzul moderálta.

Az anyaországi programok folytatása Kárpátalján most különösen fontos

Balogh Lívia a kárpátaljai magyarok és Ukrajna aktuális nehézségeiről beszélt. Mint elmondta, a február 24-én kitört orosz–háború első néhány hónapjában a kárpátaljai magyarság „elég feszült légkörben élt”, miután Magyarország kiállt a béke mellett, és leszögezte, hogy nem szállít fegyvereket a harctérre, sőt még csak fegyverszállítmányok áthaladását sem engedélyezi az ország területén. Ez a fesztültség most már megszűnt – mondta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselője.

„Nagyon nehéz helyzet vár Ukrajnára, 30 százalékos gazdasági visszaesést, 35 százalékos inflációt vetítenek előre. Az anyaország eddig mindent megtett anyagilag is, hogy segítsen, óvodákat, iskolákat újított fel, különböző támogatásokat kaptunk, ezeknek a programoknak a folytatása most még fontosabb, hogy érezzék az emberek, hogy van jövő Kárpátalján” – vélte Balogh Lívia.

Az Ukrajnában uralkodó közhangulatról elmondta: országszerte nagyjából a szülők 60 százaléka elzárkózik a fizikai jelenléttel történő oktatás megkezdődésétől, viszont Kárpátalján ez az arány fordítva van, 60 százaléka akarja a szülőknek, hogy elkezdődjön az oktatás, és ez óriási kihívások elé állít mindenkit. Megemlítette, hogy a háború kitörése óta több millió ember változtatta meg a lakhelyét, és nem lehet tudni, hogy hány millió ember vált hajléktalanná. Azt sem lehet még számokban mérni, hogy hány magyar hagyta el Kárpátalját, de a politikus szerint azt azért hallani lehet, hogy azok, akik elmenekültek az országból, később haza akarnak térni.

„A nagy része az embereknek haza fog jönni, hiszen ott az otthonuk. Küzdeni kell a saját létjogosultságukért Kárpátalján, hiszen a lakhelyváltoztatások miatt nagyon sok idegen lesz, aki nem érti Kárpátalja vegyes lakosságát, hogy hogyan tudott eddig több nemzet békésen megférni itt. Nagyon nagy a bizonytalanság most Kárpátalján, nem tudjuk, hogy lesz-e oktatás, energia, gáz, de szerintem a kárpátaljai magyarság élni akarását nem törték meg, és most mindennél jobban szükség van az egész nemzet megtartó erejére” – fogalmazott Balogh Lívia.

Nagyon veszélyes az információs háború

Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy milyen hatása van az erdélyi közösségszervezésre a kárpátaljai elvándorlásnak, mit lehet tanulni erdélyi vonatkozásban a szomszédoktól. Mint elmondta: nem gondolja, hogy Erdélyben az ukrajnai háború miatt elkezdődne valamiféle elvándorlás. „Erdély mindig három hatalom ütközőpontján volt – mondta –, ám szerencsére Európa még mindig az embert teszi az értékpiramis csúcsra, nem úgy, mint Oroszország.” Székely István szerint Ukrajna egy olyan állam, amelynek „jogában áll megválasztani államformáját és szövetségesi rendszerét”.

A politikus ugyanakkor a dezinformációról is beszélt a kerekasztal-beszélgetésen. Mint elmondta, sok félrevezető információ kering az erdélyi magyar nyilvánosságban, és „a háborút már sok eszközzel vívják, ebből a rakéta csak az egyik”, hiszen létezik információs háború is, amellyel szövetségeseket akarnak szerezni az orosz oldal számára. Szerinte nem igaz az az állítás, miszerint Oroszország az orosz nemzetiségű lakosok érdekeiért folytat háborút, hiszen Mariupolban „olyan várost tettek a földdel egyenlővé, amelynek 90 százaléka oroszul beszélt, 45 százaléka pedig orosznak vallotta magát.” Kiemelte, az is álhír, miszerint az oroszok visszaadhatják Kárpátalját Magyarországnak. „Ez is a dezinformációs háború része” – mondta.

„Azért veszélyesek ezek a felvetések, mert van valamiféle fogadókészség az erdélyi magyarokban ez iránt, igaz, alacsony szinten. Az Európai Unión kívül a kisebbségi kérdést tankkal oldják meg, szerintem nekünk csak az EU-ban van lehetőségünk megoldani a kisebbségi kérdést. Igen, a csatlakozáskor többet vártunk az Európai Uniótól, de nincs más alternatívánk” – magyarázta a politikus.  Székely István arról is beszélt, hogy sokan „egyenlőségjelet tesznek Oroszország és az orosz nép között”, szerinte ez nem helyes, hiszen úgy, ahogy szolidárisak vagyunk az ukrán néppel, az orosz népet is „segíteni kell morálisan, hogy leküzdje a saját démonait”, mivel véleménye szerint a világ szegényebb lesz, ha nem sikerül egy demokratizálási folyamat révén élhetőbb jövőt teremteni Oroszországban.

„A fegyverszüneti csomagba fontos, hogy bekerüljön a nemzeti kisebbségek kérdése”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke az erdélyi magyar jövőről beszélt, és arról, hogy ezt a háború hogyan alakítja. Toró T. elmondta: a magyar nemzetpolitika azt fogalmazta meg, hogy egyesíti a nemzeteket határmódosítás nélkül. „Mi úgy képzeljük el a jövőt, hogy erős, autonóm közösségek vannak, és ezek jó kapcsolatot ápolnak az anyaországgal és Bukaresttel a mi esetünkben. Tudatosan kell törekedni a szülőföldön maradásra, a békére, kiszámíthatóságra. A háború felerősíti a félelmeket a nemzetpolitikában, átrendezni a status quót, és felizzítja az elfekvő konfliktusokat” – világított rá.

Toró T. Tibor hozzátette, a nemzetegyesítést a háború kitörése óta sokszor félreértik, veszélyként élik meg, és ez megnehezíti az autonómiatörekvéseket. Szerinte az erdélyi magyarságnak ebben a környezetben kell túlélnie, és nem szabad engednie, hogy ez a „mesterséges helyzet” a jövőképévé váljon, hanem meg kell őriznie eredeti céljait a háborús környezetben is. „Nagyhatalmak voltak, vannak és lesznek, de ezt a helyzetet előbb-utóbb rendezni fogják, és az a lényeg, hogy ne maradjon ki a nemzeti kisebbségek kérdése a fegyverszüneti csomagból” – mondta az EMNP-s politikus.

Németh Zsolt: minél tovább tart a háború, annál rosszabb

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy mi Magyarország szerepe a háborúban, és hogyan reagált a magyar politikum erre. A fideszes politikus szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusványosi és dallasi beszédében „világosan fogalmazott”, hogy újra kellene tervezni a háborúval kapcsolatos európai uniós stratégiát. Véleménye szerint az egyik legnagyobb veszély, hogy összemossák a kisebbségi törekvéseket az orosz törekvésekkel, ezért „nagyon világossá kell tenni”, hogy mi a különbség az orosz és a magyar politika között.

„Az orosz birodalmi politika a kisebbségi kérdést eszköznek, ürügynek tekinti, felhasználja a birodalmi törekvéseihez. A magyar külpolitika a kisebbségek megmaradására törekszik, a demokrácia kiterjesztéséért, ez stabilizáló hatású és értékelvű. Számunkra célkitűzés, hogy az Európai Unió keretei között éljen minél több kisebbség” – közölte.

Németh Zsolt szerint „rendkívül aggasztóak” azok a folyamatok, amelyek Kárpátalján zajlanak, mint mondta, „ilyenkor minden kisebbség védelmét szavatolni kell”. Hozzátette, remélhetőleg sikerül majd Romániának és Magyarországnak közösen fellépnie a kisebbségi normák kapcsán, és elmondta: most azon vannak, hogy kisebbségi akciótervet dolgozzanak ki, a nyelvi jogok, aktuális problémák kapcsán. „Minél tovább tart a háború, annál rosszabb, annál több kockázatot hordoz a térség számára, annál több erőszakot szül. Európa egy nagyon nehéz és kritikus időszakot él meg, Kárpátalja és a nemzeti kisebbségi jogok védelme nem lehet alku tárgya” – összegezte.