A köznyelvben csak „doppingolimpiaként” emlegetik az Enhanced Gamest (Fokozott Játékokat), alapítója és elnöke viszont forradalmi sportmozgalomként reklámozza a jövőre tervezett multisport eseményt, ahol doppingszabályok nélkül versenyezhetnek a sportolók. A kezdeményezést rengeteg bírálat érte, a kedélyeket pedig tovább fokozta, hogy a napokban aktív élsportolók is csatlakoztak a részvevők listájához.

A startup-ot Dr. Aron D’Souza, egy Londonban élő ausztrál üzletember hozta létre 2023-ban, kezdeményezéséhez pedig sikerült olyan befektetőket csábítania, mint például az ifjabb Donald Trump neve által fémjelzett 1789 Capital, a techmilliárdos Peter Thiel vagy a szaúdi herceg, Khaleb bin Alwaleed Al Saud (nem összetévesztendő a júliusban elhunyt „alvó herceggel”).  

Az ötletgazda szerint a rendezvény az emberi teljesítőképesség határait akarja újraértelmezni. Amikor tavasszal bejelentették, hogy 2026 májusában megrendezik a versenyt Las Vegasban, egy olyan új korszak kezdetéről beszéltek, amikor a tudomány és a sport találkozik a teljesítmény érdekében. Hiszen az Enhanced Games nem tiltja a doppingolást, a versenyzők engedélyezetten használatnak bármilyen – az amerikai ételbiztonsági hatóság által engedélyezett – teljesítményfokozó szert, étrendkiegészítőt, illetve technológiát ahhoz, hogy rekordokat döntsenek. Állítják: mindezt biztonságos, legális és etikus körülmények között.

Noha nem kötelező a doppingolás, a rekorddöntést egymillió dollárral jutalmazzák, a verseny részvevői pedig eredményeik alapján jelentős pénzdíjban részesülnek. A görög olimpikon Kristian Gkolomeev már meg is döntötte – nem hivatalosan – az 50 méteres gyorsúszás világcsúcsát versenyúszónadrágot viselve. „Ez a határok megdöntéséről szól” – mondta, hozzátéve, hogy a játékoktól kapott erőforrásoknak köszönhetően most mindenki láthatja, mi minden lehetséges.

Az Enhanced Games kínálatában három sportág szerepel. Úszásban 50 és 100 méter gyorson valamint pillangón, atlétikában 100 méteres síkfutás és 100m/110m gátfutás, súlyemelésben pedig szakítás és lökés versenyeket szerveznek majd jövőre.

A pénz vonzásában

Ha lesznek sportolók. Az Enhanced Games ugyan busás finanszírozást ajánl, eddig kizárólag 30 év feletti, több már visszavonult sportló szerződött csak le velük, bár az a napokban alaposan felborzolta a kedélyeket, hogy aktív élsportolók is vállalták a szereplést.

Az amerikai futóatlétáról, Fred Kerleyről és az 50 méter gyorson olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnok brit úszó Benjamin Proudról van szó. Utóbbit nyilatkozatai szerint döntését nem csak a rekorddöntés lehetősége, hanem a pénz motiválta. Panaszkodott ugyanis arra, hogy Nagy-Britanniában nem honorálják az ötkarikás dobogós helyezéseket. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy a brit sportolókat nem fizetik olyan jól, mint ahogyan azt sokan gondolnák. Egy kézfogást, megveregetik a hátad és azt mondják szép volt” – mondta Proud a The Athleticnek. Frusztrálónak nevezte ugyanakkor az úszókra vonatkozó szigorú doppingszabályokat is, mert szerinte a rendszer elavult, és miközben sokan megússzák a vétségeket, a tiszta sportolókat ártatlanul is megbélyegzik, ha kimagasló eredményeket érnek el. Beszélt arról is, hogy nem áll szándékában nekiesni a tiltott szereknek, hanem olyan étrendkiegészítőkben gondolkodik, amelyek segíthetik a regenerálódásban.  

Kapcsolódó

Úszás: „Emberileg lehetetlen” vagy a politika áldozata a doppingolással meggyanúsított világrekorder?

Kétségbe vonták Pan Zsanli 100 gyorson úszott világcsúcsának a tisztaságát. Hosszú Katinka rámutatott, hogy a kínai fő riválisa, David Popovici szerint megdönthető a rekord, ezért szerinte ezt kell figyelembe venni. 

Párizs 2024 nyári olimpia úszás világcsúcs

A 100 méter síkfutásban korábban világbajnok, a párizsi olimpián bronzérmes, előtte Tokióban ezüstérmes Fred Kerley lett az első sprinter és egyben amerikai férfi sportoló, aki csatlakozott a vitatott versenyhez. Neki nyilván könnyebb volt meghoznia ezt a döntést, a 30 esztendős sportolót ugyanis a doppingszabályok megsértésének gyanúja miatt előzetesen eltiltották. A büntetést megóvja, de szerinte az Enhanced Games által kínált rekorddöntési lehetőség friss motivációt kínál a számára, hogy a világ leggyorsabbja legyen és megdöntse Usain Bolt 9,58 másodperces csúcsát. Jelenleg a történelem hatodik leggyorsabb embere, 100 méteren 9,76 másodpercet időt ért el.

Az Enhanced Gameshez nevét adta korábban az olimpiai érmes ausztrál úszó James Magnussen, az ukrán Andrij Govorov, a bolgár Josif Miladinov és az amerikai Megan Romano is, továbbá az úszóedző Brett Hawke. Ezenkívül orvosok is, merthogy a szervezők tudományos alapokra épülő, egészségügyi szempontból biztonságos teljesítményfokozást ígérnek. A történethez azért hozzátartozik az is, hogy a multisport eseménnyel párhuzamosan teljesítményfokozó- és a hosszabb élethez hozzásegítő szereket és terápiákat is piacra akarnak bocsátani, ami újabb kérdéseket vett fel az etika szempontjából.

„Ez egy bohócműsor”

Nem meglepő tehát, hogy a sportszervezetek és a doppingellenes ügynökségek egyhangúan elítélték az Enhanced Gamest. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) korábbi állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy komoly veszélyt jelent az atléták biztonságára és aláássa a sport alapértékeit. Az amerikai doppingellenes ügynökség vezetője, Travis Tygart szerint „ez nem is valódi sport”, hanem egy „bohócműsor”.

Ugyanakkor még korábban egy sporttanácsadással foglalkozó csoport igazgatója, Michele Verroken a CNN-nek rámutatott arra is, hogy a doppingellenes rendszernek sokkal nagyobb hitelességre lenne szüksége, így az Enhanced Games „érdekes kihívás elé állítja a sportversenyeket”.

Az Enhanced Games különben pár hete beperelte a WADA-t és több sportszervezetet a trösztellenes törvények megsértése miatt, 800 millió dolláros kártérítést követel, amiért szerinte a szervezetek illegálisan akadályozzák a sportolók részvételét a versenyükön. Szerintük például a World Aquatics tiltása nem az úszók védelméről szól, hanem saját monopolhelyzetük megvédéséről.