„Az észtek elbízták magukat” – interjú az Eb-bronzérmes szatmári vívólánnyal, Veres Grétával
Veres Gréta számára csodálatosan alakult pályafutása első világversenye a felnőttek között. A 23 éves szatmári vívó – aki a CSA Steaua versenyzője – Amalia Tătăran, Raluca Sbîrcia és Adela Danciu társaságában bronzérmes lett nemrég a grúziai Európa-bajnokságon. A női párbajtőrválogatott tagjai már a július 19-én kezdődő, lipcsei világbajnokságra gyúrnak.
Mennyire számít meglepetésnek a román női párbajtőr-válogatott harmadik helyezése az Európa-bajnokságon?
Valószínűleg meglepetésként ért sok mindenkit, mivel mondhatni új csapat vagyunk. Szeptember óta edzünk együtt intenzíven. A régi lányok után, akik nagyon szépen teljesítettek a riói olimpián (az Ana Maria Popescu, Simona Pop, Simona Gherman Loredana Dinu összeállítású együttes a román küldöttség egyedüli aranyérmét nyerte Brazíliában – szerk. megj.), most mi bizonyíthattunk. Én először voltam felnőtt kategóriában Európa-bajnokságon, úgyhogy tényleg egy jó kis meglepetést sikerült összehozzunk a szövetségnek.
Mennyire volt nehéz elérni ezt az eredményt, mivel kicserélődött a csapat, mennyire volt rajtatok nagy a nyomás?
Ilyen szempontból nem volt rajtunk nyomás, mivel az edzők és a szövetség is azon az állásponton volt, hogy a mi célunk az 5–8. helyezés legyen. Mi nem elégedtünk meg ezzel, tovább mentünk, így sikerült megszerezni a harmadik helyezést. Persze tudtuk, hogy az előző válogatott milyen szépen teljesített, de ez nem gátolt minket. Nagyon szerettünk volna jó eredményt elérni, hogy megmutassunk, hogy a mi csapatunk is jó lesz majd. Mi vagyunk most úgymond a „nagy lányok”, az Eb jól sikerült és bízunk abban, hogy a vb is jól fog.
Hogyan telt a grúziai Európa-bajnokság, milyen volt a rákészülés?
A bajnokság előtt volt egy erős két hetes edzőtáborunk Brassópojánán, ahol technikai edzéseket tartottunk, illetve az állóképességre is rádolgoztunk. Egy kemény időszak volt. Majd az Európa-bajnokság előtt volt egy szabadnapunk Bukarestben és indultunk is a versenyre.
Hogyan telt a verseny, milyen mértékben tudtatok összpontosítani?
Az egyéni verseny részemről gyengébben indult, de aztán sikerült felzárkózni és megvertem a német lányt, utána pedig az izraeli versenyzővel kerültem össze, aki legalább 15 évvel idősebb nálam. Sajnos tőle kikaptam.
A csapatverseny igazából viccesen kezdődött, mivel a spanyolok elhúztak 8–0-ra, de aztán sikerült nyerni. Majd az ukránokkal vívtunk az első négybe jutásért, ez is meglehetősen szoros mérkőzés volt, vagy vezettek egy-két ponttal vagy egyenlő pontszám volt. De az utolsó meccsen Amalia Tătăran, aki szintén szatmári, behozta a három pont lemaradást és megnyerte.
A döntőbe jutásért már sajnos kikaptunk az oroszoktól, bár itt is nagyon szoros volt a küzdelem. Kikaptunk három ponttal, de nem csüggedtünk el. A harmadik helyért már riói olimpián negyedik észt csapat ellen vívtunk. Szerintünk elbízták magukat, mivel úgy látták, hogy új csapat vagyunk és fiatalabbak is, biztosan sikerül majd legyőzniük minket. Azt viszont nem vették számításba, hogy mi azért a legjobbaktól tanultunk és a legjobbakkal edzettünk. Már a meccs elején megléptünk 3-4 ponttal, amelyet már nem sikerült behozniuk. Tartottuk az eredményt és megnyertük a harmadik helyet.
Július végén rendezik meg Lipcsében a világbajnokságot, hogyan készül a csapat a megmérettetésre?
Jelenleg fizikai edzőtáborban vagyunk a tengeren, majd ismét egy intenzív edzési időszak következik Brassópojánán, ahol már tényleg kémény vívóedzések lesznek. Belső csapatversenyeket is szervezünk majd, illetve egyénieket is, amelybe persze besegítenek a fiatalabb vívók is. A világbajnokságra csakis keményen lehet készülni, napi több edzéssel. Bízom benne, hogy Lipcsében is legalább ilyen jó eredményeket érünk majd el, mint az Európa-bajnokságon.