Sportólókkal, sportlétesítmények vezetőivel, sporttanárokkal és edzőkkel, illetve a sport iránt érdeklődőkkel találkozott Soós Zoltán független polgármesterjelölt Marosvásárhelyen, az Összefogás házában. A kétórás megbeszélésen Marosvásárhely jelenlegi sportélete körvonalazódott, ötletek hangzottak el, illetve sok-sok kérdés is felmerült, a nehézségekről is beszámoltak a jelenlevők.

A Teleki-Köpeczi ház nagytermében huszonöt sport iránt elkötelezettséget érző és vállaló személy osztotta meg gondjait, fogalmazta meg kérdéseit azzal kapcsolatban, hogy hol tartott egykor és hol tart most Marosvásárhelyen a sportélet, milyen lehetőségek vannak, vagy melyek azok a hiányosságok, amelyekkel a sportolni vágyó gyerekeknek, a különböző kluboknak, vagy éppen a sport szakközépiskolának kell megküzdenie.

Ami elsőre figyelemre méltó Marosvásárhelyen az az, hogy a gyerekeknek szabadidejükben nincs lehetőségük mozogni, friss levegőn lenni, biciklizni, vagy focizni. A lakótelepeken ugyanis az egykori sportpályákat, amelyek magasított dróthálóval védték az ott labdázó gyerekeket, illetve azt, hogy a labda kiguruljon, megszűntették, gépkocsiparkolókat létesítettek a helyükbe.

A sport, mint a város reklámhordozója 

Az iskolák udvarait délutánonként, vagy a vakációkban bezárják, oda a gyerekek nem mehetnek be játszani – minderre Kádár Zoltán sportriporter, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa hívta fel a figyelmet, aki azt is felvette, hogy a város népszerűsítése szempontjából kiemelkedő helyet foglal el a sport. Ha egy sportoló, egy csapat jól teljesít, akkor az a legnagyobb reklámhordozó a város számára. Ha egy európa bajnokságot szerveznek a városban, mint amilyen legutóbb a duathlon európa bajnokság volt, akkor felfigyelnek a város nevére. Huszonnégy országból érkeztek Marosvásárhelyre, olyanok, akik addig be sem tették volna a lábukat Romániába, mert csak rosszat hallottak róla – hangzott el a beszélgetésen az, hogy miért is fontos még a sport és a sportélet támogatása.  Mind emellett az élsportnak óriási a húzóereje – figyelmeztettek a hozzászólók, – ugyanis ha valaki kiemelkedő eredményeket ér el valamelyik szakterületen, akkor kétszer-háromszor annyi gyerek kezd érdeklődni az adott sportág iránt.

A fiatalok sportolási lehetősége is két vonalon történik. Létezik az Iskolás Sportklub és létezik a Sport Szakközépiskola, ám a kettő finanszírozása között és a sportolók ellátása között óriási eltérések vannak. A jelenlevő intézményvezetők ismertették, melyik milyen előnyöket élvez, illetve hátrányokkal küzd. Gyarmathy Ferenc, az Iskolás Sportklub vezetője elmondta, a szakminisztérium támogatásával működnek, bár nem könnyű onnan sem anyagi keretet kérni és kapni, közel 500 gyereket foglalkoztatnak, sportfeleszerelést biztosítanak a számukra, edzéseket tartanak, versenyekre viszik őket. Ehhez képest a sportlíceumot a város tartja fenn, a gyerekeknek még labdát sem biztosít – számolt be Csíki Zsolt iskolaigazgató, aki azt is elmondta, hogy a tanárok a minisztériumtól kapják a fizetésüket, de a város a sportpályáira csak fizetség ellenére engedi be őket, ha edzést akarnak tartani. Vagyis a szülőnek, aki a sportlíceumba iratta a gyerekét meg kell fizetnie a sportolási lehetőségeket, felszerelést, ruhát, cipőt kell vennie, az utaztatást kell fizetnie, az edzőtáborokat is, ha azt szeretné, hogy profi sportoló váljon a gyerekéből.

Aránytalanul nagy támogatást kap az ASA

Elhangzott az, hogy a város a focicsapatot pénzeli, a kisebb klubokra nem áldoz, a régebbi sportpályák vagy tönkrementek és korszerűsítésükbe nem fektetett, vagy az elkezdett építkezéseket nem fejezték be. Túl nagy aránytalanság tapasztalható a foci támogatottsága és más sportágak elhanyagoltsága között – hívták fel a figyelmet a jelenlevők. A városi stadiont nem használhatják sem az atlétika, sem a kerékpár edzésekre, versenyekre. Szó esett az évekkel ezelőtt elkezdett sportkomplexumról is, amely befejezetlenül áll és romlik az állapota, amelyért a Maros Hokicsapatban játszó gyerekek szülei aláírásgyűjtésbe is kezdtek. Azt a város szeretné átvenni a minisztériumtól, de nincs rá lehetőség, a jégkorongozók mostoha körülmények között tartják az edzéseiket, télen sem rendelkeztek megfelelő jégpályával, nyáron a betonon edzenek. .

Az úszósportok is hasonlóan mostoha bánsámódban részesülnek, – hívta fel a figyelmet Petelei Attila edző. Míg évtizedekkel korábban Marosvásárhely a vízisportjaival vívta ki az elismerést, évtizedeken át címeket hoztak a sportolói, mára leépült e sportág is, nincs hol edzést tartaniuk, fizetség ellenében használhatják az uszodát, vagy az egészségtelen levegőjű „léggömböt”, ahogy a Víkenden működő, sátorponyvás fedett uszómedencét nevezték.

Végül Soós Zoltán foglalta össze a hallottakat, ahogy mondta óriási káosz uralkodik Marosvásárhelyen a sport területén is. Ez a káosz pedig úgy szüntethető meg, ha „levágják a fejét” – vonta le a következtetést a polgármesterjelölt.