Születésének 150. évfordulója alkalmából Balázs Árpád dalköltőre és nótaszerzőre emlékeztek meg Zilahon, a hétvégén megrendezett XXI. Szilágyságkutatás-konferencián.

Balázs Árpád zeneszerző, dalköltő, a magyar nóta koronázatlan királya, ahogy egyesek nevezik, Kolozsváron született 1874. november 16-án. Jogi tanulmányai után 1888-1919 között árvaszéki tisztviselő volt Zilahon. Tiszteletére 2000-ben emléktáblát állítottak egykori háza falára, melyen Balázs Árpád bronz portré-domborműve és a következő szöveg: „E házban lakott a nótaszerző Balázs Árpád (1874 - 1941)” olvasható. A hétvégén az emléktábla alá egy újabbat helyeztek el a dalköltő portréjával és az „In memoriam Balázs Árpád” felirattal.

Kovács Kurucz János helytörténész, az EME Zilah és vidéke fiókegyesületének elnöke házigazdaként elmondta, Balázs Árpád megérdemli, hogy megemlékezzenek róla, az ilyen jeles személyeket nem szabad elfelejteni.

Seres Dénes parlamenti képviselő ünnepi beszédében az elmúlt 30 év eredményeiről, megvalósításairól beszélt, hiszen a szilágysági magyarságnak volt mit bepótolnia. „Több évtizeden keresztül nem lehetett éltetni a szilágysági magyarság értékeit, azóta Ady Endre szobrot állítottunk Zilah főterére, a költő tiszteletére szavalóversenyeket rendezünk, Arany János szobrot Szilágynagyfaluban, róla elnevezett napokat szervezünk, Petőfi Sándor szobra Krasznát ékesíti, de lehetne még sorolni. A történelmi személyiségeinket is próbáltuk éltetni: Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Wesselényi szobra Zsibón, és megjavítottuk a zilahi Wesselényi szobor talapzatát is. Mindezek az irodalomhoz, a történelmi nagyjainkhoz kötődnek. A tavaly Petri Mórt vittük be a köztudatba, de nem feledkeztünk meg Szikszai Lajosról sem, akinek a zilahi főtér és a régi kórház köszönhető, őt „hazavittük” Szilágysámsonba, és folyamatban van zilahi szobrának is a felállítása. A Turul szobor is elkészült, amely egyelőre a templomkertben van, és most Balázs Árpádnak állítottunk emléktáblát. Ezek mind szilágysági értékek, ők innen származnak, innen indultak, a Szilágysághoz köthetők” – fogalmazott a képviselő, majd megemlítette a számos kiadott értékes könyvet, többek között a nótáskönyveket, melyek által a szilágysági nótákat adjuk át az utókornak. Seres Dénes képviselő kiemelte a számtalan rendezvényt, melyen gyerekeink néptánccal, népdallal lépnek fel, éltetve a kultúrát, hagyományainkat. A Varrd magad a viseleted projekt is hozzájárul a szilágysági magyar közösségek megmaradásához, hiszen a hovatartozás érzését erősíti. „Még van egy kihívásunk, a zilahi Szilágyi István író házának falára egy emléktáblát akarunk elhelyezni a jövőben” – mondta, majd hozzátette: „Vigyük tovább mindazt, ami nekünk érték”.

A hagyomány éltető erő

„A hagyomány életünk kerete, amely megadja létünk szerkezetét, megmutatja, hogyan élünk, hova tartozunk, melyek az alapvető értékeink” – fogalmazott üdvözlő beszédében Szélesné Herman Ágnes Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, kiemelve, a magyar Országgyűlés 2012-ben törvényt fogadott el, mely kimondja, hogy a nemzeti tudat erősítése érdekében a magyarság értékeit össze kell gyűjteni; az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell. A néprajzi, kulturális, történelmi, szellemi és tárgyi értékek feltárása, dokumentálása, alkalmasint értéktárakba történő rendezése, valamint a helyi közösségek mindennapjaiba történő beépítése létfontosságú feladat. Zárásul a konzul hozzátette, „értékeink mentésével, továbbadásával saját népünket, nemzetünket is mentjük, éltetjük”.

Dr. Sipos Gábor EME alelnök köszöntőjében kiemelte a nótaszerző, Balázs Árpád nagyságát, bemutatta életpályáját, mondván, dalai belesimultak a köztudatba, tovább élnek. Első nótáját, a Gyere velem akáclombos falumba címűt egy itt szolgáló hadnagy, Fényes Lóránd versére írta 1902-ben, és első daloskönyvét is zilahi tartózkodása idején közölte. Balázs Árpád nótáit Máté Lilla énekelte és zilahi fiatalok, citerások adták elő nagy sikerrel.

Minden magyar felelős minden magyarért

Dr. Péntek János professzor, nyelvész, néprajzkutató a nagyokra, Ady Endre költőre, Fráter Loránd dalszerzőre és Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicistára is megemlékezett, mondván ez utóbbi kijelentése: „Minden magyar felelős minden magyarért” a mai napig él a köztudatban. Dr. Czégényi Dóra néprajzkutató Zilahról és a népies műdalról a Vasárnapi Ujság (!) tükrében címmel tartott előadást, majd Széman Péter EMKE elnök köszöntőjében kiemelte a Magyar nyelv napjának és a Magyar szórvány napjának jelentőségét, majd hozzátette, Balázs Árpád sokat tett azért, hogy Zilahnak és a Szilágyságnak híre menjen Budapesten is. Györfi-Deák György tanár A Szilágyság irodalma Balázs Árpád korában címmel tartott előadást, Kovács Kurucz János Balázs Árpád zilahi baráti körét ismertette, végezetül Kürti Barna mérnök, EME zilahi alelnök szintén Balázs Árpád emlékét méltatta.

A konferencia keretén belül átadták a Petri Mór-díjat, kitüntetésben részesült Iván József mezőgazdasági tervezőmérnök, informatikus rendszergazda, helytörténész, adattárkészítő, családfakutató, végezetül Maneszes Márton zenekara kíséretében Balázs Árpád nótákat énekelt.