Visszatérés a festészet lényegéhez: Kolozsvárra érkeztek az Antal-Lusztig gyűjtemény monokróm darabjai

A festészet lényegéhez, a színhez visszatérő monokróm alkotásokat kölcsönzött a kolozsvári Centrul de Interes a legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjteményből. A radikális irányzatot a fotóban, olajfestményben és anyaghasználatukban változatosabb munkákban tapasztalhatjuk meg szeptember 28-ig a vasútállomáshoz közeli egykori gyárépület hatalmas fehér falain.

Berszán Zsolt képzőművész, a Centrul de Interes Alapítvány alelnöke a debreceni Antal-Lusztig gyűjteményből válogatott monokróm munkákat 40 művésztől. Az egy színnel való festés irányzatának első, gesztusszerű megnyilvánulásai már Moholy-Nagy László (1895-1946) fotóin is megfigyelhetőek, tőle többek között három fotó látható a kolozsvári tárlaton, de jelen van a monokróm festészet másik korai, és egyébként szintén magyar származású művelőjének, François Fiedlernek (1921-2001) a munkája is, ahogy még élő, 70-80-as éveikben járó (Gerhard Richter, Marina Abramović, Maurer Dóra), illetve 50-60-as éveikben járó (Gál András, Erdélyi Gábor, Yuko Sakurai) alkotók munkái is.Moholy-Nagy László munkái | A szerző felvételei

A kurátor szerint szempont volt az irányzat történeti és nemzetközi áttekintése, ám a munkákat nem kronologikus sorrendben rendezték el, hanem úgy, hogy a méretek, színek, textúrák kommunikáljanak egymással. Mint tapasztaltuk a kiállításon, nem tulajdonítottak fontosságot a munkák datálásának sem, csupán a művészek feliratokon jelzett születési dátumából következtethetünk arra, hogy korábbi vagy újabb művel állunk-e szemben. Sokkal inkább cél volt az, hogy a korábbi és újabb munkák párbeszédbe lépjenek egymással.Előtérben: Herbert Hamak Yellow című munkája

„A monokróm festészet nem változott sokat, az alkotók mégis újdonságot vittek be ebbe az irányzatba azáltal, hogy olyan anyagokat használtak, olyan formában és rétegekben, ami az övék, nem beszélve a színekről, amelyeknek itt nagyon nagy a jelentősége” – mondta el Berszán Zsolt. Mint rámutatott, a korábbi monokróm munkák fotók vagy olajfestmények, a későbbiek szilikont, egyéb üvegfestékeket, zselét használnak, mint például a német Herbert Hamak Yellow című munkáján, illetve előtérbe kerül a felület textúrája, mint például Yuko Sakurai japán művész Brooklyn Bridge 7. című triptichonján.Yuko Sakurai: Brooklyn Bridge 7.

részletA kiállítás címe Monochrome Stories, de történetet hiába keresünk benne, az irányzatnak éppen a narráció és a figurativitás teljes elvetése a jellemzője. Antal Péter, az 1920-as évek óta gyarapodó, ma több mint 5000 műalkotást számláló Antal-Lusztig gyűjtemény tulajdonosa a 2000-es évek közepe óta kezdte el a monokróm munkák gyűjtését, ami a gyűjteményének egy új, különálló részét képezi majd. „Az egyik falon csak egy fekete szín van, a másikon egy vörös, a harmadikon egy napsárga, és ez így váltakozik. Ez tökéletesen kielégít, mert ezek a képek nem narratívak, tehát nem kell benne a történetet keresni. Ezekben a képekben is van izgalom, mert azok a faktúrák, amik visszaköszönnek, inkább érzékiek, de mégiscsak egy szín az, amit az ember lát. Ami, ha akarom, lehet megnyugtató, ha akarom, izgató, ha akarom, provokatív, s ha akarom, egészen ellágyító” – nyilatkozta az új gyűjtési irányról Antal Péter 2011-ben a heol.hu Heves megyei portálnak.

Berszán Zsolt szerint a monokróm képek sokkal inkább az intellektusra hatnak. Mint mondta, a monokróm festészet közel áll a konceptuális művészethez, ezért művészettörténeti előképzettség nélkül nehéz megérteni. „Ugyanúgy, mint a kortárs zenében, ha nem értesz hozzá, akkor egy másodperc alatt levonod a következtetést, hogy tetszik, vagy nem bírod hallgatni se. Lehet úgy olvasni is, hogy csak a szavakat egymás után teszed, de hogy mint mond a szöveg, azt nem biztos, hogy megérted” – jegyezte meg a kurátor.Šwierkiewicz Róbert: Seprűrajz

A munkák között van olyan, amely felületével, vastagságával tűnik ki, ezek az alkotások Berszán Zsolt szerint mégsem kezelhetők szobrokként vagy domborművekként. „A szobrászat teljesen másképp áll hozzá az anyaghasználathoz, még akkor is, ha szilikont használ. Ez festészet, a térnek nem azt a világát emeli ki, mint a szobrászat. Az más, hogy van rajta textúra, de az olajfestményen is van textúra, ezt hívják ecsetkezelésnek” – magyarázta a képzőművész.

Monochrome Stories. Az Antal-Lusztig gyűjtemény. Debrecen című kiállítás keddtől szombatig 16 és 19 óra között látogatható szeptember 28-ig, csoportos tárlatvezetés a 0727 677 720-as telefonszámon igényelhető.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?