A megszokott vörös szőnyeg helyett türkizszínűn sétálhattak végig az emberek, ugyanis a filmfesztivál szervezői ezzel szerették volna felhívni a figyelmet a mell- és méhnyakrák aggasztó adataira.

A péntek esti ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a 22. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, ami tíz napon keresztül kínál változatosabbnál változatosabb filmeket és programokat az érdeklődőknek.

Nemcsak a Kolozsvár főterére kihelyezett székek, hanem az elválasztó kordonokon túl is megtelt a tér kíváncsi tekintetekkel, akik érdeklődve figyelték mi zajlik a TIFF nyitógáláján. Az est házigazdája Tudor Giurgiu filmrendező volt, aki először megköszönte az önkéntesek és szakemberek munkáját, akik erejüket megfeszítve dolgoztak a filmfesztivál megvalósításán. „A TIFF egy ünnep, ami több mint film. Idén közel 50 országból származó 200 filmet vetítünk le, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő intenzív tíz nap filmekről, zenéről, koncertekről és meglepetésekről fog szólni, és természetesen a filmes szakma európai és nemzetközi csillagaival, rendezőivel való találkozásról” – mondta. Rámutatott, a szervezőkkel közösen úgy döntöttek, hogy az eddigi évektől eltérően idén a vörös szőnyeg helyett türkizszínűt választottak, ugyanis ez a szín vált a körülöttünk lévő drámai statisztikák szimbólumává. Európai viszonylatban Romániában a legmagasabb a mell- és méhnyakrákban elhunytak száma, az országban évente 22 ezer nő veszíti életét ebből az okból kifolyólag.

Ezután Emil Boc Kolozsvár polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, beszédében elmondta nagyon boldog, hogy Kolozsvár a nemzetközi filmfesztivál miatt is az, ami. „A TIFF megjelölte Kolozsvárt Európa és a világ térképén, és ezáltal az UNESCO által is elismert »film városa« lett 2021-ben”. Hozzátette, ahogyan egy film mögött sem egy ember áll, hanem szakemberek, rendezők, operatőrök, úgy a filmfesztivál sem egyetlen személy által valósulhatott meg, hanem egy csapat munkája, akik lehetővé tették a minőségi filmek nézését és a neves színészekkel, rendezőkkel való találkozást. „Ezt Kolozsvár megköszöni” – jelentette ki.

A filmek válogatásáért felelős Mihai Chirilov is megköszönte csapata munkáját, akik azért fáradoztak, hogy a filmfesztiválon kétszáz filmet láthasson a nagyközönség. Elmondta, a Casablancát először láthatja a nagyérdemű ekkora vásznon kivetítve, a klasszikus filmet, hatalmas érdeklődés övezte, ugyanis rohamosan elkezdtek fogyni a jegyek, hívta fel a figyelmet. A művészeti igazgató kiemelt két filmet, amit mindenképpen látnia kell a publikumnak, az egyik Sidney Lumet The Network című filmje, a második pedig az 1993-as Született gyilkosok (Natural Born Killers). „Szerettem volna, ha felfedezi, újranézi ezeket a közönség, mert ezek nagyon jó filmek, és cinikusan állnak a tömegmédiához, annak szenzációhajhász mivoltához” – mondta Mihai Chririlov, aki szerint visszanézve az említett alkotásokat eldönthetjük, hogy hova fejlődött ma a tömegmédia.

A gálán életműdíjat kapott Timothy Spall brit színész, aki sokak számára a Harry Potterben alakított karaktere miatt lehet ismerős, de pályafutása során 150 szerepet játszott filmekben és sorozatokban egyaránt. Őt láthattuk a 2010-ben bemutatott A király beszéde című filmben, ahol Winston Churchillt alakította, de az 1996-os Titkok és hazugságok című drámai vígjáték hozta meg a sikert számára.

Az elkövetkezendő napokban Kolozsvár és környéke mozivá alakul át, összesen 18 helyszínen nézhetnek filmeket az érdeklődök, nemcsak a kincses városban, hanem Bonchidán és Szászfenesen is.

A TIFF első napján megnéztük A bálna című amerikai pszichológiai filmdrámát, amelyet Darren Aronofsky rendezett, és Samuel D. Hunter írt. (Megyesi Helga)

TIFF-es filmélményeink – Darren Aronofsky: The Whale (Szupernova)

Sok kiderül A bálnáról ha megnézzük, hányszor jelölték és mely kategóriákban nyert. Kapott Oscart is, kettőt. Egyiket Brendan Fraser szerezte a legjobb férfi főszereplő versenyben, másikat a haj és smink-csapat vitte el. A film további kitüntetései is elsöprő többségben a férfi főszerepet alakító Fraserhez kerültek, de pár apró filmfesztiválon díjazták a rendezőt is. Az alkotás legkínosabb összetevője a forgatókönyv, mégis felkerült valami okból egyik-másik filmszemle jelölési listájára. És ennek tudatában feltehetjük az ajkakra toluló kérdést: mégis hogyan tudott Fraser a középszerű forgatókönyvből a látszólag nem jeleskedő Aronofsky utasításaira oly kimagaslóan nagyot alakítani?

Nos, a kézenfekvő válasz az, hogy Fraser egy egészen különleges, a vásznon ritkán előforduló, nem szokványos filmhőst alakít: a morbidan 300 kilós, mozogni alig bíró, a testszégyenből kifolyólag rejtőzködő, meleg, bármely pillanatban szívinfarktustól kipurcanó irodalomtanárt, Charlie-t, ám ez korántsem minden. Volt neki családja, diák korú lánya is van (Sadie Sink), és volt neki szeretője, illetve párja, akit viszont öngyilkosságba kergetett a papája, egy közismert lelkipásztor. Charlie egészségét (vagy hát na, testi állapotát) közel mindennap Liz nővér (Hong Chau, Oscar-díjra jelölt) felügyeli, aki barát is egyben, és betüremkedik az életébe, mintegy véletlenül Thomas, az evangéliummal házaló fiú. Charlie odavan az irodalomért és az impulzív zabálásért, ez utóbbi reflexet egyértelmű trauma élteti. Liz az életét próbálja menteni, Thomas a Charlie lelkét mentené, Charlie viszont már nem kíván semmi mást menteni magából, mint a lányával mikroméretben még fennálló kapcsolatát, illetve kissé mélyítené azt. Aronofsky mindezt végig a klasszikus 4:3 képarányban keretezi, így ugyanis jobban elszigetelhetőek az alanyok, a magány és kilátástalanság szorító érzetét keltve, állandó helyszínként (két kivétellel, de ezekből egyik a tornác) Charlie kétszobás házának fullasztó rendetlenségű és monokróman piszkos környezetében, kamaradrámai hatásokkal és helyenként igencsak túltolt színpadiassággal egyes mellékszereplők részéről, miközben a tényleg súlyosan alulírt szövegkönyvet mondják fel. De nem Charlie. Azaz Brendan Fraser. Aki ezzel a bámulatos alakítással-visszatéréssel kisebb filmtörténetet ír. Vetítik még a TIFF-en vasárnap, június 11-én a Studházban, és szombaton, június 17-én a Iulius Parc Open Air helyszínen. (Ferenczi Szilárd)