A Szilágybagosi Amatőr Színjátszó Társulat tagjainak színpadi játéka az első perctől az érzelmekre épül, vallja Birtalan Beáta, aki férjével, Égető Lóránttal közösen alapította a társulatot a helyiek kérésére. És azóta már eltelt tíz esztendő.

,,A szilágybagosi színjátszás gyökerei az 1890-es évekbe nyúlik vissza, amikor a református óvodába Porcsalmi Ilona óvónéni került. Ő gyűjtötte maga köré a tehetséges fiatalokat és egy műkedvelő csoportot hozott létre. Ő volt az, aki elültette a fiatalok gondolatában azt az ötletet is, hogy jó volna egy kultúrotthont építeni a műkedvelő fiatalok számára, de ez az első világháború miatt meghiúsult, és az addig befolyt összeget, amit az előadásokkal szereztek, a bagosi magyar katonáknak az ellátmányozására ajánlották fel” – mesélte a Maszolnak Birtalan Beáta, a Szilágybagosi Amatőr Színjátszó Társulat vezetője.

Porcsalmi Ilonát Zongor Margit óvónő követte, irányítása alatt a bagosi színjátszók Szilágysomlyón is szerepeltek. Sikerükről a szilágysomlyói folyóirat is beszámolt. A kultúrotthon építéséről továbbra sem mondtak le, de nem valósulhatott meg, mert az 1944-es impérium váltás után a megvásárolt építőanyagot elkobozták és a készülő valkói iskolának a falaiba építették be. A mai kultúrotthon 1961-ben jött létre, azóta számos színjátszó társulat lépett fel ott. Az 1970-80-as években a helyi pedagógusok irányításával már előadásokat tartottak, de a valódi fellángolás az 1989-es események után kezdődött, Antal Éva óvónő kezdeményezésére, aki létrehozta az amatőr színjátszó társulatot. Felnőtt színjátszó társulata is volt a falunak, de ez a láng az 1990-es évek közepére kihunyt – mesélte Beáta.

A jelenleg működő 10 éves szilágybagosi színjátszó társulatot Birtalan Beáta és férje, Égető Lóránt vezetik. Amikor Beáta iker gyerekeivel gyereknevelési szabadságon volt, a helyi iskolások szülei felkérték őket, hogy foglalkozzanak a szilágybagosi gyerekekkel, mondván, mindketten egyetemet végeztek, és nem volt iskolán kívüli tevékenység a faluban. Azt szerették volna, ha a fiatalok értelmesen, hasznosan töltik el a délutánjaikat. „Mi akkor vállvetve összenéztünk, és elvállaltuk a feladatot” – mesélték. Ma már 10 éves a csapatuk, két csoporttal működnek, van a 20 tagú 13-15 éves korosztály, és vannak a nagyok, akik 17-24 évesek. Köztük már középiskolások, egyetemisták, sőt anyuka is van.

Legnagyobb sikerüket tavaly, 2022-ben érték el, a Szatmárnémetiben megrendezett Bessenyei István országos diákszínjátszó versenyen, ahol a Mosolyország tovább él című mesedarabbal országos második helyezést értek el. Ez nagy lendületet és lelkesedést adott a csapatnak, egyre többen csatlakoztak hozzájuk. „Igyekszünk úgy keresni darabokat, hogy illeszkedjen a csapatra, mindenkinek legyen szerepe benne, mindenki csináljon valamit a színpadon. A színjátszást sok türelemmel, elhivatottsággal és nagy-nagy szeretettel lehet csak végezni. Társulatunknak a családiasság a sikere. Képes vagyok a gyerekekkel ha kell, matematika feladatot oldani, ha kell, meghallgatom a szerelmi problémáikat. Szerintem sokszor sokkal többet tudok róluk, mint a saját szüleik, de igyekszünk összefogni őket, és megoldást keresni a problémáikra” – mesélte Beáta és férje.

Próbákat heti egy alkalommal tartanak, de a fellépések előtt ezek gyakoribbak, van, hogy szinte naponta próbálnak. „Számomra a legemlékezetesebb fellépés a megalakulást követő, legelső debütáló előadás volt, amikor kilenc gyermekkel adtuk elő Andersen Gyufaárus kislányát. Annyira izgultam a függöny mögött, hogy nem hallottam, mi zajlik a színpadon, és amikor felzendült a taps, akkor már nem is láttam semmit, mert annyira potyogtak a könnyeim” – mondta a társulat vezetője.

Visszaemlékezés a kezdetekre

Marina Ida Magdolna, egykori polgármester szeretettel emlékszik vissza a kezdetekre. Mint mondta, nem 10 évre menne vissza, hanem egy kicsivel korábbra. A bagosi fiatalokban mindig volt egy egészséges vágy, hogy csoportosuljanak, hogy érdemesen töltsék ki a szabadidejüket. Csodálatos összefogás jellemzi az egész közösséget, és ez az, ami szép Bagoson, ezért jó bagosinak lenni többek közt. – vélekedett. Anno néptáncot próbáltak tanítani nem sok sikerrel, aztán modern tánc következett, ami közel három évig működött, majd elmentek a lányok egyetemre, és megszűnt.

,,2013-ban jelent meg ez a drága ifjú házaspár, Bea és Lóri, három kicsi gyerekkel körülöttük, és elmondták, hogy színjátszó csoportot szeretnének létrehozni. Az első fellépésükkel megtöltötték a szívünket örömmel. Majd jöttek a sikerek és egyre több gyerek. Már vágyakozva jöttek, és egy adott pillanatban szinte túl sokan is voltak, de Bea mindenkit szeretettel fogadott, és a gyerekeknek ez nagy élmény volt. A 10 év alatt kinőtték magukat, és igazi kis színészek lettek, színvonalas előadásokat hoznak a nézők elé, és megállják a helyüket” – mesélte Marina Ida. Rengeteg meghívásuk, fellépésük van, és mint mondta, össze tudta fogni a gyerekeket és az ifjúságot úgy, hogy nem kallódott el egy sem. Kitöltötte a szabadidejüket értelmesen. „Itt nem volt telefonhasználat, és nem volt teraszokon, bárokban ülés és nem vágytak diszkóba menni. Ez olyan kis összeforrt csapat lett, hogy mindig együtt vannak, öröm számukra minden együtt töltött pillanat. Ez az igazi közösségformáló és nevelő hatás, amit ők el tudtak érni velük úgy, hogy ma már nagy dicsőség ehhez a csapathoz tartozni. Ez egy bizonyos státusz, és annyira tudja őket nevelni és befolyásolni Beáta, hogy jobban hallgatnak, mint a szüleikre. Remélem, hogy ez a házaspár még folytatni fogja legalább 30-40 évig, és azt kívánom, hogy legyen utánpótlás, mert akkor biztonságban van az ifjúság itt Szilágybagoson” – zárta Marina Ida.

Érték a helyi társulat

Bernáth István jelenlegi polgármester elmondta, Szilágybagos életében a társulat egy gyöngyszem, egy érték, amiről ezelőtt 10 évvel még álmodni sem mertek. Ők továbbviszik a település, a község hírnevét, és megalakulásuk óta lendületet kapott a kulturális élet, összehozza a község lakosságát. „Kezdetben többnyire önkéntesek, szülők, cégek támogatták a társulatot, ma már az önkormányzat is próbál segíteni nekik, akár utazásban, akár adományokban. Nagy összeget nem tudunk felajánlani, de a teljes támogatásunkat élvezik” – mondta a polgármester.

Lukács Zsuzsa már a társulat megalakulása óta tagja a csoportnak. Mint mesélte, szerinte a színi csoportjuk egyik titka, hogy csoportban gondolkodnak és nem egyénenként szeretnének nagy sikert elérni. Mindenki hozzáteszi a legjobb tudását, és így alakul ez egy nagy egésszé. „Nagyon mozgalmas volt a 10 év, és az utazások kellemesek voltak, zenét hallgattunk, énekeltünk, és ez nagyon jól össze tudta kovácsolni a csapatot. Amikor meghallom a dalokat, mindig az adott emlékek jutnak az eszembe. Számomra a legelső szerepem volt a legmeghatározóbb, amikor kisiskolásként először álltam nagy közönség előtt színpadon, és miután lejöttem, azt láttam, hogy nem csak én kaptam tapsot vagy dicséretet, hanem én is adhattam” – mesélte.

Az elmúlt tíz évet a társulat fesztivállal ünnepelte, melyre számos társulatot hívtak meg. A fellépések után nem maradtak el a köszönő beszédek, a torta, az örömkönnyek, a nagy ölelkezések. Mindenki hálás volt az elmúlt tíz évért, azokért az élményekért és emlékekért, amelyeket ez a társulat adott számukra.

Birtalan Beáta elmondta, az amatőr színjátszás mindenekelőtt a saját közegében kell érvényes és hiteles legyen, ebben a közegben kell pontosan definiálja önmagát. A faluban, a színjátszó csapat feladata összetett: csoportépítő, ifjúságnevelő és mindemellett meghatározó szerepet játszik a község szellemi és kulturális életében is. Nézői a legkülönbözőbb korosztályokat, társadalmi rétegeket képviselik, elvárásaik, igényeik szintén sokfélék. Ahhoz, hogy a társulat maradéktalanul teljesíthesse az elvárt feladatokat, repertoárjának színesnek kell lennie.

A Szilágybagosi Amatőr Színjátszó Társulat tagjainak színpadi játéka az első perctől az érzelmekre épül. A közösségért való tenni akarás és az igényes szórakozás, szórakoztatás talajából bontakozott ki a bagosi Színi. Kezdetben nem tudták, hogy milyen gyümölcsöt terem majd, de azt igen, hogy valamit közösen akarnak létrehozni. Az elmúlt tíz esztendőben számos olyan színdarab került bemutatásra, amelyet úgy adtak elő, mintha nekik írták volna. Csak a szabásban kellett itt–ott magukra igazítani. A jól előadott darabott mindig siker koronázta. Lukács Zsuzsa hasonlatával élve a színjátszó egy kirakós, „ahol megvan mindenkinek a saját helye, azonban mindig vannak üres részek, az új tagokra várva.” – zárta Birtalan Beáta.