Tavaly a koronavírus-járvány miatt elmaradt, de annál erőteljesebben tért vissza idén a hagyományosan szeptember első hétvégéjén megrendezett, immár nyolcadik Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok. Ennek keretében Körösjánosfalván felavatták Hunyadi János mellszobrát, illetve a rendezvénysorozat végén Belényesben átadták a Zsisku János szórványdíjat, amit ezúttal a mezőbaji id. Jakab Gyulának ítéltek oda.

A 2013-ban megálmodott és elindított eseménysorozat tulajdonképpen hiánypótlóként nyert létjogosultságot és egyben elismerést, mert a dél-bihari szórványban kevés alkalom adatott meg a magyar szónak, éneknek, táncnak és hagyománynak.

A dél-bihari végeken kicsiny a magyar közösség, körülbelül 3500 lélek vallja magát magyar nemzetiségűnek. A térségben megtartott, a helyi önkormányzatok által megszervezett településnapokon keveset, vagy egyáltalán nem is szerepelt magyar nyelvű produkció, így a szórványmagyarságot gyakorlatilag megfosztották identitása kinyilvánításának lehetőségétől.

Az idei Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok pénteken Magyarremetén vette kezdetét a már megszokott hagyományőrző nappal, néptánccsoportok színpompás felvonulásával, majd pedig fellépésével. Ekkor kerítettek sort a hivatalos megnyitóra, melyen Borsi Imre Lóránt megyei tanácsos, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke, Bálind György, Magyarremete alpolgármestere, Hasas János révi alpolgármester, Mikló Ernő köröstárkányi RMDSZ-elnök és Csiszér Norbert református parókus lelkipásztor szólt a jelenlévőkhöz.

Szombaton családi programokra várták a térségből a kicsiket és nagyokat Köröstárkányban és Kisnyégerfalván. Reggel ünnepi istentiszteletet tartottak a tárkányi református templomban, ahol Sebestyén László Ede parókus lelkipásztor hirdetett igét, majd az 1961-ben, ’71-ben, ’81-ban és 91-ben, illetve a negyedszázada, 1996-ban konfirmáltaknak találkozójára került sor. Az ünnepi alkalom keretében mutatták be Sebestyén László Ede tiszteletes Ha szól az Úr – Áhítatok minden napra című könyvét, melyet Fazakas Ildikó várasfenesi lelkipásztor ismertetett.

Időközben Kisnyégerfalván öt csapat mérte össze főzőtudományát, a legjobb bográcsgulyást kellett elkészíteniük, a gyerekeknek felállították az ugrálóvárakat és a nagyváradi MM Pódium Mesék szárnyán – zenés állatmesék gyermekeknek című előadása kötötte le a kicsiket. A bográcsost értékelő zsűri döntése szerint első helyezett a tárkányiak idős csapata lett, másodikok a kisnyégerfalviak, harmadik pedig Belényessonkolyos csapata lett. A magyarremeteiek  a „legmagyarosabb” ízeket produkálták, a köröstárkányi ifjak a „leghagyományosabb” produkcióval zárták a sort.

A mulatni vágyók szombat estére Köröstárkányban gyülekeztek, a tavaly felavatott óvoda udvarán, ahol az ízletes enni- és innivaló mellől nem hiányzott a jó zene sem, a hangsúly a közös nótázáson volt, de nem akármilyen szerep jutott a helybéli néptáncegyüttesnek sem. Az ifjak – miután néhány éve hivatásos koreográfusok segítették a felkészülésüket, immár két éve egyedül próbálnak és táborokban, találkozókon vesznek részt, így fejlesztik saját maguk a tudásukat.

Vasárnap Körösjánosfalván a régió nyolcadik köztéri szobrának avatására került sor, ezúttal Hunyadi János mellszobrát leleplezték le ünnepélyes keretek között. Az ünnepi istentiszteleten Dénes István Lukács, a Bihari Református Egyházmegye esperese hirdette az igét, majd a templomkertben az esperes és Borsi Imre Lóránt leplezte Hunyadi büsztjét, Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását. Beszédében Borsi Imre Lóránt hangsúlyozta, ezek a szobrok a megmaradás „útjelzői”, és „irányt mutatnak múltunk, jelenünk és jövőnk között”.

A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok keretében az előző években már számos településen állítottak szobrot, hogy legyen egy olyan emlékhely, ahol a szórványmagyarság összegyűlhet, emlékezhet vagy ünnepelhet. Belényesben Petőfi Sándornak, Köröstárkányban Bartók Bélának, Magyarremetén Szent Lászlónak, Várasfenesen IV. Béla királynak, Belényessonkolyoson Hunyadi Mátyásnak, Kisnyégerfalván Bocskai Istvánnak, Belényesújlakon pedig II. Rákóczi Ferencnek állítottak szobrot.

A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok záróakkordjaként vasárnap est adták át a szórványban szolgált néha református tiszteletestől, Zsisku Jánosról elnevezett szórványdíjat Belényesben a városi kultúrházban. Az elismerést minden évben egy-egy olyan személyiségnek ítélik oda, aki kiemelkedő életpályájával, a közösségért vállalt áldozatos munkájával erősítette a helyi magyar közösséget és fejlődését, megmaradását szolgálta.

Az idei esztendőben a mezőbaji id. Jakab Gyula tanácsos vehette át a díjat, akit Grim András, a Bihar megyei RMDSZ szórványügyekért felelős ügyvezető alelnöke méltatott. Mint elhangzott, Jakab Gula agrár technikus 1955-ben született Tenkén (a család mezőbaji gyökerekkel rendelkezett), majd szakirányú tanulmányai elvégzése után 20 évig a nagyváradi Üvegházak vállalat technikusa volt. 1997-ben családjával a a helyiek kérésére visszaköltöztek Mezőbajra, ahol a helyi mezőgazdasági társulás vezetését vállalta el. 1991 óta aktív tagja az RMDSZ-nek, 97-től helyi és körzeti elnöke, jelenleg is tanácsosként képviseli a magyarság érdekeit, de emellett a Mezőbaj Református Egyház gondnoka és a Bihari Református Egyházmegye világi főjegyzője is.

Jakab Gyula hozzá méltó módon tisztelettel, szerényen és meghatódva köszönte meg az elismerést. A Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok záró pontja a nagyváradi Szigligeti Színház Kabaré című előadása volt.