Szent László kultuszáról, a lovagkirályhoz köthető régészeti leletekről és falképekről készült átfogó ismeretterjesztő film, amelyet a napokban tettek nyilvánossá Bihar megyei készítői. A film elkalauzol Nagyvárad és Bihar várába, de láthatjuk több Árpád-kori templom különleges freskóit és Szent László-ábrázolásait, miközben neves szakemberek mesélnek róluk.

Az ismeretterjesztő film létrejöttét tulajdonképpen a koronavírus-járvány okozta megszorítások idézték elő. A témában ugyanis tudományos konferencia szervezése volt a cél, de az élet átírta a forgatókönyvet – mondta el Szabó Kinga, a Smiley Team Közösségi és Kulturális Egyesület vezetője, annak a projektnek a romániai vezetője, melynek keretében elkészült a film.

A magyarországi Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesülettel együttműködve a bihariak minden tavalyi nehézség ellenére egy összetett projektet bonyolítottak le, ennek középpontjában a civil szervezetek határon átívelő együttműködése volt Szent László örökségére alapozva – magyarázta Szabó Kinga. Hozzátette, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a magyar Miniszterelnökség és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósult projekt keretében megjelentették Nagyvárad és Bihar a korai középkorban – Tanulmányok Biharország történetéről című történelmi tanulmánykötet újranyomott változatát is.

Konferenciát nem tarthattak, filmet készítettek

A bihariak tudományos konferencia szervezését is megkezdték még tavaly tavasszal, azonban éppen azon a márciusi napon, amikorra meghirdették a rendezvényt, a koronavírus-járvány terjedése miatt a kormány betiltott mindenféle nyilvános rendezvényt, így a konferenciát sem lehetett megtartani – tudtuk meg a Mosoly Kommandó vezetőjétől. Szabó Kinga elmondta, az egész éves hatósági tiltást látva döntöttek úgy magyarországi partnereikkel, hogy ha élőben nem is lehet megrendezni a konferenciát, akkor megtalálják a módját annak, hogy elektronikus formában közvetíthessék azt a hatalmas tudásanyagot, ami a pályázat során összegyűlt és megszólaltathassák azokat a kiemelkedő szakembereket, akiket a konferenciára is meghívtak volna előadni.

„Így született meg az ötlete annak, hogy nem online konferenciát, hanem egy kisfilmet készítünk, amit bárki számára elérhetővé teszünk, és amit akármikor vissza lehet nézni, könnyű megtalálni. Nekünk az a célunk, hogy megismertessük Szent Lászlót, az ő örökségét, hogy büszkék lehessünk rá, és ha lehet, akkor minél közérthetőbben tegyük bárki számára vonzóvá azt az értéket, amit a szent király képviselt, ránk hagyott, és amely köré a napjainkig kitartó kultusza is felépült a középkorban” – fogalmazott Szabó Kinga, a projekt romániai részének koordinátora.

Egy hónapig járták a vidéket és forgattak

A film koncepciója a közérthetőség szem előtt tartása miatt a lehető legegyszerűbb volt: röviden, lényegre törően összefoglalni azt, amit tudni érdemes és kell Szent László bihari és nagyváradi kötődéseiről, kultuszának kialakulásáról és éltetéséről, a Bihar megyében napjainkban is fellelhető, látogatható középkori műemlékekről, várakról, freskókról, Szent László ábrázolásokról, miközben ezeket mind meg is mutatjuk a nézőknek – foglalta össze Borsi Balázs újságíró, a film készítője.

„Egy hónapig jártuk a vidéket, rendszerint munkaidő után és hétvégén készítettük a felvételeket, interjúkat. Hosszas előzetes egyeztetések és felkészülés előzte meg a munkát, aminek végeredményeképpen egy olyan ismeretterjesztő filmet tehettünk le az asztalra, amelyből sok új, hasznos és érdekes, ezáltal megjegyezhető információt tudhatnak meg a nézők” – mondta el Borsi Balázs. Hozzátette, ők maguk is sokat tanultak a munka során és olyan apró részleteket sikerült napvilágra hozniuk, amelyek fölött eddig elsiklott a közvélemény figyelme. „Hatalmas élmény volt a szakma legjobbjaival együtt dolgozni, akik önzetlenül, legjobb tudásuk szerint segítették a közös munkát. Ugyanilyen pozitív volt az együttműködő intézmények segítőkészsége, a nagyváradi vármúzeumé vagy a római katolikus püspökségé, de feltétlenül ki kell emelni a helyi egyházközségeket, akik szívesen beengedtek minket filmezni a templomaikba” – sorolta a film készítője.

Felkeresték a lovagkirályhoz köthető helyszíneket

Borsi Balázs tudatta, a filmben megszólal és bemutatja a Sepsiszentgyörgy melletti Kilyén unitárius templomában található Szent László-ábrázolást Jánó Mihály művészettörténész, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa. Bihar megye déli részén, a Belényesi-medencében fekvő Magyarremete református szórványgyülekezete a megyében az egyik legértékesebb Árpád-kori templommal büszkélkedhet, melynek falain jelentős Szent László-freskókat fedeztek fel, ezekről Csiszér Norbert parókus lelkipásztor beszél.

A Nagyvárad melletti Mezőtelegden a három szent király, István, László és Imre herceg egészalakos középkori falképe található, ezekről és a magyarországi Velemér templomában található falfestések közös vonásairól Szoboszlai-Gáspár István református lelkipásztort kérdezték. A Szent László által alapított váradi püspökség helyén megépült középkori várban végzett régészeti feltárásokról és a kutatások eredményeiről Porsztner Kitti, a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum történésze tart ismertetőt, míg Emődi Tamás művészettörténész a Szent László-falképekről, a királyhoz köthető közvetlen emlékekről, illetve a nagyváradi középkori katedrális sajátosságairól értekezik.

Az egész filmet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által létrehozott és működtetett Egyházmegyei Vallásturisztikai Iroda vezetője, Lakatos Attila helyezi keretbe, bemutatva a Szent László-kultusz kialakulását és megerősödését a kezdetektől egészen napjainkig.

Az időkorlátok miatt a forgatás során felgyűlt ismeretanyagnak csak egy része kerülhetett be az elkészült filmbe, mondja Borsi Balázs, aki szerint nemhogy egy részt, egy egész sorozatot lehetne készíteni a Partiumban és Erdélyben fellelhető középkori emlékekről.