A lánymentő Szent László újabb erdélyi freskóábrázolását tárta fel Kiss Lóránd restaurátor és csapata, ezúttal a marosvásárhelyi Vártepmlomban. A lelet azért egyedülálló, mert ez az első olyan ábrázolás a szentté avatott lovagkirályról, amelyik nem falusi templomban került elő.

A marosvásárhelyi Vártemplomban, Székelyföld legjelentősebb gótikus épületegyüttesében 2018 nyarán kezdődtek a felújítási munkálatok, nagyrészt magyar állami támogatásból. Jelenleg a cementvakolatok, betonozások eltávolítása zajlik, és folyamatban van a szentély ablakainak restaurálása, illetve régészeti feltárásokat és falkutatásokat végeznek a szakemberek.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum Facebook-oldalán tett közzé néhány felvételt a felújítás alatt álló templombelsőről, köztük az orgonakarzat északi oldalán azonosított Szent Lászlót ábrázoló freskórészletről. Mint bejegyzéséből kiderül, a Vártemplomban egyelőre a Szent László legenda utolsó jelenete került elő. „Reméljük, hogy a középkori magyar művészet eme jelentős emlékének több részlete is feltárul az elkövetkező hetekben” – írja a múzeumigazgató.

A több erdélyi templomban is ábrázolt legenda a következő: a mai Beszterce-Naszód megyei Kerlés határában történt 1068-ban, hogy Salamon magyar király, Géza és László hercegekkel legyőzte az Erdélybe betörő kun (mai értelmezés szerint inkább besenyő) sereget. László üldözőbe vett egy ellenséges vitézt, aki magyar lányt vitt a lován, majd a lány segítségével megölte. A legenda ábrázolásai Felvidéken és Erdélyben maradtak fenn, hasonló struktúrával. Értelmezési lehetőségeit Jánó Mihály művészettörténész kutatta.

A Vártemplom felújítása során eddig több, 1700-as évekbeli sír és néhány középkori kriptamaradvány került elő. A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt, így a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került.