Szent László nyomában a zene szárnyán: túrával zárult a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál második hétvégéjén a Szépvíz közelében található Szent László emlékhelyre hívták a muzsika és a természet szerelmeseit. A honismereti túrán részt vevők a természeti szépségek mellett megismerkedhettek az egykori országút mellett feltárt Szent László tiszteletére emelt kápolna történetével is.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál múlt héten túrával indult, szombaton pedig újabb honismereti túrára hívta az érdeklődőket a szervezőcsapat. A cél ezúttal a Szépvíztől keletre található Szent László-emlékhely volt.

Az indulás időpontjában szép számmal gyűltek össze a túrázók a szépvízi Székely Határőr Emlékközpont udvarán, az 50 fős csapatot több szervezett járművön is követhették a kényelmesebbek/fáradékonyabbak. Így összesen mintegy százan vágtak neki a 6 kilométeres távnak, ami magában foglalta a több mint 400 méter szintkülönbség leküzdését is. A szerző felvételei

A túra történelmi szakértője ezúttal Botár István régész volt. A Csíki Székely Múzeum munkatársa induláskor elmondta: a kápolnához vezető út a hajdani, Moldvába tartó országút egyik szakassza lehetett. Mint kifejtette, a környéken számos felhagyott utat fedeztek fel. A víz által elmosott hegyi utak esetében ugyanis gyakran ezekkel párhuzamosan jelöltek ki új útvonalat. Az egykori országút nyomait gödrök, árkok, vízmosott helyek őrzik. Érdemes megjegyezni, hogy az 1840-es években kiépülő új országút már elkerülte a túra végállomását, a Pogányhavast.

Útközben számos érdekességet csodálhattak meg a kirándulók. Ferencz Tibor polgármester például egy olyan ritka fenyőfélét is megmutatott, aminek, elmondása szerint, csupán néhány példánya él a Kárpátok hegyvidékein. Az ösvényt keresztező tehéncsorda mellett őrt álló kutyák szerencsére nem okoztak komolyabb galibát, így zavartalanul lehetett gyönyörködni az alant elterülő (oldal)csíki falvak panorámájában. A szemfülesebbek pedig erdei szamóca ízletes termésével enyhíthették éhségüket, szomjúságukat.

Bár a Szent László kútjának elnevezett forrás ottjártunkkor éppen kiszáradt állapotban volt, a szintén a lovagkirály legendáihoz fűződő sziklatömböt megcsodálhatták a túrázók. A szájról-szájra hagyományozódó történet szerint a kő Szent László lovának patanyomait őrzi. Az viszont mindenképpen tény, hogy a túra végállomásán kialakított emlékhely egy korábban itt állt kápolna köré épült, ami szintén az egykori királyhoz köthető. A kápolna téglalap alakú, helyreállított kőalapjainak megszemlélését Hunyadi Koppány és Csibi Dávid hegedűkettőse tette még emlékezetesebbé az egyébként is festői szépségű helyszínen. A Szent László kápolna alapjai.

Az emlékhelyen álló oltárral ellátott harangláb körül összegyűlő résztvevők meghallgathatták Botár István színes előadását a helyszínről. A szakember felidézte Orbán Balázs leírását a Pogányhavasról, amelyben Árpád-kori kápolnáról tett említést. Mint elhangzott: a feltárások során bebizonyosodott, hogy az itt található építmény nem Árpád-kori kápolna.

„Amikor itt letakarítottuk a romokat és kezdett kirajzolódni a kápolna szentélye, az Istennek sem akart Árpád-kori lenni, pedig az volt a megrendelés s az én fejemben is az volt” – idézte fel humorosan Botár István a feltérés körülményeit utalva arra, hogy a helyi szájhagyomány a romokat a tényleges koránál jóval régebbinek tartotta. Mint hozzáfűzte: a településen örömmel fogadták a felfedezést, és nem keltett csalódást az, hogy valójában a 17-18. században épült kápolnáról van szó. A régész megemlítette, hogy az itt áthaladó, Moldvába menő országúthoz kapcsolódóan épült fel a Szent László-kápolna, ahogyan a közelben található széphavasi Szentlélek-kápolna is.

Mint Botár István elmondta: a kápolna romjainak feltárásával a történet nem ért véget. A hely szeretete, a múlt tisztelete arra ösztönözte a szépvízieket, hogy összefogással létrehozzák az emlékhelyet, ami „élő hely” lett, kirándulók járnak, évente búcsút, alkalmanként miséket tartanak itt. „Ez az elhagyott terület újra megtelt élettel, értékkel. Ez a szobányi romocska, ami a maga idejében sem lehetett túl jelentős, a helyi közösség életének a részévé vált” – emelte ki a szakember.

A régész elmondta: a szintén a hajdani moldvai országú mellett álló széphavasi kápolna a középkorban már állt. Hozzátette, a Szentlélek-kápolna, és az ott futó útvonal említése a csíksomlyói búcsú első, biztos közvetett dokumentuma 1630-ból, Kun Szerafin szerzetestől. Két évtizeddel később pedig Jegenyei Ferenc konkrétan leírta, hogy a csíksomlyói búcsúengedély kérése mellett pünkösd másnapjára a széphavasi kápolnához is kérelmeztek hasonlót.

„Márpedig a széphavasi kápolnához csak azért kérhettek engedélyt, mert vagy jöttek, vagy mentek a búcsúsok. A csíksomlyói búcsútól ez nem független esemény. Az 1567-es eseményekkel kapcsolatosan nincs valós adatunk, az egy mítosz. De az, hogy az 1600-as években itt jönnek a moldvai búcsúsok, őket fogadják, kápolnát építenek, ez az első biztos adatunk a mi csíksomlyói búcsúnkra” – fejtette ki a szakember.

Az itt futó régi országút használatának kezdetére vonatkozóan ugyanakkor nincs pontos adat. Az viszont biztos, hogy Szépvíz község plébániatemploma, a Szent Miklós-templom közelében a 12. század közepén már biztosan temetkeztek keresztény rítusú emberek. Nem csupán a templom, hanem a hozzá tartozó több kis település is biztosan állt már abban az időben, ami azért nagyon fontos, mert ez az első biztos adat arra, hogy a Kárpát-medencének ezt a keleti karéját a magyar keresztény királyság kitöltötte, itt népesség volt jelen - említette a régész.Botár István

„Nem véletlenül volt itt a népesség. Forrásunk nincsen rá, de nagy valószínűséggel azért voltak itt, mert határvédő katonaság ezt a gerincet, ezt a vízválasztót valamilyen formában felügyelte az útvonallal együtt” – szögezte le Botár István. A közeli helynevekkel kapcsolatosan kiemelte a Tatros-patakot, amely a „tatáros” szóból ered és a tatárjáráshoz köthető. „Ez az útvonal, a gerinc, a benti csíki települések és a kinti moldvai népesség közötti kapcsolat egészen biztosan az Árpád-kor derekától már létezik, ennek utólagos lenyomatai ezek a kápolnák” – tette hozzá. 

Felcsík a Székelyföld azon vidékeinek egyike, ahol Szent László tisztelete az átlagosnál is intenzívebb. A környékbeli mondák szerint a Pogányhavas arról kapta a nevét, hogy a szent király maga is járt ott, harcolt a pogányokkal, a tatárokkal, és a kápolnát is ő építtette. Mára elhalványult középkori hagyományok szerint a Pogányhavas aljában fakadó forrást is ő fakasztotta, amire bizonyosság, hogy lovának patkónyoma máig is látszik a kút melletti kőben. Egy 18. századi feljegyzésű mondaváltozat szerint hadi győzelmét követően Szent László a Pogányhavasról a csíksomlyói Salvator-kápolna helyére ugratott, és a kápolna is tőle nyerte az eredetét. A legelterjedtebb csíkszépvízi monda a település nevének eredetét tulajdonítja Szent Lászlónak: „Volt a Pogányhavason egy kő, ahonnan beugratott. Akkorjában, amikor itt járt, ő nevezte el, mondta a lovának: 'igyál, lovam, ebből a szép vízből!' S így lett Szépvíz falu, így kapta a Szépvíz nevet. Onnan, ahonnan elugratott, máig is látszik a lovának a nyoma".

A Szent László-kápolna feltárásával kapcsolatosan a szakember elmondta: a falak feltárásáig „rendben haladt” az ásatás. A szentély elérésekor viszont kiderült, hogy félköríves szentélyt hiába kerestek, az sokszög-záródásúnak bizonyult. Botár István ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy lehetett az építménynek középkori előzménye, azonban a jelenlegi ismeretek szerint a 17-18. században emelhették. Az építők nem ismertek.

„Az építkezéssel túl sokat nem bajlódtak. Az alapozás a legjobb helyen is 30 centiméter. A legtöbb helyen lekaparták a humuszt és közvetlenül a sziklás altalajra építették. Ahol nagyobb szikla volt, azt belefoglalták a falba. A záródását elzárták egy keleti fallal, a belső tér négyzetes tér volt, ami nem klasszikus kápolna-alaprajz. Valószínűleg azért tették így, mert a keleti felébe építhettek egy asztalt és ott egy oltár állhatott” – részletezte Botár István. A kápolna egykori használatáról szintén nincs túl sok rendelkezésre álló adat – tette hozzá.A Role együttes

A helybeli Szent László kultusszal kapcsolatosan a szakember kifejtette: az biztos, hogy a környéken Szent László korától kezdve népesség volt, és akik itt éltek, védték a határt. Hogy a lovagkirály személyesen járhatott-e a környéken, nem lehet tudni, de mint Botár István kiemelte: a történet szép, ahhoz ragaszkodnia kell a helyi közösségnek, hiszen a legenda szerint Szépvíz település a nevét is Szent Lászlótól kapta.

A tartalmas előadást követően a Role zenekar tagjai adtak elő Szent László-énekeket, majd a szépvízi polgármesteri hivatal jóvoltából közös ebéden vehettek részt a túrázók. Szépvíz

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?