A Csíkszeredai Régizene Fesztivál második hétvégéjén a Szépvíz közelében található Szent László emlékhelyre hívták a muzsika és a természet szerelmeseit. A honismereti túrán részt vevők a természeti szépségek mellett megismerkedhettek az egykori országút mellett feltárt Szent László tiszteletére emelt kápolna történetével is.

A Csíkszeredai Régizene Fesztivál múlt héten túrával indult, szombaton pedig újabb honismereti túrára hívta az érdeklődőket a szervezőcsapat. A cél ezúttal a Szépvíztől keletre található Szent László-emlékhely volt.

Az indulás időpontjában szép számmal gyűltek össze a túrázók a szépvízi Székely Határőr Emlékközpont udvarán, az 50 fős csapatot több szervezett járművön is követhették a kényelmesebbek/fáradékonyabbak. Így összesen mintegy százan vágtak neki a 6 kilométeres távnak, ami magában foglalta a több mint 400 méter szintkülönbség leküzdését is.

A túra történelmi szakértője ezúttal Botár István régész volt. A Csíki Székely Múzeum munkatársa induláskor elmondta: a kápolnához vezető út a hajdani, Moldvába tartó országút egyik szakassza lehetett. Mint kifejtette, a környéken számos felhagyott utat fedeztek fel. A víz által elmosott hegyi utak esetében ugyanis gyakran ezekkel párhuzamosan jelöltek ki új útvonalat. Az egykori országút nyomait gödrök, árkok, vízmosott helyek őrzik. Érdemes megjegyezni, hogy az 1840-es években kiépülő új országút már elkerülte a túra végállomását, a Pogányhavast.

Kapcsolódó

Zenés helytörténeti túrával kezdődött a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Sok muzsikával fűszerezett helytörténeti kirándulással vette kezdetét a Csíkszeredai Régizenei Fesztivál szombaton.

helytörténet Csíkszeredai Régizene Fesztivál Hargita megye

Útközben számos érdekességet csodálhattak meg a kirándulók. Ferencz Tibor polgármester például egy olyan ritka fenyőfélét is megmutatott, aminek, elmondása szerint, csupán néhány példánya él a Kárpátok hegyvidékein. Az ösvényt keresztező tehéncsorda mellett őrt álló kutyák szerencsére nem okoztak komolyabb galibát, így zavartalanul lehetett gyönyörködni az alant elterülő (oldal)csíki falvak panorámájában. A szemfülesebbek pedig erdei szamóca ízletes termésével enyhíthették éhségüket, szomjúságukat.

Bár a Szent László kútjának elnevezett forrás ottjártunkkor éppen kiszáradt állapotban volt, a szintén a lovagkirály legendáihoz fűződő sziklatömböt megcsodálhatták a túrázók. A szájról-szájra hagyományozódó történet szerint a kő Szent László lovának patanyomait őrzi. Az viszont mindenképpen tény, hogy a túra végállomásán kialakított emlékhely egy korábban itt állt kápolna köré épült, ami szintén az egykori királyhoz köthető. A kápolna téglalap alakú, helyreállított kőalapjainak megszemlélését Hunyadi Koppány és Csibi Dávid hegedűkettőse tette még emlékezetesebbé az egyébként is festői szépségű helyszínen.

Az emlékhelyen álló oltárral ellátott harangláb körül összegyűlő résztvevők meghallgathatták Botár István színes előadását a helyszínről. A szakember felidézte Orbán Balázs leírását a Pogányhavasról, amelyben Árpád-kori kápolnáról tett említést. Mint elhangzott: a feltárások során bebizonyosodott, hogy az itt található építmény nem Árpád-kori kápolna.

„Amikor itt letakarítottuk a romokat és kezdett kirajzolódni a kápolna szentélye, az Istennek sem akart Árpád-kori lenni, pedig az volt a megrendelés s az én fejemben is az volt” – idézte fel humorosan Botár István a feltérés körülményeit utalva arra, hogy a helyi szájhagyomány a romokat a tényleges koránál jóval régebbinek tartotta. Mint hozzáfűzte: a településen örömmel fogadták a felfedezést, és nem keltett csalódást az, hogy valójában a 17-18. században épült kápolnáról van szó. A régész megemlítette, hogy az itt áthaladó, Moldvába menő országúthoz kapcsolódóan épült fel a Szent László-kápolna, ahogyan a közelben található széphavasi Szentlélek-kápolna is.

Mint Botár István elmondta: a kápolna romjainak feltárásával a történet nem ért véget. A hely szeretete, a múlt tisztelete arra ösztönözte a szépvízieket, hogy összefogással létrehozzák az emlékhelyet, ami „élő hely” lett, kirándulók járnak, évente búcsút, alkalmanként miséket tartanak itt. „Ez az elhagyott terület újra megtelt élettel, értékkel. Ez a szobányi romocska, ami a maga idejében sem lehetett túl jelentős, a helyi közösség életének a részévé vált” – emelte ki a szakember.

A régész elmondta: a szintén a hajdani moldvai országú mellett álló széphavasi kápolna a középkorban már állt. Hozzátette, a Szentlélek-kápolna, és az ott futó útvonal említése a csíksomlyói búcsú első, biztos közvetett dokumentuma 1630-ból, Kun Szerafin szerzetestől. Két évtizeddel később pedig Jegenyei Ferenc konkrétan leírta, hogy a csíksomlyói búcsúengedély kérése mellett pünkösd másnapjára a széphavasi kápolnához is kérelmeztek hasonlót.

„Márpedig a széphavasi kápolnához csak azért kérhettek engedélyt, mert vagy jöttek, vagy mentek a búcsúsok. A csíksomlyói búcsútól ez nem független esemény. Az 1567-es eseményekkel kapcsolatosan nincs valós adatunk, az egy mítosz. De az, hogy az 1600-as években itt jönnek a moldvai búcsúsok, őket fogadják, kápolnát építenek, ez az első biztos adatunk a mi csíksomlyói búcsúnkra” – fejtette ki a szakember.

Az itt futó régi országút használatának kezdetére vonatkozóan ugyanakkor nincs pontos adat. Az viszont biztos, hogy Szépvíz község plébániatemploma, a Szent Miklós-templom közelében a 12. század közepén már biztosan temetkeztek keresztény rítusú emberek. Nem csupán a templom, hanem a hozzá tartozó több kis település is biztosan állt már abban az időben, ami azért nagyon fontos, mert ez az első biztos adat arra, hogy a Kárpát-medencének ezt a keleti karéját a magyar keresztény királyság kitöltötte, itt népesség volt jelen - említette a régész.

„Nem véletlenül volt itt a népesség. Forrásunk nincsen rá, de nagy valószínűséggel azért voltak itt, mert határvédő katonaság ezt a gerincet, ezt a vízválasztót valamilyen formában felügyelte az útvonallal együtt” – szögezte le Botár István. A közeli helynevekkel kapcsolatosan kiemelte a Tatros-patakot, amely a „tatáros” szóból ered és a tatárjáráshoz köthető. „Ez az útvonal, a gerinc, a benti csíki települések és a kinti moldvai népesség közötti kapcsolat egészen biztosan az Árpád-kor derekától már létezik, ennek utólagos lenyomatai ezek a kápolnák” – tette hozzá. 

Felcsík a Székelyföld azon vidékeinek egyike, ahol Szent László tisztelete az átlagosnál is intenzívebb. A környékbeli mondák szerint a Pogányhavas arról kapta a nevét, hogy a szent király maga is járt ott, harcolt a pogányokkal, a tatárokkal, és a kápolnát is ő építtette. Mára elhalványult középkori hagyományok szerint a Pogányhavas aljában fakadó forrást is ő fakasztotta, amire bizonyosság, hogy lovának patkónyoma máig is látszik a kút melletti kőben. Egy 18. századi feljegyzésű mondaváltozat szerint hadi győzelmét követően Szent László a Pogányhavasról a csíksomlyói Salvator-kápolna helyére ugratott, és a kápolna is tőle nyerte az eredetét. A legelterjedtebb csíkszépvízi monda a település nevének eredetét tulajdonítja Szent Lászlónak: „Volt a Pogányhavason egy kő, ahonnan beugratott. Akkorjában, amikor itt járt, ő nevezte el, mondta a lovának: 'igyál, lovam, ebből a szép vízből!' S így lett Szépvíz falu, így kapta a Szépvíz nevet. Onnan, ahonnan elugratott, máig is látszik a lovának a nyoma".

A Szent László-kápolna feltárásával kapcsolatosan a szakember elmondta: a falak feltárásáig „rendben haladt” az ásatás. A szentély elérésekor viszont kiderült, hogy félköríves szentélyt hiába kerestek, az sokszög-záródásúnak bizonyult. Botár István ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy lehetett az építménynek középkori előzménye, azonban a jelenlegi ismeretek szerint a 17-18. században emelhették. Az építők nem ismertek.

„Az építkezéssel túl sokat nem bajlódtak. Az alapozás a legjobb helyen is 30 centiméter. A legtöbb helyen lekaparták a humuszt és közvetlenül a sziklás altalajra építették. Ahol nagyobb szikla volt, azt belefoglalták a falba. A záródását elzárták egy keleti fallal, a belső tér négyzetes tér volt, ami nem klasszikus kápolna-alaprajz. Valószínűleg azért tették így, mert a keleti felébe építhettek egy asztalt és ott egy oltár állhatott” – részletezte Botár István. A kápolna egykori használatáról szintén nincs túl sok rendelkezésre álló adat – tette hozzá.

A helybeli Szent László kultusszal kapcsolatosan a szakember kifejtette: az biztos, hogy a környéken Szent László korától kezdve népesség volt, és akik itt éltek, védték a határt. Hogy a lovagkirály személyesen járhatott-e a környéken, nem lehet tudni, de mint Botár István kiemelte: a történet szép, ahhoz ragaszkodnia kell a helyi közösségnek, hiszen a legenda szerint Szépvíz település a nevét is Szent Lászlótól kapta.

A tartalmas előadást követően a Role zenekar tagjai adtak elő Szent László-énekeket, majd a szépvízi polgármesteri hivatal jóvoltából közös ebéden vehettek részt a túrázók.