Szálinger Balázs József Attila-díjas költő már 20 évesen felhívta magára a figyelmet, amikor megírta a Zalai passió című vígeposzát. Azóta több területen is kipróbálta magát, hiszen műfordítóként, szerkesztőként és a színház berkeiben is megcsillogtatta tudását. A 12. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten André Ferenc beszélgetett a költővel.

Az És most kelletlen elrugaszkodom könyv az elmúlt 25 év anyagából válogat, ennyi ideje foglalkozik költészettel Szálinger Balázs. „Úgy éreztem, hogy ami van, azt össze kell foglalni. Ha ez egy lezárt életmű, én azzal meg tudok békélni” – mesélte. A kötet egyébként 51 egy verset tartalmaz, és a költő válogatta őket egybe. Már jó pár éve úgy érezte, itt az ideje egy válogatott kötetnek.

Szálinger Balázs mintegy másfél évtized után otthagyta a patinás Magvető Kiadót, és szerzői magánkiadásban jelentette meg köteteit. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem érezte azt, hogy a költészet a szépirodalmi kiadói intézményrendszeren belül a helyén van. „Nehéz úgy egyensúlyozni, hogy ne legyen sértettség mögötte, a költészet helyzete mostoha. Sokat köszönhetek a kiadónak: remek munkatársakat és szerkesztőket is. Most viszont saját magam szerzője vagyok” – tette hozzá.

Így sokkal flexibilisebb az egész, sokkal szabadabb – véli. Ugyan nem kaphatók a könyvesboltokban, a tavaly megjelent kötetének még nem fejeződött be a története, azóta is havonta érkezik néhány rendelése. „Szakmailag sem hiszem, hogy rosszul jártam a döntéssel, nem írtak kevesebbet, vagy rosszabbat a kötetről” – magyarázta.

 Felidézte, a Köztársaság megjelenése után három évig nem írt verset, majd teljesen más izgalommal élte meg, hogy újratanulni írni úgy, hogy egy új poétikai úton indult el. „Notesszel fekszem és kelek, írok

Kályha Kati című, Nagybánya román megszállásáról írt drámáját 2022 decemberében mutatták be. A történet helyszíne Nagybánya, ideje 1918–1919-es évforduló. Szálinger Balázs műve történeti hitelességgel szól a háború sújtotta zűrzavaros időszakról, és arról, hogyan élték meg a román hatalomátvételt.

Bár ezen a téren is megmutatta tehetségét, a szerző nem tartja magát drámaírónak: „nem vagyok az” – jelentette ki, hozzáfűzve: „pályakezdőnek azonban nagyon jól éreztem magam.” Egyébként a darab megírása előtt Szálinger Balázs dokumentációs céllal egy hónapot töltött Nagybányán a családjával.