Három hónapig tíz százalékos fizetéslevonással bünteti Urmánczi Jenőt a kolozsvári Puck Bábszínház vezetősége az intézmény jó hírnevének csorbítása miatt. A bábszínész február 15-ig fellebbezhet a fegyelmi eljárást lezáró döntés ellen.

„Azt, hogy fellebbezek-e vagy sem nem csak az fogja meghatározni, hogy milyen jogi lehetőségeim vannak, hanem az is, hogyan lehet ezt a megfeneklett párbeszédet kimozdítani jó irányba” – fogalmazott Urmánczi Jenő.

A bábszínész ellen azután indított fegyelmi eljárást Emanuiel-Simion Mureșan-Petran, a Puck Bábszínház igazgatója, akit egyébként a román tagozat több volt munkatársa beperelt, hogy Urmánczi Jenő és Vadas László rendező, mindketten a magyar tagozat korábbi vezetői, online petíciót indítottak egy önálló kolozsvári magyar bábszínház létrehozásáért, és azt állították, hogy a magyar tagozatot folyamatos diszkrimináció éri a vezetőség részéről.

A hátrányos megkülönböztetés egyik aktuális példájaként azt hozták fel, hogy a bábszínház nem kötött partnerséget az Urmánczi Jenő vezette Apropo Egyesülettel, így a Bethlen Gábor Alaptól (BGA) kapott 15 millió forintos támogatást, amelyből a magyar tagozat profitált volna, nem tudják felhasználni. A bábszínház igazgatója, és a magyar tagozat jelenlegi vezetője, Varga Ibolya azonban úgy gondolja, részükről biztosan nem történt diszkrimináció, a partnerséget pedig azért nem támogatták, mert nem ismerték a BGA-hoz benyújtott tervek tartalmát.

Urmánczi Jenő arról tájékoztatott, hogy a támogatás felhasználásának határideje kitolódik a magyarországi vészhelyzet végéig, így a tárgyalások folytatódnak a Puck és az Apropo Egyesület között. „Ha sikerül megegyezni, és ez a cél, legalábbis részemről, akkor a támogatás felhasználható a magyar társulat érdekében” – mondta a bábszínész.

A diszkriminációs vádakra válaszul a vezetőség augusztus végén kivizsgálást kért az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól (CNCD), de nem csak önmaga, hanem Urmánczi Jenő ellen is. Ez a vizsgálat jelenleg még zajlik, tudtuk meg Varga Ibolyától. Mint mondta, még nem tudják, hogy mikor lesz eredmény az ügyben, egyelőre csak iratokat, dokumentumokat küldenek a tanácsnak, és amikor döntés születik, azt közzé fogják tenni.

Az intézményvezető ismét hangsúlyozta, hogy a több éve tartó intézményes diszkrimináció vádja szerinte különösen sértő azok felé, akik már nem élnek, és nem tudnak védekezni. Emlékeztetett, hogy 35 éve dolgozik az intézményben, ahol mindig voltak konfliktusok, „mint mindenhol”, de intézményes diszkriminációról nem lehet beszélni, éppen ezért a konfliktus kezdetén ő javasolta a román igazgatónak, hogy kérjenek kivizsgálást a diszkriminációellenes tanácstól.

Varga Ibolya úgy véli, a bábszínházban kialakult konfliktus személyek között van, hiszen abban egyetértett a társulat, hogy jó lenne önállósodni, és ha ez nem lehetséges a jelenlegi gazdasági helyzetben, akkor talán „egy picit nagyobb jogi önállóság, picit nagyobb mozgástér kellene”. A társulat az önállósodás támogatásáról közös nyilatkozatot is aláírt szeptember elején, de miután a Kolozsvári Magyar Bábszínház (KOMAB) kezdeményező csoport ezt nyilvánosság elé tárta, a társulat egy része elhatárolódott Urmánczi Jenőtől.

Kapcsolódó

Online műsorokkal ünnepli 71-ik évfordulóját a kolozsvári bábszínház

A román és a magyar tagozat is ünnepi online tartalommal készül.

Puck Bábszínház

Varga Ibolya úgy látja, hogy a konfliktus oka a kívülről jövő, összehangolt támadás, amelyet olyan egykori alkalmazottak indítottak, akik „sokszor úgy mentek el, hogy nagyon rossz, hiányos munkát hagytak maguk mögött”, az ügy elindítói pedig sokszor rágalmazták és lejáratták a bábszínházat, ám őket ennek ellenére nem érte semmiféle büntetés. „Urmánczit bármelyik intézményből kirúgták volna. Ha egy magáncégnél hat hónapon keresztül rágalmazod a céget, rögtön kirúgnak, sőt be is perelhetnek” – fogalmazott a társulatvezető.

Hozzátette, nem kétli, hogy a bábszínház is „ludas volt bizonyos dolgokban”, ám szerinte minden intézményben vannak ilyen esetek, és emiatt nem kellett volna botrányt kelteni. Szerinte a sok botrány nyomot hagy a köztudatban, és attól tart, ez oda fog vezetni, hogy nehezebben fogják tudni a közönség bizalmát visszaszerezni. Mint fogalmazott, ő mindent megtett, hogy a közönség bizalmát megtartsa, ezért is készültek az online produkciók, hogy „bizonyítsa, nem szavakkal, hanem tettekkel, hogy igenis dolgoznak, van csapat, és van jövő”.

Urmánczi Jenő egyébként szintén régóta, a ’90-es évek végétől dolgozik a Pucknál. Arról, hogy volt tagozatvezetőként miért látja nehézkesnek a munkát a jelenlegi igazgatóval, a Játéktérnek beszélt hosszabban egy nyári interjúban.

Mekkora esély van az önállósodásra?

Az önálló Kolozsvári Magyar Bábszínház ügyét az RMDSZ beépítette a választási programjába az őszi helyhatósági választások előtt, emiatt Emanuiel-Simion Mureșan-Petran igazgató nyílt levélben támadta az akkori polgármesterjelöltet, Csoma Botondot. A politikus később találkozott az igazgatóval a konfliktus elsímitása érdekében, valamint kilátásba helyezett egy találkozót a bábszínházat fenntartó Kolozs Megyei Tanács elnökével, ahol bemutatná neki a KOMAB javaslatait az új intézmény létrehozására vonatkozóan.

Varga Ildikó tagozatvezető úgy látja, az önálló magyar bábszínház létrehozása politikai akaraton múlik, és azért is nehéz, mert a kulturális tervek nem hoznak azonnali hasznot, nem forog nagy tőke körülöttük. Emellett, ha leválik a bábszínház magyar csapata, kell hozzá adminisztráció, ami most közös, és kell hozzá külön műhely és teremszemélyzet is.

A társulatvezető jelenleg nem látja ennek a forgatókönyvnek a megvalósíthatóságát, és szerinte most csak annyit tehetnek, hogy jogilag egyfajta önállóságot alakítanak ki a színházon belül. Emlékeztetett, hogy a megyei tanács már kijelölt egy telket egy új bábszínház építésére, de a tervet a járvány elsodorta.

„Reméljük, hogy a válság lecseng, találunk telket, és ha lenne gazdasági erő, és építene a város egy színházat, mi megtarthatnák a magyar társulat számára a Király utcai telket. A mi közönségszámunknak ez megfelel, és már hozzánőtt a szívünkhöz is. Én a valósághoz közelebb állónak tartom a lépésről lépésre történő önállósodást, és remélem, hogy egy szép napon eljutunk oda, hogy formális lesz az alárendeltség, és lesz önrendelkezésünk az intézményen belül” – fogalmazott Varga Ibolya.

A járvány alatt is dolgoztak

A Puck Bábszínház egyébként múlt pénteken ünnepelte alapításának 71. évfordulóját online közvetített előadásokkal, és születésnapi videóval, amelyet Szakács Kincső irodalmi titkár ötlete nyomán valósítottak meg. A társulat tagjai a járványidőszakban egy hónapig voltak kényszerszabadságon, utána pedig 4 napos munkahéttel dolgoztak, többnyire otthon, ebben az időszakban született a Homo Ludens tárgyanimációs sorozat, aminek Varga Ibolya szerint nagy nyeresége volt az is, hogy a színészek kiléptek egy új területre, belejöttek a filmezésbe és a vágásba. Emellett a tagozat tagjai meseolvasó-sorozatot is indítottak, az AudioPuck - Népek meséi sorozatnak „elég szép hallgatósága volt”, és a Paprika rádió is közvetítette.

Varga Ibolya elmondta, már a tavalyi év második felében előkészítettek két előadást, amelyek csak a bemutatóra várnak: egyik az óvodásoknak szóló Palkó és Panna, Patka Ildikó meséiből, a másik pedig a kamaszoknak szóló Félúton, amelyet Balogh Dorottya és Mostis Balázs írt és rendezett, alapja pedig egy kamaszok írásaiból álló antológia. A bábszínház szombaton ismét megnyitja kapuit a közönség előtt.

(Címlapfotó: Nicu Cherciu)