A magyarországi, június 4-i, a Nemzeti összetartozás napjára időzített televíziós premiert követően Csíkszeredában is bemutatták az Örök hűség című zenés filmet. A pénteki vetítés után a nézők a film zeneszerzőjével, Cári Tiborral találkozhattak.

A trianoni békediktátum okozta trauma egyik legújabb feldolgozását, az Örök hűség című, műfaját tekintve zenés színház-filmet mutatták be pénteken Csíkszeredában a 6. Filmszereda Székelyföldi Mozgókép Fesztivál keretében.

A produkció alapját a 2020-ban bemutatott exkluzív online előadás, a Budapesti Operettszínház Szétszakítottak című musicalje adta – mondta el a bemutatót követő közönségtalálkozón Cári Tibor, székelyudvarhelyi születési zenész, zeneszerző, aki a film dalainak zenéjét írta. A film valós történeten alapul, középpontjában egy három fiút nevelő temesvári értelmiségi család élete áll. A zenés játék alapját Dér Zoltán kordokumentumként szolgáló önéletrajza adta, majd Dolhai Attila ötlete nyomán, Németh Ákos filmforgatókönyve alapján 73 perces filmet készítettek belőle, hangzott el az előzményekkel kapcsolatosan. 

Érdekesség, hogy a forgatás végéig a Szétszakítottak munkacímet viselte az alkotás. A stábtagok között megtalálhatók az Operettszínház kiválóságai: Janza Kata, Gubik Petra, Földes Tamás, Dénes Viktor, Sándor Péter, Oszvald Marika, Melis Gábor, Mészáros Árpád Zsolt. A zenés történelmi filmben feltűnik a színház főigazgatója, Kiss-B. Atilla is, és jelentős főszerepet kap a tizenkét éves Németh Marcell.

A film bemutatja a kort, a helyszínt és a főhősök társadalmi helyzetét, a környezetüket, melyben egyik pillanatról a másikra minden semmivé lesz. A polgári miliő, az évszázados tradíció egy csapásra szertefoszlik, amikor a Temesváron élő, jól szituált értelmiségi család kényszerűségből elhagyja az otthonát, és a vagonlétet választja Budapesten, a Keleti pályaudvaron, azaz az örök hűséget ahelyett, hogy aláírja a Román Királyság iránti hűségnyilatkozatot.

A fekete-fehér alkotás 14 dalbetétet tartalmaz. Cári Tibor kihangsúlyozta: nem musicalről van szó, inkább zenés filmről, ami számos színházi jegyet hordoz magán. A változatos műfajokat felsorakoztató dalok között hallhattunk tangót, érzelmes vagy éppen az őrlődést, az összetöretettséget, illetve a reményt kifejező szerzeményeket. A zeneszerző kiemelte: mindegyik dal közel áll hozzá, azonban az egyik legkedvesebb számára a „Lesz még ez az a föld…” című szerzemény.

A produkció televíziós bemutatóját követően az alkotók fontosnak tartották és tartják, hogy a Kárpát-medence minél több helyszínén bemutassák a filmet, hiszen Erdélyen kívül számos, a leszakított országrészt képviselő karakter feltűnik a vásznon Ungvártól Pozsonyig. Az utódállamok többségi társadalmának reakcióiról ugyanakkor Cári Tibor még nem tudott beszámolni, mint elmondta: erről még korai szót ejteni, nem volt olyan sok vetítés, hogy elegendő visszajelzés érkezett volna.

A közönségből érkezett kérdésre válaszolva Cári Tibor elmondta: a film záródala és az azt kísérő jelenetek éppen a szétszakítottság ellentétjét, az összetartozást, az akadályokat leküzdő összefogást és felemelő jószándékot szimbolizálja.