Pont kerülhet egy közel két évtizede húzódó ügy végére: nyilvánosságra hozták, ki készítheti el a Marosvásárhely közterére tervezett Sütő András-szobrot. A nyílt ötletpályázatot Makkai István nyerte meg, akinek munkáját a szakmai zsűri egyhangú döntéssel találta a legmegfelelőbbnek. A nyertes pályázat kihirdetéséről szóló, korábbi rövid tájékoztatás, valamint a makettről egy nem éppen előnyös szögből készült fénykép százával generálta a negatív hozzászólásokat a különböző – például a Maszol oldalán is megjelent – bejegyzések alatt.

Az ötletpályázat végleges eredményét csütörtökön, sajtótájékoztatón Soós Zoltán polgármester, Kelemen Márton a Sütő András-szobor terveit elbíráló zsűri elnöke, és a Constantin Romanu Vivu 48-as forradalmárról készülő alkotást zsűriző testület elnöke, Bâta Claudiu – jelentette be. A városvezető hangsúlyozta, a szoborállítás nem pusztán kulturális beruházás, hanem identitáserősítő, emlékezetpolitikai lépés is, amellyel régi adósságát törleszti a város.

Soós Zoltán közölte, Marosvásárhely története nemcsak terekből, épületekből és utcákból áll, hanem azokból a személyiségekből is, akik itt éltek, alkottak és formálták a közösséget. Ebben az értelemben Sütő András megkerülhetetlen alakja a város szellemi örökségének.

Az író neve nemcsak az erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb életművével forrt össze, hanem a város közelmúltjának legsúlyosabb eseményeivel is – tette hozzá. Az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi események során az akkori RMDSZ-székházat feldühödött tömeg támadta meg, több értelmiségi sérült meg, köztük Sütő András is, aki fél szemére megvakult. A történtek után – már betegágyáról – arra kérte a közösséget, hogy ne vonuljanak utcára, mert előre látta az események további súlyos következményeit.

A polgármester szerint mindez szimbolikus alapot ad annak, hogy Sütő András köztéri szobrot kapjon Marosvásárhelyen, ugyanakkor örvendetesnek nevezte, hogy ma a közösség elsősorban nem a tragikus eseményekhez, hanem az írói és közéleti életműhöz köti az emlékezetét.

Kapcsolódó

Tizenhat év után valóban elkészülhet Sütő András szobra Marosvásárhelyen

Elindult az az ötletpályázat, amelyre Sütő András erdélyi magyar író köztéri szobrának tervét várja a marosvásárhelyi önkormányzat.

ötletek alkotói pályázat Sütő-szobor Marosvásárhely

A városvezetés 2025-ben nyílt ötletpályázatot hirdetett, amelyre összesen kilenc pályamű érkezett. Ezek közül egy nem felelt meg a formai követelményeknek, így végül nyolc alkotást bírált el a helyi tanács által nevesített, kilenctagú szakmai zsűri. Az értékelés során három fő szempontot vettek figyelembe: 50 százalékban a művészi minőséget, 40 százalékban a pénzügyi megvalósíthatóságot, 10 százalékban pedig a kivitelezési határidőt – mondta a sajtóértekezleten Kelemen Atilla Márton.

Makkai István terve kapta a legmagasabb pontszámot

Soós Zoltán polgármester közölte, a projekt most a második szakaszába lép: elkészül a teljes alakos szobor, a felállítására vonatkozó dokumentáció a Művelődési Minisztérium elé kerül jóváhagyásra. Amennyiben az engedélyezési folyamat zökkenőmentesen halad, a városvezetés szerint a szobor – az ígéretekhez hűen – szeptemberben elfoglalhatja végleges helyét. A beruházás teljes költsége csak a műszaki tervek elkészülte után derül ki, jelenleg a pályadíjazás és az öntés költségeiről született tanácsi határozat.

A nyertesnek ez az első egészalakos köztéri szobra

A pályázat nyertese, Makkai István elmondta: a felkérés számára szakmai mérföldkő. Bár köztéri mellszobrai már korábban is készültek – Kolozsváron kettő is, Miklósváron egy – ekkora léptékű, egész alakos köztéri szobrot most alkot először. Mint fogalmazott, nagy felelősségnek, ugyanakkor komoly lehetőségnek is tekinti a munkát.

A koncepció középpontjában Sütő András kettős szerepe áll: az író és a közéleti személyiség – mondta. A tervezett alkotás egyszerre lenne emberközeli és emlékmű jellegű. A szobor egyik oldalról talapzat nélkül, közvetlenül a járdaszinten állna, lehetővé téve, hogy az emberek közel menjenek hozzá, akár mellé is álljanak. A másik oldalon azonban megjelenik egy jelképes talapzat, ahol az emlékezés és a koszorúzás funkciója kap hangsúlyt. A mű a Színház téren, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületével szemben áll majd.

A szobor méretéről Makkai István a Maszolnak elmondta: a végleges arányok a mintázás során dőlnek el, de körülbelül kétméteres alkotásban gondolkodik. A bronz anyaghasználat miatt fontosnak tartja, hogy a szobor valamivel nagyobb legyen az életnagyságnál, ugyanakkor ne váljon túlságosan monumentálissá.

A művész hangsúlyozta: a cél az emberlépték megőrzése. Ha a szobor túl nagy lenne, elveszítené közvetlenségét, és a befogadó nem tudna melléállni. A helyszín jelenleg részben zöldövezet, amely most zárt a gyalogosok elől, az alkotó azt reméli, hogy megnyitják a látogatók számára, kisebb térátalakítással biztosítva a szabad megközelítést.

A kivitelezésben több szakember is részt vesz: a bronzöntést Sánta Csaba, míg a kőmunkát Dóczy végzi – mondta a pályázat nyertese.

Jogos vagy jogtalan kritika?

Az elmúlt napokban a közösségi médiában megjelent kritikák kapcsán mind a városvezetés, mind az alkotó arra hívta fel a figyelmet: a nyilvánosságra került képek csupán a makettekről készültek, a végleges szobor formája még alakul. A zsűri döntése nem egyetlen látványelem, hanem a teljes dokumentáció – makett, portré, koncepció és műleírás – alapján született meg.

A pályamunkák jelenleg a városháza előcsarnokában tekinthetők meg. Soós Zoltán szerint természetes, hogy egy ilyen súlyú köztéri alkotás vitát vált ki, különösen egy olyan személyiség esetében, akiről sokaknak élő emlékei vannak.

A polgármester úgy fogalmazott: lehet ötvenféle Sütő András-kép az emberek fejében, de idő kell ahhoz, hogy egy új művészi értelmezéssel megbarátkozzunk. A városvezetés és a művész egyaránt abban bízik, hogy végül olyan kortárs köztéri alkotás születik, amelyhez a marosvásárhelyiek kapcsolódni tudnak, és amely méltó módon őrzi Sütő András szellemi örökségét.

A család véleményét nem kérték ki

Az író fia, ifj. Sütő András a Maszolnak elmondta: örül annak, hogy édesapja emlékét nem egy padon ülő szobor örökíti meg. „Jó, hogy nem ültek fel egy divatnak” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette: bántotta és bosszantotta, hogy sem a nővére, sem az ő véleményét nem kérték ki az alkotás kapcsán.

Felidézte: míg például egy József Attila-szobor esetében nincs akit személyesen megkérdezni, Sütő András esetében ez nem lenne bonyolult, hiszen gyermekei élnek, akik születésüktől fogva ismerték édesapjukat.

A maketten látható, cigarettázó Sütő András-ábrázolásról elmondta: édesapja élete utolsó évtizedében nem dohányzott, és a cigaretta egyébként sem tartozott azok közé a jegyek közé, amelyek meghatározták személyiségét.

Constantin Romanu Vivu-szobor

A '48-as forradalmár szobrának ötletpályázatára ketten jelentkeztek. Végül Grama Ioan Vasile alkotása nyerte el a zsűri tetszését. Constantin Romanu-Vivu szobra a Gheorghe Marinescu utcában, a Román Hősök Temetőjének bejáratánál kap helyet, egy szimbolikus jelentőségű helyszínen.