Szombaton mutatják be a Nem akarok című előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A különleges és meghitt koncertszínházi előadással Nemes Nagy Ágnesre emlékeznek. Juhász Anna irodalmárt, a zenés pordukció szerkesztőjét kérdeztük a költőnőről és a nagy népszerűségnek örvendő előadásról. 

A Nem akarok című előadás a 2022-ben a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett centenáriumi évre készült. Nemes Nagy Ágnes 1922. január 3-án született Kossuth-és Baumgarten-díjas költő, esszéista, műfordító, a huszadik századi irodalom egyik legfontosabb alkotója. Juhász Anna szerint Nemes Nagy Ágnes egy olyan meghatározó alakja a magyar irodalomnak, akihez a tavalyi, kiemelt év során igyekeztek minél szélesebb körben kapcsolódni irodalmi estek, séták és beszélgetések által. Ennek jó példája az Irodalmi karaván, ami Erdélyben is többfelé megfordult az elmúlt időszakban.

Az Erdélyből származó nő, aki az írásban találja meg élete kulcsát

A centenáriumra még tavaly tavasszal kezdtek el készülni a színész-rendező Vecsei H. Miklóssal, Hegedűs Bori énekesnővel, aki Nemes Nagy Ágnest személyesíti meg és Tempfli Erik Artisjus-díjas zongoraművésszel. „Közös gondolkodás volt, közösen olvastunk verseket, megnéztük, hol érinti meg valamelyikünknek a szívét. Én közben az életrajzot, életutat mondtam nekik, ismertettem velük azokat a fontos fordulópontokat, amiket Nemes Nagy Ágnes átélt: családi körülmények, a világháború, az ’50-es évek nehézségei, az Újhold. Mentünk végig az életen, és a versek olvasása mellett születtek sorra a dalok” – mesélte a Maszolnak Juhász Anna. Az előadás szeptemberben már a próbafolyamatnál tartott és októberben mutatták be Rómában és Brüsszelben, azokban a városokban, amelyek fontosak voltak Nemes Nagy Ágnes számára. 

Juhász Anna elmondta, a Kolozsvárra érkező előadásban az embert helyezték a fókuszba, azt az embert, akinek családja egy erdélyi faluból származik. A család egy ideig vagonlakó, az elszakadt országrészből, otthonukat elhagyva érkeznek Budapestre. „Egy olyan embert mutatunk be, aki az írásban találja meg élete kulcsát, aki kutatta erdélyi gyökereit, és aki az irodalomhoz mindig hűséges marad” – fogalmazott az irodalmár. Hozzátette, ezt a folyamatot mutatja be az előadás narrációval, sok dallal és folyamatos párbeszéddel Nemes Nagy Ágnes és férje, Lengyel Balázs között.

Mindig hűséges volt elveihez és az igazsághoz

Arra a kérdésre, hogy az előadás címének miért a Nem akarok című versét választották, Juhász Anna elmondta, hogy Nemes Nagy Ágnes életművében két Nem akarok-hoz kapcsolódó szöveg van, mindkettő egyfajta ars poetica lehetne, mindkét szövegben erősen érezzük az alkotó kérdéseit, azokat a kérdéseket, amik a nőiesség, a döntések, a költészet, az emberség kapcsán is felvetődnek benne. „Nemes Nagy Ágnes mindig hűséges volt elveihez és az igazsághoz, kiállt az igazság, az erkölcsösség és a minőség mellett, nem akart kompromisszumot kötni. Ez a »nem akarok« az előadás végén is visszatér egy refrénben” – avat be Juhász Anna. Szerinte sok mindennek a szimbóluma a Nem akarok, „valamiképpen az egész életműre rá vetíteni ezt a gondolatot”.

Nem költőnő, költő akart lenni

2021-ben Pilinszky Jánosra emlékeztek és ünnepelték a centenáriumát, az ő költészetére és munkásságára helyezték a hangsúlyt. Utazások, irodalmi séták és nagyon sok közönségtalálkozót szerveztek, amelyek a költő munkásságáról szóltak. Juhász Anna hasonló léptékű megemlékezést akart Nemes Nagy Ágnesnek, Pilinszky egykori barátjának és kortársának.

„Ha a 20. századot nézzük, akkor nagyon sok olyan alkotó van a magyar irodalomban, akiknek hangja máig itt van velünk, ilyen Weöres Sándor, Ottlik Géza, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Tamási Áron és Nagy László. Ezek között az emberek között rengeteg kapcsolódási pont van. Irodalmárként fontosnak tartom, hogy női alkotót is előtérbe helyezzünk, habár Nemes Nagy Ágnes most tiltakozna, mert ő pont nem szerette, ha őt költőnőnek nevezik, mert ő nem nő, nem költőnő, hanem költő akart lenni” – mondta el Juhász Anna. 

Az előadásban a szereplők hite van

A koncertszínházi előadást már több városban is bemutatták, többek között Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is. Kolozsváron is hatalmas érdeklődésnek örvend, ugyanis négy nap alatt elfogytak a jegyek. Juhász Anna szerint ez talán annak köszönhető, hogy a 20. századi szerzőket sokat olvassák, „ez az időszak itt van velünk, bennünk, még nincs is olyan messze, mégis, sok minden feldolgozatlan és kibeszéletlen, és szükségünk van arra, hogy megismerjük – akár az irodalom szempontjából – a közelmúltat”. Hozzátette, Nemes Nagy Ágnes költészete gyönyörű, amit érdemes újra és újra elolvasni. „Az előadásban pedig mind a négyünknek a lelke is benne van: a hite a művészetben és a személyesség, amivel az életmű mai értelmezését mutatjuk meg. Bízunk abban, hogy általunk, a szeretetünk által az előadás sokakhoz elér. Idén még sok helyszínre tervezzük elvinni a Nem akarok koncertszínházat, tavasszal egy székelyföldi turnéra indulunk” – osztotta meg  terveket.

Nem a Nem akarok lesz az egyetlen előadás, amit az erdélyi közönség elé tárnak „előkészületben van a 95 éve született Szécsi Margit és a 45 éve meghalt Nagy László életéről egy koncertszínházi előadás is. A Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódva Petőfi Sándor és Szendrey Júlia életét a Huszonhat év című zenés előadásban dolgozák fel, ennek az előkészületei már folynak és tavasszal láthatja a közönség.