Kalandra hívással és kuriózumokkal várta látogatóit a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum. A Múzeumok Éjszakája rendezvényeinek fókuszában idén a játék állt, így kapcsolódott az intézmény az önkormányzat által 2023-ra meghirdetett Játék Éve tematikához. Mindez egyszerre hozta el a nosztalgikus gyermekkor emlékeit és a játékosság örömét.

A programok többnyire a szabadban, a hangulatos múzeumkertben zajlottak, ahol gyermekzsivaj és a felfedezés izgalma töltötte be a teret. A gyerekek élményközpontú programokban vehettek részt, a múzeum épületében zajló aktuális kiállításokra több százan voltak kíváncsiak.

„Fel a medvére, a fa nem játék!” - ezzel a címmel hívta a múzeum Berecz András előadására a közönséget. Ezúttal sem csalatkoztunk a mesemondónak a bajban is a tréfát kereső nagyotmondóktól tanult történeteiben.

A vesztes háborúból győztesen hazatérő gyergyóremetei Hazug Pista bácsinak az orosz hadifogságból szökött gyergyóiakról szóló története, melyet Berecz András karizmatikus, lendületes előadással ad tovább, arra tanít, hogy a humor a legnagyobb bajban is erőt ad, életre biztat.

Az egyik attrakció a „Kádár katonái” játékkiállítás volt, amely főleg a felnőttek számára nyújtott különleges élményt. Benkő József hadtörténész tárlatvezetése a 70-80-as évek játékkatonáinak világába kalauzolt. Az egyes asztalokon különböző országokban gyártott játékkatonák sorakoztak, kaphattunk ízelítőt a keleti blokk, de a nyugati világ játékkínálatából is. Az amerikai nagy méretű Marwestern gyártmányú katona- és indiánfigurák mellett láthattunk olasz, belga, francia, angol – elsősorban második világháborús, meglehetősen korhű játékkatonákat.

A szovjet harci járműveket nem műanyagból, hanem fémlemezből készítették. Érdekes ezeket az akkor zajló hidegháború geopolitikai feszültségeinek fényében értelmezni.

A magyar gyártmányú, fröccsöntött műanyagkatonák nem sok székelyföldi gyermekhez jutottak el akkoriban, igazi kincsnek számítottak, ezért szenvedéllyel lehetett ezeket gyűjteni. Valaki felidézte, a játékkatonáknak egykor dohány- és parfümillatuk volt – érthető, hiszen akkoriban ezeket a trafikokban lehetett megvásárolni.

A szocialista blokk háborús filmjeinek plakátjai és az ezekhez kapcsolódó játékfigurák külön vitrint kaptak.

Az 1797-es lengyel-orosz háborúhoz és a napóleoni háborúkhoz kapcsolódó, lengyel gyártmányú figurák festése részben hiányzott; az arc, a részletek kidolgozása a tulajdonos kézügyességét dicséri.

Márton Ferenc, a festményrestaurálás művésze a műhelytitkok világába kalauzolta a látogatókat. Az ő kezei alatt a fakó, az idő múlásával megkopott festmények újraélednek.

Ez a 18. század eleji, Pázmány Péter érseket ábrázoló kép itt, a Haáz Rezső múzeum műhelyében kapja vissza régi fényét. A festmény a restaurálás után a kolozsvári ferences templomba kerül vissza.

Az interaktív koncertnél nincs jobb a gyermekek zene iránti érdeklődésének felébresztésére. Pál Attila zenekara elvarázsolta a kicsiket.

Hanzi Réka és Lukács Emőke nem csak zenéltek, hanem be is mutatták a különböző hangszereket, és néhány ügyes mozdulattal meg is mutatták, hogyan szólaltathatók meg.

A másik izgalmas előadás, a „Retrofizika” keretében Székely Zoltán fizikatanár a monarchiakori fizikai kísérletek világát mutatta be. 

„Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya”

Török Csongor tűzforgókkal és csillogó pálcajátékokkal idézte meg a tűz szabad szellemét.

A tűzzsonglőr körül valósággal táncot járt a tűz, a lángok életteli játéka fényekkel festette be az év majdnem legrövidebb éjszakáját, a pénteki Szent Iván éjt követő éjszakát  

(A szerző felvételei)