Amint arról a Maszol korábban beszámolt, Kolozsváron zárja erdélyi turnéját a debreceni Csokonai Színház színművésze, Újhelyi Kinga. A nagysikerű Anyaöl című monodrámával lép fel az erdélyi származású, Jászai Mari díjas színművész, akivel az előadás apropóján beszélgettünk.

A történet főszereplője Dancs Rózsa, az egykori sepsiszentgyörgyi magyartanár és később családanya, aki mit sem sejtve, saját titkosszolgálati besúgójával élt házasságban csaknem húsz éven keresztül. Ebből a rémálomvilágból regényes úton-módon menekült el nyolc- és tízéves gyermekével, és jutott el az ausztriai menekülttáboron keresztül egészen Kanadáig. A diktatúra fojtogató szorításában megjárta a poklot: Rózsának a mindenáron anyaságra vágyástól vezérelten végül nyolc terhességéből két esetben sikerült megtapasztalnia az anyaság örömét.

A színésznő kérdésünkre elmondta, hogy rögtön a mű elolvasása után tudta, hogy előadást szeretne készíteni a regényből, így 2016-ban el is indult ez a folyamat, amikor a Magyar Művészeti Akadémia pályázatát elnyerve létrejött a színpadi mű többszereplős változata, ám ebben a formában néhány évig mégsem talált visszhangra. Később, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója karolta fel a színházi projektet, egyetlen kikötése volt, hogy az előadás monodráma legyen. Így a 2019 decemberében Temesváron bemutatott mű már egyéni előadásként látható Szabó K. István rendezésében.

„Dancs Rózsa Pokoljárás című önéletrajzi-dokumentarista regénye 2015-ben került a kezembe, egy barátnőm ajánlására. Magával ragadott a mű kendőzetlen őszintesége, mellyel Rózsa feltárja egy zsarnoki rendszer kegyetlenségeit, aljasságait. Központi alakja és a borzalmak elszenvedője ugyan Rózsa, a sepsiszentgyörgyi magyartanár, de sorsának felmutatása nem öncélú, hiszen ő csak egy volt a rendszer áldozatai közül. Rózsa túlélte, de hat gyermeke a nyolc közül nem. Ceaușescu abortusz-törvényének köszönhetően és a Securitate kegyetlen retorzióinak következtében Romániában több mint 10 000 gyermek és rengeteg anya, lányanya ment el angyalnak...Történt mindez a természetes népszaporulat növelésének jegyében” – fejtette ki Újhelyi Kinga.

Azt is elmondta, hogy a munkafolyamat során fontosnak tartotta, hogy erdélyi származású alkotótársakkal dolgozzon együtt. Úgy véli, csak akkor lehet hitelesen beszélni egy témáról, ha valamilyen mértékben maguknak az alkotóknak is közük van hozzá, átéltek, illetve részesei voltak bizonyos helyzeteknek. A monodráma főbb munkatársai, Szabó K. István rendező, Lőrincz Zsuzsa dramaturg, illetve Ovidiu Iloc színházi zeneszerző voltak.

„Még szinte gyerek voltam a '89-es események idején, a diktátort és nejét a 12. születésnapomon végezték ki. De tudom, mi az, hogy ráció, tudom, mit jelentett hajnalban sorba állni a fekete kenyérért, emlékszem, hogy az iskolánkban tiltott volt a magyar szó, büntetés járt a templomba járásért, hogy az emberek egymást jelentgették fel és súgták be. Emlékszem a félelemre. Az abortusz-törvényről nyilván nem volt tudomásom, sok aljasságra is csak '89 után derült fény, és vannak dolgok, amelyekre a mai napig nem. Elég volt a hallgatásból, itt az ideje a szólásnak... Sokan, akik érintettek voltak valamilyen formában ebben a témában, a mai napig képtelenek beszélni róla, annyira mély sebet hagyott bennük, örökre kitörölhetetlen. Ezzel az előadással magamra vállaltam ezt a terhet” – magyarázta a színésznő.

A darab lelki visszahatásáról a Újhelyi Kinga így fogalmazott: „minden egyes előadás alkalmával megérint a darab, pedig végig küzdök ellene, hiszen a történet felmutatása a lényeg, nem pedig az önsajnálat”. Elmondta, hogy a látottak-hallottak feldolgozása nem egyszerű, előadás után napokig dolgozik még benne sok kép, arc, szín, hangulat. Úgy véli, talán nem is lehet egy ilyet feldolgozni, csupán enyhíteni lehet a fájdalmat azáltal, hogy beszélünk róla.

Az Anyaöl című előadás erdélyi turnéjának végéhez ér Kolozsváron, november 6-án, vasárnap este. Előtte Szatmárnémetiben, Sarmaságon (Újhelyi Kinga szülőfalujában), Érmihályfalván (Dancs Rózsa szülőfaluja), Nagyváradon, Arad, illetve Marosvásárhelyen volt látható.

„Mindenhol ahol eddig játszottam határon innen és túl nagyon jól fogadták az előadást, volt ahol álló vastaps is volt, illetve igényelték, hogy beszéljünk még a témáról előadás után. A Magyarországon tapasztaltakhoz képest van egy lényeges különbség: szinte tapinthatóan sűrű a levegő és a figyelem az előadás alatt. A végén pedig döbbenet és csend. Ez jó jel számomra” – mondta a Jászai Mari-díjas színésznő.

A monodráma november 6-án, vasárnap este 18 órától megtekinthető Kolozsváron, a ZIZ-Közösségi és Művészeti Térben. Jegyek az Eventbook hálózatában, valamint a helyszínen kaphatók.