Marosvásárhely Műemléki Topográfiája: járványidőben sem állt le az épített örökség népszerűsítése

A járványhelyzet miatt idén is online térbe szorult a Marosvásárhely Műemléki Topográfiája program műemlékvilágnapi városnéző sétája, amelyen ezúttal a régi Szentgyörgy (ma Revoluției) utca elfeledett épületeit mutatták be. Orbán János programvezető építészettörténészt, a Maros Megyei Múzeum kutatóját a munkájukról kérdeztük.

A Marosvásárhely Műemléki Topográfiája program is megsínylette a koronavírus-járványt, hiszen tevékenységük a műemléki értékkel bíró épületek felleltározásán és dokumentálásán, levéltári kutatásán alapul. „A levéltár tavaly márciusban bezárta kapuit, és azóta sem hajlandó kinyitni, a házakhoz történő bekopogtatás szintén ellehetetlenült a járványhelyzet miatt” – magyarázta megkeresésünkre a programot vezető Orbán János művészettörténész.

Az épített örökséget és kutatási eredményeiket népszerűsítő rendezvények szintén elmaradtak tavaly, így a műemlékvédelmi világnap alkalmából szervezett városnéző séták is, amelyeket 2018–2019-ben sikerült intézményesíteniük, és nagy népszerűségnek örvendenek. A körülmények miatt elmaradt az elmúlt évre esedékes, A város színeváltozása címet viselő városépítészeti konferencia is, amely a friss helyi és Kárpát-medencei városépítészeti kutatásokra reflektál.

„Nagy pozitívuma azonban a járványnak, hogy végre sikerült az elmúlt évek kutatási eredményeinek egy részét tudományos igényességgel papírra vetni és megszerkeszteni a Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából évkönyv ennek szentelt tematikus számát” – árulta el a művészettörténész.

Virtuális séta az online térben

Az elmúlt héten intenzív kampány zajlott Marosvásárhely Műemléki Topográfiája Facebook-oldalán, az április 18-i műemlékvédelmi világnapra készültek. Orbán János elmondta, idén a eredeti tervek szerint a régi Szentgyörgy (ma Revoluției) utca elfeledett, de annál mutatósabb épületeit vették volna górcső alá egy városnéző sétán. Emellett a világnap kiváló alkalom lett volna könyvbemutatót szervezniük a Dolgozatok-évkönyv marosvásárhelyi tematikus számának is.

„A világnaphoz közeledve, látva az egyre rosszabb járványügyi mutatókat, az esemény elhalasztása tűnt bölcsebb döntésnek, hiszen felelőtlenség lett volna ilyen körülmények között több tucatnyi érdeklődőt összegyűjteni, sétálni is nehezen lehetett volna a járványügyi intézkedéseket betartva. De mivel a világnap is kicsit olyan, mint a születésnap, mégiscsak illett a napján ünnepelni, így költözött át a séta az online térbe. Az április 18-a előtti héten naponta bemutattunk a Facebook-oldalunkon egy érdekesebb Szentgyörgy utcai épületet, valamint egy Marosvásárhelyről szóló tanulmányt a Dolgozatok… hasábjairól” – magyarázta. Az elmúlt hét során tehát az elmaradt rendezvényeket pótolták.

Taszik Hugó házának főbejárata | Fotók: Marosvásárhely Műemléki Topográfiája - Facebook

Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy hogyan lehet az online térben úgy bemutatni az épületeket, hogy az emberekhez is eljusson az üzenet, a kutató kijelentette: „Elsősorban látványos képekkel, másodsorban minőségi tartalommal – tetszik, nem teszik, ez a valós sorrend”.

A bemutatásnak ez a módja, bár kiiktatja a személyességet és az épületek maguk fizikai valójában történő megismerését, számos előnnyel is jár: részletfotókon könnyebben fel lehet hívni a figyelmet szabad szemmel alig látható részletekre, ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy hatványozottan több emberhez el lehet így jutni, nem csupán egy-két tucatnyihoz – osztotta meg a művészettörténész, hozzátéve: „azért nyilván a valós és személyes élmény az igazi”.

A Szentgyörgy utca historizáló együttese

Az idei év sétája a régi Szentgyörgy, ma Revoluției (Forradalom) utcát és annak különlegességeit lett volna hivatott bemutatni. De miért is különleges ez a marosvásárhelyi utca?

„Bár építészeti értékei szinte teljesen ismeretlenek, a város egyik legegységesebb historizáló együttesének tekinthető, amely nagyrészt az Osztrák–Magyar Monarchia évtizedeiben alakult ki – az utcán sétálva a neoreneszánsz és a neobarokk formakincs minőségi részletei köszönnek vissza, itt-ott egy-egy későbbi szecessziós, vagy korábbi barokk részlettel is tarkítva. Az utca városképi jelentősége helyi szinten egységes beépítettségében rejlik, kevés a foghíj, a későbbi kiegészítés. Olyan mutatós épületek tárulnak fel itt, mint Tauszik Hugó, Soós Pál, Seidl Károly háza, vagy a Makariás-ház” – mondta a művészettörténész, aláhúzva, hogy ezekre az értékekre szerették volna felhívni a figyelmet.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Ám a Szentgyörgy utca mai állapota nem túl szívderítő. „A kortárs urbanisztikára süket városi adminisztráció napjainkra elképesztően zsúfolt, poros és szennyezett levegőjű forgalmi úttá züllesztette a keskeny belvárosi utcát, dacára annak, hogy iskolák, óvoda, kórház működik benne, állapota tehát gyermekeink és betegeink egészségét is közvetlenül érinti. Homlokzatsorainak helyzete is több mint aggasztó – bejegyzéseinkben az eltelt évtizedeket nagyjából túlélő házakat mutattunk be, de nem árt látni, hogy számos épület tönkrement, brutálisan átalakult" – fejtette ki a kutató.

Orbán János úgy fogalmazott: városképi értelemben a huszonnegyedik órában van az utca: a következő években dőlhet el, hogy az építészeti bomlás folyamata végbemegy, vagy a lepusztult műemlékegyüttes jól irányozott fejlesztésekkel és rehabilitációs programokkal a város gyöngyszemévé formálódik, s többé már nem a járhatatlan járdákra parkolt autók, a tömény szmog s a vastag porréteg alatt szomorkodó homlokzati angyalszobrok, hanem az élhetővé váló, építészeti értékeit felismerni és felmutatni képes modern Marosvásárhely példaértékű városrésze lesz. "Reményeink szerint egy ilyen népszerűsítő akció hozzájárulhat az utóbbi végkifejlet sikeréhez” – tette hozzá.

A városnéző séta műfaja

Az eddigi városnéző séták határozottan sikeresek voltak a kutató szerint. „Folyton tapasztaljuk, hogy van érdeklődés az épített örökség iránt, április 18. jó eséllyel szép tavaszi nap, így arra gondoltunk, hogy érdemes ezt évente megünnepelni, eképpen népszerűsítve azokat a tudományos eredményeket, amelyek városépítészeti kutatásaink során születnek” – mutatott rá.

2018-ban a Horea, a Cuza Vodă és a Kossuth Lajos utcát ismertették, 2019-ben pedig tematikus rendezvényt szerveztek a város zsidó épített öröksége köré. „Nemcsak a zsinagóga pompája, hanem a helyben alig ismert status quo ante temető ódon sírkövei, virágzó tavaszi magnóliafái is megkapó élményt jelentettek, akárcsak a maroknyi vásárhelyi zsidó közösség tagjainak támogató jóindulata” – idézte fel a tavalyelőtti világnapot.

Akinek még nem volt része ehhez hasonló élményben, jogosan teheti fel a kérdést: mire számíthatunk egy ilyen séta alkalmából? A művészettörténész igyekezett erre is pontos választ adni.

„Szeretek úgy gondolni erre a „műfajra”, a városnéző séta általunk gyakorolt formájára, mint a nagy hatású erdélyi történész-művészettörténész, az amúgy marosvásárhelyi származású Kelemen Lajos (1877–1963) örökségére. A kolozsvári művészettörténeti oktatás szerves része volt a megszerzett építészettörténeti tudás terepen való elmélyítése a kincses város utcáin, ez pedig ott bizonyos értelemben a Kelemen által a 20. század derekán tartott legendás művészettörténeti séták öröksége volt. Amikor a 2009-es marosvásárhelyi barokk év rendezvényei részeként ilyen sétákat tartottunk, végső soron ezt hoztuk vissza Kelemen szülővárosába. Ha definiálni szeretnénk ezt a tevékenységet, akkor azt kell mondanunk, hogy a nevezetes épületek művészettörténeti szempontú bemutatására törekszik, hiteles történeti adatokra támaszkodva. Nagy hangsúly helyeződik itt a hiteles jelzőre, igyekszünk tudományosan megalapozott, a legtöbbször saját kutatási eredményeinkre épített ismereteket továbbítani, hiteles adatok hiányában pedig inkább hallgatni, mintsem spekulációkkal kitölteni az űrt” – fejtette ki Orbán János.

Tematikus kiadvány a kutatások eredményeiből

A Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából évkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület régészeti és művészettörténeti évkönyve, Kolozsváron megjelenő, nagy hagyományú kiadvány, amelyet 1910-ben alapítottak, és még a korábban említett Kelemen Lajos is közölt benne.

„Régi tervünk volt, hogy tematikus számban mutassuk be az újabb marosvásárhelyi építészettörténeti kutatások eredményeit. A tavaly, a járványhelyzet szülte bezártság következtében is, végre sikerült a kéziratokat a hosszas, de annál szükségesebb szerkesztési folyamatnak alávetnünk. A kézirat-előkészítés, szerkesztés terén is kötnek szakmánk szabályai és a folyóirat hagyományai – bár úgy tűnik, egyre kevésbé divat, mi még igyekszünk történetileg hiteles, kutatás-módszertanilag megalapozott ismeretekkel, s lehetőleg gördülékeny eszmefuttatásokkal traktálni olvasóinkat” – részletezte a művészettörténész. 

A műemlékvédelmi világnap kiváló lehetőséget kínált volna végre a könyvbemutatóra, aztán ez is az online térbe szorult. „De elégedettek vagyunk, a tanulmányokat bemutató bejegyzéseink az elmúlt héten népszerűek voltak, és számos megrendelőnk is akadt” – jelentette ki.

Régi képeslap a Szentgyörgy utcáról

Ami a tartalmát illeti, olvasható benne tudománytörténeti összegzés, gazdag tervanyaggal illusztrált értekezés a Kossuth utca historizáló lakóházairól, valamint a Cuza Vodă (Kör) utca szecessziós emlékeiről, tanulmány Marthy Pál rajztanár téglaszalagos házáról, a barokk időktől a neobarokk virágzásáig ívelő monográfia Gáspár Gyula örmény kereskedő Rózsák tere 52. szám alatti otthonáról, kimerítő dolgozat a székely vértanúk ma is álló emlékművéről.

A tanulmányok szerzői Oniga Erika, Földi Imelga, Szathmári Edina és Vécsei Hunor művészettörténész, valamint Orbán János, aki a kötet szerkesztője is egyben. A kiadvány ezúttal a marosvásárhelyi Oracler Nyomdában készült, ahol elismerésre méltó erőfeszítéseket tettek a minőségi tipográfia érdekében. Magát a megjelenést a Teleki László Alapítvány (Rómer Flóris Terv) és a Maros Megyei Múzeum támogatta – árulta el a szerkesztő.

Jövőbeli tervek

„Ha kipihentük a Dolgozatok tematikus számának kiadását, jó eséllyel máris belevágunk egy újabb hasonló szerkesztésébe, ugyanis rengeteg a kutatási eredmény a topográfia-projekt háza táján és személyesen nagy felelősséget érzek ezek tudományos igényű kimunkálásáért és közzétételéért” – osztotta meg kérdésünkre terveiket Orbán János.

További kiadói elképzelések is vannak a láthatáron, de az idei világnapot valamilyen módon az online térből szeretnék visszahelyezni a fizikai valóságba is. Ha visszatér az élet a régi mederbe, akkor valamiféle utó-világnapi sétát szerveznének a Szentgyörgy utcában, illetve a rend kedvéért a maga fizikai valójában is bemutatnák a kiadványt.

„Ősztől remélhetőleg konferenciázhatunk is, és ami a legfontosabb, folytatódhat az értékleltár készítése és a kutatómunka, Marosvásárhely épített örökségének, építészettörténetének tudományos igényű feldolgozása” – zárta gondolatait Orbán János.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?