A 14. századból származó edénytöredékeket fedeztek fel a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola tornatermének építési munkálatai közben. A leletek nyomán szükséges régészeti feltárások hátráltathatják a kivitelezést, ugyanakkor számos értékes információt szolgáltathat a Csíkszereda környékének középkori történelméhez.

Az egykori Martonfalva területén áll Csíkszeredában a jelenleg Petőfi Sándor nevét viselő általános iskola. A hajdani polgári leányiskola udvarán jelenleg építkezés zajlik, speciális megoldással egy részben földbe süllyesztett tornaterem épül. Az építkezést előkészítő földmunkák során a 14. századból cseréptöredékek kerültek elő, amelyek további régészeti feltárást tesznek szükségessé – tájékoztatta a sajtó képviselőit a helyszínen Sógor Enikő, Csíkszereda kultúráért felelős alpolgármestere szerdán.

„Öt méter mélyre kell leásni a tornaterem alapozásához. A leletek arra utalnak, hogy valószínűleg 14. századi épület vagy épületek romjai találhatóak itt” – mondta el a városvezető. Hozzátette: 1300 négyzetméteren kell eltávolítaniuk a szakembereknek a következő 20 centiméter földréteget és ezt követően kezdődhet a régészeti feltárás.

Sógor Enikő szerint a leletek a régész szakma és a város számára „ajándékok”, a beruházásnak és az iskola közösségének viszont „nem akkora öröm”, ám abban bízik, hogy a leletek fontossága, értékessége ellensúlyozhatják a jelenlegi elkeseredést. Arra a kérdésünkre, hogy mekkora késést okozhat a régészeti feltárás a kivitelezésben, az alpolgármester nem tudott válaszolni. „Attól függ, mit találnak, azt milyen könnyen, gyorsan lehet kipreparálni. Az is kérdés, hogy mit kezdünk, ha értékes épületmaradványok bukkannak elő” – mutatott rá.

Sok időbe telhet a feltárás

A sajtóeseményen jelen volt Darvas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze is. A szakember kifejtette, az előkerült kerámiatöredékek arra utalnak, hogy a helyszínen az egykor itt állott település romjaival fognak találkozni. „Nagy a felület, sok időbe fog kerülni nekünk a feltárások szakszerű elvégzése. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ekkora régészetileg kutatható egybefüggő felület a város területén több nincsen. Ez egyedi lehetőség, hogy az utolsó, Csíkszeredához kapcsolódó régészeti objektumokat feltárjunk” – fogalmazott Darvas Lóránt. Hozzáfűzte: az előzetes felmérések azt mutatják, hogy vastag az úgynevezett kultúr-réteg, ők maguk is kíváncsiak, hogy „mivel állnak szemben”. A szakember szerint elképzelhető, hogy nem csak a 14., hanem a 12-13. századig visszamenően kerülhetnek elő leletek.

Darvas Lóránt elmondta: az egykori Martonfalva Zsögöd egyik településrésze, „tízese” volt, amely nagyjából a Somlyó-patak első teraszán helyezkedett el és a történelmi források szerint az 1661-es tatárbetörés során teljesen elpusztult. A település helyén csupán az 1800-as évek második felében épült ki a mostani városrész már Csíkszereda részeként, tudtuk meg.

A Maszol érdeklődésére a régész elárulta: lakóházak, melléképületek maradványai kerülhetnek elő. Az ásatás menetével kapcsolatosan kifejtette, mindent aprólékosan dokumentálnak, feltárnak, majd folytatódhat a beruházás. „Sok földréteg még nincs eltávolítva. Nem tudjuk, a leletek kiterjednek-e a beruházás keleti részére, vagy csak az alsó részén koncentrálódnak. Az engedélyek beszerzése és a régészcsapat összeállítsa megkezdődött ” – tette hozzá.