Csíkszeredában több kulturális intézmény is saját rendezvénnyel készül a magyar kultúra napjára. A Kájoni János Megyei Könyvtárban a csángó népszokásokkal kapcsolatos monográfiát mutatnak be. Koncertet ad Pál István Szalonna és bandája. A Csíki Játékszín pedig nemcsak a felnőttek, hanem az elemi iskolások számára is készül előadással.

A járványügyi óvintézkedések szem előtt tartásával zajlanak a rendezvények, de korlátozott számban élőben is részt lehet majd venni rajtuk. Lesz olyan esemény is, amelyet online is közvetítenek.

Csángó szokásmonográfia bemutatója

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban Hon a hazában címmel mutatják be Halász Péter néprajzkutató legújabb könyvét pénteken 17 órától. Az első csóktól az első gyermekig címmel a moldvai magyarok párválasztással, házassággal, és a gyermek születésével kapcsolatos szokás- és hiedelemvilágát bemutató, 450 oldal terjedelmű monográfia 2020 novemberében jelent meg a Tortoma kiadó gondozásában.

A kötetet dr. Balázs Lajos néprajzkutató mutatja be a megyei könyvtár előadótermében, majd a szerző rövid videóüzenetben beszél új könyvéről. Az eseményen Tímár Karina moldvai csángó népdalokat szólaltat meg.

Halász Péter a moldvai csángók kultúráját feltáró történeti és néprajzi kutatások egyik legmeghatározóbb tudósa. A Honismereti Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke hatvan esztendeje, egyetemistaként kapcsolódott be a honismereti mozgalomba. 1966 óta járja a moldvai magyarok településeit, foglalkozik a moldvai magyarok történelmével, néprajzával, sorskérdéseivel, kutatja életmódját, szokásait és kultúráját. 1974-től 2000-ig a Honismeret folyóirat szerkesztőjeként, 1995-től 2010-ig a Honismereti Szövetség elnökeként tevékenykedett.

2010-ben Budapestről Gyimesközéplokra költözött, innen folytatja a moldvai csángó népélet kutatását, gyűjtőmunkája eredményének feldolgozását, publikálását, a csángó közösségek érdekvédelmét. Halász Péter most megjelent szokásmonográfiájában a hagyományos műveltségünk fontos elemeit őrző népcsoportról, a moldvai magyarokról több mint fél évszázadon át összegyűjtött tudását osztja meg olvasóival.

Az esemény szervezői várnak minden érdeklődőt, ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy a helyek száma korlátozott, a járványügyi szabályok értelmében a rendezvényen minden részvevőnek maszkot kell viselnie, illetve a távolságtartási szabály betartása is kötelező.

Szalonna és bandája koncertezik

A Magyar Örökség díjjal kitüntetett Pál István Szalonna és bandájának ars poétikája: nemzetünk népi kultúrájának méltó tovább örökítésé és továbbadása. A magyar kultúra napi koncertturné is ezt az elvet tekinti legfőbb céljának, és ezt mutatják be Csíkszeredában is a volt Szakszervezeti Művelődési Házban pénteken 19 órától.

A klasszikus zenében jól ismert nagy zeneszerzőink (Bartók Béla, Lajtha László, Kodály Zoltán stb.) a paraszti kultúra több évszázadon át érlelődő kincseibe beleszeretve olyan kaput nyitottak a világ számára, amely betekintést enged hagyományos zenei kultúránk értékeibe, és tehetségükkel a magasművészet világába emelték. „Feladatunk, hogy megmutassuk azt a gyönyörű hagyatékot és sok esetben még élő népművészetet, amely ihlette ezen géniuszokat” – vallja a zenekar. A koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence leggyönyörűbb muzsikái.

A színház több előadással is ünnepel

A Csíki Játékszín egész napos programkínálattal ünnepli pénteken a magyar kultúra napját. Délelőtt 11 órától a Nagy István Művészeti Szakközépiskola elemista diákjai betekinthetnek A kék csodatorta című zenés mesejáték nyílt próbájába Visky Andrej rendező vezetésével.  

Délután 15 órától felolvasó-színházi előadásként Péter Bea Búcsújárás című drámájának első felvonását nézhetik meg az érdeklődők. Péter Bea első drámája egy humoros történet, amely a csíksomlyói búcsú körüli jelenségekből inspirálódva született, és a Csíki Játékszín színészei olvassák fel először közönség előtt. A magyar kultúra napján csak az első felvonás hangzik el, a folytatásra későbbi időpontokban kerül sor. A szerző a mű megírásának idején a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István-ösztöndíjasa volt. A felolvasószínházi előadást beszélgetés követi a szerzővel.

 Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című operettjét 18 órától láthatja a közönség a színházban. Kelemen Félix, a Zabakol tápszergyár igazgatója egy jó üzlet reményében Willy Andersenhez, a dán milliomoshoz adná a lányát. Megérkezik azonban a tavasz és teljesen összekuszál mindent. Legfőképp Kelemen Kató kisasszony érzelmeiben okoz zűrzavart, aki ebben az évszakban mindig felpezsdül, és esze ágában sincs a papa kívánságának eleget tenni. Minden szál egy velencei buszos kiránduláshoz vezet, ami úgy tűnik, fontos változásokkal kecsegtet.