Kolozsvár óvárosának nevezetességeiről mesélt Lupescu Radu történész, a Sapientia EMTE docense szerdán, egy történelmi sétán. Megtekintettük a Mátyás- és Bocskai-házat, a Karolina-oszlopot és a ferences kolostort is, amelynek refektóriumát nemrég újították fel. Közben fotóztunk is.

A Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat által szervezett történelmi séta Mátyás király szülőházánál kezdődött. Ez a kincses város egyik legrégebbi ingatlana, középkori eredetű, és csúcsíves kapuja nagyon ritka, a városban csak két hasonló kapu maradt fenn. A ház eredetileg keskenyebb volt, tudtuk meg a történésztől, amelyhez az idők során hozzáépítettek. Eredetileg egy kapuból és két ablakból állt, ezt a reneszánsz korszakában bővítették szélességében és hosszában is.

A Hunyadi család lakott ott átmenetileg, és Mátyás király annyira büszke volt szülőházára, hogy kiváltságot is adott a ház tulajdonosának, akinek így nem kellett adót fizetnie. Ez zavarta is a várost, így 1740-ben megvásárolta az épületet. Jelenleg a képzőművészeti egyetem működik benne, és Lupescu Radu szerint „nagy fájdalom” az, hogy nincsen benne kiállítás, nincsen egy emlékszoba, és elég nehezen is lehet látogatni. (Az ingatlant fel fogják újítani, és utána látogathatóvá válik – szerk. megj.)

„Amikor a város megvásárolta, katonai kórházat rendeztek be benne, ez így volt az 1880-as évekig. Ekkor látogatta meg Ferenc József a házat, és megdöbbent lepusztultságán, így pénzt adományozott a felújításra. Ekkor került oda az emléktábla, amelyet Pákey Lajos tervezett” – részletezte a történész. A házat 1880 után restaurálták, akkor készült el az épület új homlokzata, melynek „polgári ház jellege volt”. Ekkor az EKE múzeumaként szolgált, ez volt a város első néprajzi múzeuma. Végül Kós Károly restaurált az épületet a 40-es években, aki visszaadta a hagyományosabb, visszafogottabb jellegét az épületnek, amely ma is látható.

A Bocskai-házban található Erdély egyik legkorábbi címere

Közvetlenül Mátyás király szülőháza mellett található Bocskai István erdélyi fejedelem szülőháza, a Bocskai-ház. A családja fogságban tartózkodott ott, ekkor született meg a fejedelem is, mivel ott tartották a családot házi őrizetben. Bocskai István nagyon fontos fejedelem volt Erdély történelmében, hiszen a 15 éves háború alatt uralkodott, és ő hozta el a békét az országba – magyarázta a történész.

A fejedelem tiszteletére három emléktáblát állítottak, amelyek most a kapualjban találhatóak, latinul íródtak, és az egyik táblán az 1606-os évszám áll. Az első elmondja, hogy milyen körülmények között született meg a fejedelem, a második az úgynevezett „pénteki nap dicsérete” tábla, mely azért kapta ezt a nevet, mert Bocskaival „minden jó dolog pénteken történt meg”, akkor született és több csatát is nyert pénteken – mesélte Lupescu Radu. A harmadik tábla pedig egy görög mitológiai történet feldolgozása, amelyen a görög istennők Bocskai kegyét akarják megszerezni, versenyezve egymással.

Ennek a sorozatnak a részét képezi még egy címer is, Erdély címerének az egyik legkorábbi ábrázolása, és a történész szerint forrásértékű. A címeren a Bocskai család saját címere található középen, ezen egy nyilat a saját szemébe döfő oroszlán látható, ezt veszi körbe pedig a fejedelmi süveg, valamint Erdély címere és Magyarország zászlaja.

A Karolina-oszlop régebben a főtéren állt

A Bocskai-háztól nem messze a Karolina-oszlop található, amelyet I. Ferenc császár feleségéről, Karolina Augustáról neveztek el, amikor a pár meglátogatták a várost. Ez egy óriási esemény volt, mivel I. Ferenc volt a második császár, aki meglátogatta Kolozsvárt, 1817-ben. Kolozsvár népe annyira meghatódott ezen, hogy elhatározták, hogy készítenek egy obeliszket az ő tiszteletére. Ekkor alapította a császár a kórházat is a szegények számára, és ezt a pillanatot megörökítették az oszlopon is, ahol az látható, amint a város lakói egyaránt örülnek a kórházalapításnak. Később ezt Karolina kórháznak nevezték el.

Lupescu Radutól megtudtuk: ekkoriban az obeliszkeknek nagy divatja volt, mivel akkor dokumentálták Egyiptom építészetét, és ez pillanatok alatt elterjedt Európában. Az oszlop domborművei Bécsben készültek, és rajtuk van Kolozsvár címere, a császári látogatás felirata, és a császári pár bevonulásának pillanata is, amikor a városkapunk keresztül hintón érkeznek meg, és Kolozsvár elöljárói fogadják őket. „Jó lenne lobbizni a városnál, hogy ezeket konzerválják és restaurálják, mert nagyon értékes domborművekről van szó, és sajnos elkezdtek tönkremenni, senki nem foglalkozik velük” – mondta a történész.

Az oszlopot eredetileg a város főterére állították fel, a mostani Kárpát-cukrászda előtt, ám amikor Mátyás szobra elkészült az 1890-es években, áthozták a mostani helyére, és ekkor kezdték a teret is Kalorina térnek hívni.

Sóadományból épült a ferences kolostor

A Karolina tér közelében található a ferences kolostor, amely a középkorban még a Domokos rendé volt, később került csak a Ferencesek tulajdonába. Nemrég újították fel refektóriumát, amelyet korábban meglátogattunk. A Domokosok egy kolduló rend volt, az egyik első szerzetesrend, amely letelepedett Erdélyben. Hunyadi Jánosnak köszönhetően sóadományban részesültek, ami a középkorban azt jelentette, hogy minden évben kaptak sót, amelyet aztán értékesítették, és ez akkora jövedelmet jelentett számukra, hogy megépíthették a kolostort, a 15. század második felében.

A 16. század elején fejezték be a kolostort, ám amire ez megtörtént, jött a reformáció, és a Domokos rendieket elűzték, ekkor a város unitárius lett, és sokáig üresen állt a kolostor. Végül iskolát alapítottak, és sokáig ez működött benne. A reformátusoktól a jezsuiták kapták vissza az épületet, majd 1725-től a ferenceseké lett a kolostor – mondta el Lupescu Radu történész.