A názáreti Jézust messiásnak tekintő zsidók tartják az ószövetségi hagyományaikat, így megélik a hitüket és a nemzeti identitásukat egyaránt.

A zsidók még mindig várják a messiást, tartja a közvélekedés, azonban ez nem teljes mértékben igaz. Vannak zsidók, akik úgy tartják, hogy a názáreti Jézus személyében a messiás már eljött, azonban ők nem azok, akiket kikeresztelkedettekként emleget az átlagember, magukat pedig valamely keresztény felekezet tagjának tekintik. Bár messiáshívő zsidókként is szokták emlegetni őket, Nagy Dávid a Romániai Messiási Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetője szerint ez téves megnevezés, hiszen minden zsidó hisz a messiásban.

„A messiási judaizmus, a messiási zsidó a helyes elnevezés, mivel mi a názáretiben hiszünk, miközben kötődünk a zsidó néphez, a zsidó kultúrához. Jesuá nem indított el egy új vallást, ő körülbelül 300 próféciát töltött be, az egész zsidóságnak követnie kellett volna” – magyarázza a nagyváradi messiási zsidó közösség alapítója. Hozzáteszi, hogy az apostolok többsége zsidó volt, ők is tartották a hagyományt, akárcsak Jézus.

„A jeruzsálemi templomot 70-ben lerombolták a rómaiak, annak a köveiből építették az első messiási zsinagógát. Majdnem a III. századig nem különült el egymástól a két vallás. Az Apostolok Cselekedeteiben le van írva, hogy szakadtak el Jeruzsálemtől a nem zsidó származású hívek, akiket keresztényeknek kezdtek nevezni. Kereszténységről, mint önálló vallásról, tulajdonképpen 325-től, a niceai zsinat óta beszélhetünk” – vázolja a kezdeteket Nagy Dávid.

„Jézus az Izráel megígért messiása”

Az V. századra eltűntek a messiási zsidó közösségek, a Jésuában hívő zsidók beolvadtak a kereszténységbe. Utána évszázadokon át nincs hír messiási izraelitákról, egészen az 1800-as években elkezdődött újraéledésig. „Tanulmányozva az Újszövetséget, több híres rabbi jutott arra a következtetésre, hogy a názáreti volt a messiás. Norvégiától Angliáig, a világ több pontján történt ez, mintegy isteni beavatkozásra” – mondja interjúalanyunk. Ennek a szellemi újraéledésnek az egyik markáns személyisége volt Lichtenstein Izsák, aki a felvidéki Szenicén látta meg a napvilágot, s évtizedeken át Tápiószelén működött rabbiként.

„…mint hivatalában megőszült rabbi, mint törvényeihez hű öreg zsidó ember bizonyságot teszek róla: Jézus az Izráel megígért messiása” – olvasható egyik röpiratában, mivel 1886-tól meggyőződését már nem csak a zsinagógában, ha különféle kiadványokon keresztül is hirdette.

Az első modern messiási közösséget Iosif Rabinovici alapította Chișinăuban. Az Újszövetség Izraelitái nevű közösség 1884-ben jött létre. Rabinoviciot 1885-ben keresztelték meg Berlinben, s bár a német lutheránusok és az orosz pravoszlávok is felkérték, hogy csatlakozzon hozzájuk, ő a Jézus-hívő zsidóknak a keresztény egyházaktól való függetlensége mellett tette le a garast.

Az amerikai messiási kongregációk egyesülete 200 ezernél több messiási zsidóról tud csak az Egyesült Államokban, s további ezrekről Izraelben és más országokban. Minden nagyobb ukrán városban van közösségük, a kijevi két-háromezer főt számlál.

A messiási zsidók és a keresztény zsidók között egyértelmű a különbség, mondja Nagy Dávid: „Aki átvette a keresztény hitet, az beolvadt, identitást váltott, ellenben a messiásiak megtartották mindazt, ami a zsidó hitnek a jellegzetessége. Mi megéljük a hitünket és a nemzeti identitásunkat is. Adonáj nem vetette el a zsidó népet, tervei vannak vele a jövőre vonatkozóan is”. A zsidó vallási előírásokat nem rabbinikus szinten, hanem a Szentírás útmutatásai alapján követik, ami az étkezés terén annyit jelent, hogy kóser állatok húsát vér nélkül fogyasztják. „Mi lezserebbek vagyunk” – fogalmaz a váradi közösség vezetője.

Ami az ünnepeket illeti, „a Szentírásban Adonáj által megadott és elrendelteket” megtartják. „A karácsony és a vízkereszt nem szerepel a Szentírásban, a megtartása 325 után lett bevezetve, vagyis mi nem tartjuk. Ellenben a húsvétot és a pünkösdöt Adonáj vezette be, ezeket megtartjuk, de nem a keresztény, hanem az eredeti héber változatban. Sábátkor olvasunk a Tórából, ötvözzük újszövetségi igékkel” – fejti ki.

Közösségben a keresztény felekezetekkel

Nagy Dávid zsidó családban született, felnőttként, belső felismerés révén jutott el ahhoz a meggyőződéshez, hogy Jézus volt a megjövendölt messiás, „aki hisz a názáretiben, üdvössége van”. A nagyváradi messiási közösség 1999-ben alakult meg, rá egy hónapra a bukaresti követte. Időközben Kolozsváron és a moldáv fővárosban is létrejött egy-egy hitközség. A váradi messiási zsinagóga egy 1912-ben épült, az egykori gettó területén található zsidó házban működik. Az épület a Strada Evreilor Deportați (Vámház) utcában áll, itt húzódott a vasút, amelyen áthaladtak a bihari zsidókat a haláltáborokba deportáló szerelvények. „Korábban ez az utca a halálba vezetett a zsidók számára, most pedig az örök életre” – mondja Nagy Dávid. A közösségnek nem minden tagja zsidó, nemzetiségtől, anyanyelvtől függetlenül bárkit befogadnak.

Nagy Dávid 2015-ig rabbiként működött, azóta, shaliach Dávid néven apostoli szolgálatot (héberül shlichut) végez, ami prófétai, tanítói, pásztori és evangélista tevékenységet feltételez. 

Nagyváradon ortodox zsidó hitközség is működik, a két közösség között éveken át nagyon jó volt a kapcsolat, három rabbi is megfordult a Vámház utcai zsinagógában, a messiásiak kórusa ünnepeken énekelt a Zárda (Mihai Viteazul) utcai ortodoxban, azonban az utóbbi években elhidegült.

„A legfontosabb üzenet, hogy vallástól, etnikumtól függetlenül minden embernek újjá kell születnie, hogy üdvözüljön” – fogalmazza meg a lényeget Shaliach Dávid.  

2014 óta a messiási zsidó hitközség rendszeres résztvevője a helyi ökumenikus imaheteknek. A kapcsolat a keresztény felekezetekkel nem korlátozódik az imahétre, azon kívül is látogatják egymást. „Meghívtak a reformátusok, a pünkösditák, a baptisták, az adventisták” – sorolja shaliach Dávid, aki szolgált különféle keresztény felekezetek templomaiban, imaházaiban Nagyváradon és más településeken, megyékben egyaránt. „Mi ez, ha nem egy mennyei csoda?” – teszi fel a költői kérdést.

Azt, hogy magas szintű elfogadásra talált a közösség, az is jelzi, a várban működő városi múzeumban pár éve kialakítottak egy, a messiási zsidókat bemutató állandó tárlatot. Ez a világ egyetlen ilyen kiállítása, hangsúlyozza Nagy Dávid.