Hamvazószerdán megkezdődött a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nagyböjti üzenetében felhívja a figyelmet: Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk. A nagyböjt segít újra felfedeznünk megváltásunk végső okát: Isten határtalan és feltétel nélküli szeretetét.

„Haljunk meg a régi embernek, önzésünknek, bűneinknek, hogy Krisztus élhessen bennünk. Ne engedjünk teret életünkben a modern pogány életformáknak: az önző hatalmaskodásnak, a szeretetlenségnek, amely családokat és kapcsolatokat rombol, vagy azoknak a szenvedélyeknek, amelyek megkötözik az embert. Isten szeretete ma is életet formáló erő. Legyen ebben a szent időben kísérőnk és közbenjárónk a Boldogságos Szűzanya, aki elsőként és a legteljesebben járta végig Fia szenvedésének, halálának és feltámadásának útját. Erősítsen bennünket abban, hogy nap mint nap igent mondjunk az Atya akaratára, és megvalósuljon bennünk az apostol szava: miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk. (Róm 6,4)” – írja a nagyböjti üzenetben.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon Jézus feltámadását ünneplik. A VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven. A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Sok helyen ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst (a halak és tengeri herkentyűk fogasztása engedélyezett).

A szigorú böjt alól fel vannak mentve a betegek, a terhes és szoptató anyák, akik egy étkezés alkalmával csak keveset fogyaszthatnak, a koldusok, a megerőltető munkát végzők, az utazók, és azok a szellemi dolgozók, akiket a böjt akadályozna kötelességük teljesítésében.