Hamvazószerdán, azaz március 5-én megkezdődött a nagyböjt, a húsvétra készülés negyvennapos időszaka. A keresztények ilyenkor Jézus feltámadásának megünneplésére készülnek. A hamvazószerdai „hamvazkodással mint a bűnbánat jelével megkezdjük éves nagyböjti zarándoklatunkat, a hit és a remény jegyében” – mondja nagyböjti üzenetében Ferenc pápa.  

A farsangi dínomdánom, mulatozások és télűzések után hamvazószerdával megkezdődik a nagyböjt időszaka, amely jellemzően az elcsendesedésről, a megtisztulásról és a húsvétra való felkészülésről szól. Hamvazószerdán az egyház a mulandóságra emlékezteti és a bűnbánatra szólítja fel a híveit. Ezen a napon szentelt hamuból a pap keresztet rajzol a hívek homlokára, az alábbi mondattal egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mert a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmeztet. A néphit szerint, aki hamvazószerdán hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. 

Ferenc pápa 2025 nagyböjtjére írt üzenete szerint az Egyház mint anya és tanítómester arra hív bennünket, hogy készítsük elő szívünket és nyíljunk meg Isten kegyelme előtt, hogy örömmel ünnepelhessük Jézus Krisztus húsvéti diadalát a bűn és a halál felett. „Ebben a nagyböjtben Isten azt kéri tőlünk, hogy vizsgáljuk meg, vajon életünkben, családjainkban, munkahelyeinken, plébániai vagy szerzetesi közösségeinkben képesek vagyunk-e együtt haladni másokkal, meghallgatni egymást, legyőzni annak kísértését, hogy önmagunkba zárkózzunk és csak a saját szükségleteinkkel törődjünk” – áll a katolikus egyházfő üzenetében. 

Kapcsolódó

Ferenc pápa a „közös” húsvétról: határozott lépést kell tenni az egység felé vezető úton

Idén egyedi módon egybeesik a Gergely- és a Julián-naptár szerinti húsvét. Ferenc pápa szombat esti prédikációjában osztotta meg ezzel kapcsolatos gondolatait.

húsvét Ferenc pápa Vatikán ortodox egyház katolikus egyház

„A nagyböjti szent időben törekedjünk mindenekelőtt a megtérésre, megújulásra személyes és közösségi életünkben. Igyekezzünk kilépni a felszínességből, komfortzónánkból, életünknek és környezetünknek passzív szemléléséből. (...) Legyen számunkra ez a szentévi nagyböjt az új ember felöltésének időszaka, mindazoknak   a jó tulajdonságoknak a megerősítése, gyakorlása, mint az irgalmasság, a jóság, a szelídség, a türelem, a békesség, a hűség” – hívja fel a figyelmet nagyböjti üzenetében Kovács Gergely, gyulafehérvári érsek. 

A nagyböjtről sokunknak a húsról való lemondás jut eszünkbe, ám a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat: a lemondás a húsról önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, így a lemondás róla alkalmas kifejezése volt a bánatnak és az önmegtagadásnak.

A modern ember a böjti időszakban felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében, amihez általában ragaszkodik és amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemondana.

Miről lehet lemondani?

A böjti időszak – amely általában egybeesik a tavaszi megújulással is – egy jó lehetőség arra, hogy átgondoljuk: mit szeretnénk változtatni az életünkben? Testi és lelki szempontból is pozitív változásokat hozhat, ha elköteleződünk egy szokás mellett vagy éppen lemondunk valamiről. 

Például nemet mondhatunk: 

• táplálkozás: szénsavas üdítők, kávé, alkohol, chips, gyorsételek, péksütemények;
• közösségi média: reggeli facebookozás, TikTok-görgetés ebéd közben, alvás előtti instázás;
• rossz szokások: dohányzás, késés, szundi gomb, műanyag zacskók használata, ételrendelés, élelmiszer-pazarlás, impulzív vásárlás.

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon Jézus feltámadását ünneplik. A VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven. A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet. Sok helyen ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst (a halak és tengeri herkentyűk fogasztása engedélyezett).