Nagyszabású egyházi ünnepség zajlott szombat késő délután Kézdivásárhelyen: Nm. és Ft. Kovács Gergely, Erdély érseke megszentelte a Boldog Özséb templom új plébániaépületét, amely közösségi épületként is szolgál. A magyar kormány részéről Soltész Miklós vallásügyi államtitkár volt jelen az eseményen.

Az esemény hálaadó szentmisével kezdődött, amit Kovács Gergely celebrált a kézdiszéki papság egy részének a közreműködésével, elöljáróban a Boldog Özséb plébánosa, Kovács Péter köszöntötte az egyházi és közéleti méltóságokat – köztük Soltész Miklóst, Magyarország egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát és Fejér László Ödön Kovászna megyei szenátort – valamint a szép számban összegyűlt híveket.

„Ha körbe nézek a világunkban, főegyházmegyénkben, jogos a megállapítás: hitünk kopik, fogyatkozik. De ugyanakkor az egyházmegye nagy területén sok helyre hívnak, legyen az egy kápolna megáldása vagy felszentelése, legyen plébániaépület vagy bármilyen más megvalósítás, akkor azt mondom, hogy van hit. Van élő közösség, amely ezeket megvalósítja. És itt, Kézdivásárhelyen még könnyebb dolgom van, hiszen kötődöm a plébániához és tudom, hogy hány éves vágy, előkészület valósul meg, amikor ma megáldjuk a plébániaépületet” – mondotta elöljáróban a szentmisét celebráló érsek, majd a prédikációjában az ima fontosságát és legfőbb igazság ismeretét hangsúlyozta.

A szentmise végén Kovács Péter plébános ismertette az új plébániaépület születésének a történetét.

Több éves álom vált valóra

A Boldog Özséb plébánosa elmondta: 1998-ban alakult meg a Boldog Özséb mint plébánia és az akkori főesperes, Bodó Imre egy családi házat vásárolt meg, ami az 1970-es években épült és plébániaépületként szolgált.„1999 és 2004 között Ferenczi István és Ferenczi Árpád atyák bővítették az épületet, amennyire a hely engedte, 2004 és 2020 között az akkori plébános – most már segédpüspök – Nm. és Ft. Kerekes László három szomszédos telket vásárolt meg építkezés céljából, ahová a most elkészült ingatlan helyet kapott. Mindig megvolt a vágy és az elgondolás, jó lenne, hogy olyan plébánia épüljön, ahol közösségi terek vannak a lelkipásztori program megvalósulására, de az anyagiak nem tették lehetővé, hogy ez az álom meg tudjon valósulni, hiszen közösségünk önerőből nem lett volna képes ezt a beruházást véghezvinni. Az elgondolást nem adtuk fel, 2020 decemberében az érsek és a segédpüspök úr segítségével adtuk le a pályázatot a magyar kormányhoz, 2021. június 29-én Gyulafehérváron a papszentelés után Soltész Miklós államtitkár úr bejelentette hogy Magyarország kormánya részéről, a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül támogatásban részesülünk egy új plébánia megépítésére” – mondotta az előzményeket a plébános, aki számszerűsítette is a beruházást, amelyből kiderült, hogy nem csak a főtámogató magyar kormány (1,8 millió lejt tett ki a folyósított összeg), hanem jelentős mértékben a hívek – 800 ezer lejjel – a kézdivásárhelyi és a megyei önkormányzat, magáncégek is kivették a részüket abból, hogy az összesen 2,8 millió lejt felemésztő munkálat megvalósulhasson.

Az építkezés 2022-ben bontásokkal, engedélyeztetésekkel kezdődött, a tulajdonképpeni kivitelezés 2023 februárjában startolt el és ez év nyarára el is készült az új, kétszintes épület. Azt szeretném, hogy ez az épület mindenkié legyen – nyomatékosított Kovács Péter plébános. Egyúttal mindenkinek köszönetet mondott a támogatásért.

A plébánost követően Soltész Miklós is szólt a jelenlévőkhöz. „Boldog Özsébnek, aki Remete Szent Pálnak a követője volt az volt a jelmondata: keresztben az üdvösség. Ha végig nézünk 21 évszázadon, akkor vannak olyanok, amelyek nagymértékben meghatározták életünket, a jelenlegi is. Nyilván a legfontosabb Jézus Krisztus születése, élete, kínszenvedése, halála és feltámadása. Ezt követte az apostoloknak a fantasztikusan bátor és kitartó munkája a kereszténység elterjesztésében. Sokan megértük a huszadik századot, annak gyötrelmes időszakait is. Erőszak, gyalázat és szenvedés, első és második világháború, nácizmus és kommunizmus és mindez akkor, amikor az emberiség azt mondta magáról: elérte a fejlettsége legmagasabb fokát. Igaz, hogy ebben a században ellensúlyozták olyan szentek ezt a súlyos időszakot, mint Boldog IV. Károly, Szent Kolbe atya, Szent Pió atya vagy akár Szent II. János Pál, de említhetjük szentéletű püspökeinket is, így Márton Áront és Mindszenty Józsefet" – fejtette ki az államtitkár.

Hozzátette: „Ha rátekintünk Boldog Özséb korszakára – a 12-13. század – látjuk, hogy mi mindent adott a kereszténységnek az időszak: Szent Ferencet, Szent Klárát, Aquinói Szent Tamást, Szent Domokost és Páduai Szent Antalt és számos magyar szentet is. Miért fontos mindez? Amikor szentmisére járnak gyermekek, amikor próbáljuk őket nevelni és közösséget adni nekik – egy ilyen közösségi házban is, amit átadunk – akkor az a cél, hogy megpróbáljuk: szentként éljenek. Mert nem könnyű, tudjuk ezt mi, felnőttek. Amikor a szentek életét nézzük, akkor tudjuk, hogy ők is küszködtek, sokszor szenvedtek, nem szentnek születtek. De mégis, az ő példájuk, az ő segítségük, az ő mintájuk sokat segíthet abban, hogy gyermekeinket azon az úton indítsuk el, amely a legfontosabb: a kereszténységünkön keresztül. Mindannyian erre törekszünk most, a 21. században is, még akkor is, hogy úgy tűnik, hogy ez a kor a maga jóllétében és gazdagságában, pökhendi valóságában nem azt sugallja, amit kellene. Mi viszont úgy döntöttünk közösen – akár érsek atyával, akár erdélyi papokkal – hogy mindezt ellensúlyozzuk. Templomokat építünk és újítunk fel, közösségi házakat építünk, mindezt a közösség, a gyermekek és a fiatalok érdekében” – adott magyarázatot arra az államtitkár, hogy miért fontos, miben rejlik a kézdivásárhelyi avatóünnepségnek is a magva.

A szentmisét követően a jelenlévők az új épülethez vonultak, ahol az érsek kívül-belül megszentelte az ingatlant, majd a himnusz eléneklését követően rövid szabadtéri szeretetvendégséggel ért véget az esemény.