A tavaly felavatott bukaresti templom gigantikus, de jóval kisebb annál, amit az ortodox egyház állít róla, s abban, hogy jelenleg kis jóindulattal világelsőnek mondható, Sztálinnak is szerepe van.

A középkor skolasztikus filozófusait erősen foglalkoztatta, hogy érvényesek-e a szellemi síkra azok a törvényszerűségek, amelyek meghatározzák az anyagi világot, s távolról sem volt koszenzus a kérdést illetően. Úgy tűnik, hogy a Román Ortodox Egyház (BOR) szerint a mennyei szféra, ahová valószínűleg a fennvaló dicsőségére emelt épületeket is sorolják, nincs alávetve a halandók univerzumában érvényes törvényeknek, így a geometria szabályainak sem.

Hivatalos honlapjának az adatai szerint a székesegyház 126 méter hosszú és 67,70 méter széles, a bruttó alapterülete (aria construită), vagyis a falak külső fele által körülhatárolt terület pedig 13 668,55 négyzetméter. A bukaresti katedrális alaprajza hozzávetőleg téglalap alakú, a mértan általánosan elfogadott, általános iskolában tanított szabályai szerint pedig a téglalap területét két szomszédos oldal hosszúságának a szorzata adja meg. Ez esetben 8530 négyzetméter  az eredmény, kb. 40 százalékkal kevesebb a BOR által megadott közel 13 700-nál. Mivel a 67,70 méter az épület maximális szélessége, a tényleges területe 8000 négyzetméter körül lehet.   

Mennyi az annyi?

A katedrális tavaly októberi ünnepélyes felszentelése alkalmából megjelent cikkek egymásnak ellentmondó adatokat közöltek az épület alapterületét illetően. Volt aki 7000 négyzetméterről írt, volt olyan, aki 6 ezerről, olyan is, aki 13 ezerről, míg a 8530 még csak véletlenül sem fordult elő. Konszenzus csak a magasságát illetően volt, ami 127 méter a talajszinttől számítva. Egyes lapok a 13 ezer négyzetmétert a teljes komplexum alapterületeként  említették, ami azonban szöges ellentétben van a székesegyház honlapjának adataival. Ez a templomon kívül négy épületet említ, utóbbiak összesített alapterülete meghaladja a 10 ezer négyzetmétert.

Az, hogyan jött ki a 13 688,55 négyzetméteres alapterület, rejtély. Érdeklődésemre a BOR sajtóosztálya elismerésre méltó gyorsasággal reagált, de arra szorítkozott, hogy figyelmembe ajánlotta a székesegyház honlapját, amely semmilyen támponttal nem szolgál. Felmerülhet, hogy a kisebbik érték a templom nettó alapterülete lehet, amit a romániai szaknyelvben hasznos alapterületként szokás emlegetni, vagyis a falak belső oldala által határolt felület, azonban teljesen értelmetlen volna egy épület méreteiként a belső tér hosszúságát és szélességét megadni.

Tény, hogy amikor fontos szempont a méret, a rekord, akkor 13 688,55 jobban hangzik, mint 8530, márpedig a Nemzet Megváltásának Katedrálisára következetesen a világ legnagyobb ortodox templomaként hivatkozott az építtető. Vajon utóbbi érték esetén is megállja a helyét ez az állítás?

Szerbek és oroszok

Az interneten az ortodox templomokat méret szerint rangsoroló összeállítások egész sorát lehet fellelni, egyeseknél a bukaresti székesegyház az éllovas, másoknál nem. „A belgrádi Szent Száva-székesegyház a világ jelenlegi legnagyobb ortodox temploma” – olvasható egy szerb ortodox honlapon.

A szerb főváros központjában található katedrális 91 méter hosszú és 81 méter széles, vagyis 7371 négyzetméter az alapterülete. Ezzel, bár nem sokkal, de elmarad a Nemzet Megváltásának Katedrálisától. Ha összeállítanák a világ legkalandosabb történetű templomait, azon biztosan a bukaresti elé sorolnák. A hányatott sorsú templom építése 1935-ben kezdődött, azonban 1941-ben, miután a német hadsereg megszállta az országot, a munkálatokat leállították. A kommunizmus idején 88 alkalommal kérelmezték az építkezés folytatásának engedélyezését, amire végül 1984-ben került sor. Egy évre rá a munkálatok újraindultak, de a NATO által 1999-ben végrehajtott bombázások miatt ismét leálltak. Az építkezés 2017-ben fejeződött be, a belső munkálatokkal pedig 2021-ben végeztek.   

Több oroszországi templom is a kihívók között van. Az egyik a szentpétervári Kazanyi-székesegyház vagy Kazanyi Miasszonyunk-székesegyház. A 19. század elején épített empire stílusú templom 90 méter hosszú és 86 méter széles, az alapterülete 7740 négyzetméter.  

A másik a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház, amelynek még a Szent Szávánál is hányatottabb a története. A templomot 1883 májusában szentelték fel, majd Sztálin rémuralma idején, 1931 decemberében a földdel tették egyelővé. A kommunizmus bukását követőn újjáépítették, a felszentelésére 2000 augusztusában került sor. Az épület 79X79 méteres, vagyis az alapterülete 6241 négyzetméter.

A worldatlas.com szerint a világ második legnagyobb ortodox temploma a szentpétervári Szent Izsák-székesegyház. Ez a klasszicista stílusú templom 40 éven át épült, 1818-től 1858-ig épült. A gigantikus épület 111 méter hosszú és 97 méter széles, ami azt jelenti, hogy az alapterülete 10 767 négyzetméter. Ez jóval meghaladja a bukaresti kolosszus valós méretét, azonban jó szívvel mégsem állítható róla, hogy a világ legnagyobb ortodox temploma volna.

A magyarázat a történelemben rejlik. A Szent Izsák-székesegyház nem szúrta annyira a Moszkvában székelő kommunista vezetők szemét, mint a Megváltó Krisztus-székesegyház, de a vallásüldözést mégsem úszhatta meg szárazon. 1931-ben a templomot vallás- és ateizmustörténeti múzeummá alakították át. A rendszerváltás után a katedrálist visszaszolgáltatták az Orosz Ortodox Egyháznak, azonban továbbra is múzeumként működik, csak ünnepekkor és különleges alkalmakkor tartanak benne egyházi szertartást. Jelenlegi állapotában tehát a Szent Izsák-székesegyház nem nevezhető teljes joggal ortodox templomnak.

Magasak legmagasabbika

Van még egy kritérium, ami alapján a Nemzet Megváltásának Katedrálisa világelső az ortodoxián belül, mégpedig megkérdőjelezhetetlenül, s ez a magasság. A bukaresti monstrum 4,5 méterrel előzi meg a szentpétervári Péter és Pál-székesegyházat, melynek karcsú tornya 122,5 méterrel magasodik a talajszint fölé. További két, 100 méteresnél magasabb ortodox templom van, a Megváltó Krisztus-székesegyház (103,5 méter) és a Szent Izsák-székesegyház (101,5 méter). Az első tízben még egy hazai templom szerepel, a 90,5 méter magas temesvári katedrális.

A templomokat előszeretettel rangsorolják a befogadóképességük alapján is, azonban ez nem egy objektív kritérium. A Nemzet Megváltásának Katedrálisában hivatalosan 5 ezer hívő fér el, míg a némileg kisebb alapterületű Szent Száva-székesegyház hivatalos befogadóképessége 7 ezer fő. Valószínűleg sok jó szerb kisebb helyen fér el, mint sok jó román.