Így ünnepelték Mátyás királyt születésnapján Kolozsváron
581 éve ezen a napon született meg Mátyás király, aki a legigazságosabb magyar uralkodóként, népmesei hősként vonult be a történelmükbe, és akiről szülővárosában, Kolozsváron emlékeztek meg a Vallásszabadság Házában tartott ünnepségen, majd főtéri szobrát is a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták. Emellett idén is sor került az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Mathias Rex Egyesület által szervezett Mátyás király rajz és fogalmazás pályázat eredményeinek kihirdetésére.
Azzola Katalin, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke beszédében elmondta, Mátyás király történelmünk egyik legkiválóbb személyisége volt, az európai történelem fontos figurája, igazságos és népéhez hűséges vezető, akinek a példáját követni kell.
Az ünnepség bábelőadással kezdődött, amelyet látható módon kicsik és nagyok is egyaránt élveztek. Vincze László bábművész Vitéz László és az elátkozott malom című vásári bábjátékát tekinthették meg a jelenlévők, amelyben ördögökkel, szellemekkel hadakozik a „csalafinta legény”, aki világot látni indult el.
Az ünnepségen az is kiderült, hogy az idei évben kik voltak azok az ügyeskezű és kreatív diákok, akik az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Mathias Rex Egyesület által szervezett rajz és fogalmazás pályázaton a legjobban szerepeltek, majd az eredményhirdetés után a király szobrának koszorúzásárais sor került.
Mátyás király tiszteletére ugyanakkor a kolozsvári önkormányzat tornyából idén is a La primavera reneszánsz dallamot hallhatták a Kolozsváriak 9, 12, 15, 18 és 21 órakor.
Hunyadi Mátyás, a későbbi Mátyás király a történészek legvalószínűbb feltételezése szerint 1443. február 23-án látta meg a napvilágot Kolozsváron, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második gyermekeként. A középkori történelmünk egyik legnagyobb alakja, a központosított monarchia létrehozására irányuló törekvés fő képviselője. Bár neveltetése félbeszakadt, műveltsége így is jóval meghaladta a kor átlagos főuraiét. Életének már korai szakaszában felismerhetők voltak későbbi jellemvonásai: bátorsága, gyors elhatározása, nagyfokú önérzete és önállósága.
1458. január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével királlyá választották, a Hunyadi és Garai család által kötött szegedi egyezmény értelmében azonban nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állították mellé. Korona hiányában február 14-én az inthronisatio (trónra ültetés) szertartásával iktatták be. Az uralkodóról korábban a városhoz kapcsolódó nyolc érdekességet gyűjtöttünk össze, ezek itt olvashatók.
CSAK SAJÁT