Hogyan érintik a megszorítások a kulturális szférát? – Demeter András István miniszterrel beszélgettünk
A költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomag az élet minden területére, így a kulturális szférára is kihat. De mit jelent ez pontosan? Milyen következményei lesznek az áfaemelésnek a rendezvények és egyéb kulturális események szempontjából? Demeter András István kulturális minisztert kérdeztük.
Mint korábban a Maszol is megírta, felelősségvállalással fogadta el a kormány a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedéscsomagot. Egyes megszorítások minden romániai lakost érintenek, az adóemelések miatti, augusztustól várható drágulások az élet minden területére kiterjednek. Az intézkedések alól nem kivétel a kulturális szféra sem: a koncert- és kulturális rendezvényszervezők egyesülete (AROC) pénteken nyílt levélben tiltakozott a belépőjegyek áfájának 9%-ról 21%-ra történő emelése ellen. Demeter András István kulturális minisztert kérdeztük az ezt a szférát érintő változásokról, valamint arról, hogy milyen lépéseket terveznek tenni a hosszútávú negatív következmények elkerülése érdekében.
Kapcsolódó
„Sajnos az a helyzet áll fenn, hogy ezek a megszorító intézkedések csupán egy első csomag részei. Nem elkerülhető egy következő, de talán egy harmadik intézkedéscsomag sem. Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a kulturális szférát, kulturális intézményeket vagy a kultúra területén működő privát kezdeményezéseket is ugyanúgy érintik a megszorítások, mint bármely magán- vagy jogi személyt a romániai társadalomban. Nem lehet és nem is kell különbséget tenni. Ami történik, az mindannyiunknak a húsába vág, de ezt a helyzetet valamilyen formában kezelni kell” – mondta el kérdésünkre Demeter András István.
A kulturális miniszter kifejtette, hogy Románia sajnálatos módon nincs olyan helyzetben, hogy össze lehessen hasonlítani bármely más uniós tagállammal vagy Unión kívüli országgal. Ismerjük a tényeket, miszerint Olaszországban épp a napokban csökkentették az áfát például a képzőművészeti alkotások esetében. Tudjuk azt is, hogy különböző uniós tagállamokban nulla és öt százalék között van az áfa a könyvek esetében. Azt is tudjuk, hogy a szórakoztatóiparban is nagyok a különbségek. Románia viszont ebben a pillanatban kénytelen olyan intézkedéseket felmutatni, amelyek nem csorbítják a hitelét.
Demeter András István kiemelte: kétféle áfaküszöböt vezettek be: 11, illetve 21%. Ez alól kivételek nemigen vannak, ilyen értelemben a kultúra sem volt kivonható a képletből. „Véleményem szerint a kérdés nem az, hogy mi lesz ennek az azonnali hatása, hisz azt nyilvánvalóan pont úgy, mint a piac bármely más terméke esetében, valamennyien érezni fogják. Igenis árnövekedéshez vezet, ez egyszerű matematika. A kérdés az, hogy mit fogunk tudni tenni mi, a kormány szintjén, én a kulturális tárca szintjén, illetve a különböző önkormányzatok helyi, regionális szinten annak érdekében, hogy ezeknek a módosításoknak a negatív hatását rövid, közép és hosszú távon minél inkább csökkenthessük. Meggyőződésem, hogy a különböző kulturális szektorok képviselőivel való aktív és konstruktív párbeszéd rávezet majd azokra a megoldásokra – minden esetben külön-külön tárgyalva és elemezve a lehetőségeket –, amelyek által ezt a negatív hatást csökkenteni lehet” – fogalmazott a miniszter.
A napokban találkoznak azokkal a képviselőkkel, egyesületekkel, amelyek a kulturális szféra legfőbb ágazatait tömörítik egy csokorba – így az előadóművészetet, a koncerteket, a könyvipart. Lépésről lépésre haladva, mindenkivel a saját közegét érintően igyekeznek majd megoldásokat keresni arra, hogy a megszorító intézkedések hatása a lehető legelviselhetőbb legyen.
_(1).jpg)
Kérdésünkre, miszerint többször is hangoztatva volt, hogy sajnos a kultúráról mondanak le elsőként az emberek, ha spórolniuk kell, ez pedig már így is nehéz helyzetbe hozza ennek a szférának az képviselőit, nem lesz-e még inkább luxus a kultúra, Demeter András István kifejtette, hogy ezt elsősorban nem a megszorítások, hanem a kereslet és kínálat határozza meg.
Akárcsak a médiafogyasztás – amely egyébként tágabb értelemben szintén a kulturális szféra része –, a kultúrafogyasztás esetében is meghatározó tényező, hogy az ehhez kapcsolódó szokások mennyire épültek be az egyén vagy a közösség életébe. Amennyiben szerves részei, a kínálat pedig nem változik, a fogyasztás is megmarad a megszokott szinten akkor is, ha az árak magasabbak lesznek. „Fontos beszélni arról, hogy milyen kínálatról is van szó. Hogy az adott ››termék‹ mennyire egyedi, mennyire aktuális, mennyire izgalmas a fogyasztók számára. Az egyszeri események, például egy nemzetközi fellépő koncertje, egy film premierje, vagy egy korlátozott ideig látogatható kiállítás mindig is az átlag feletti áron volt elérhető. Ilyen értelemben tehát egy állandóan látogatható, minden nap elérhető és megvásárolható termék, egy könyv sokadik kiadása ehhez mérten adaptálódik. Ez ezután sem fog változni. Egy előadás, amely hiába, hogy közönségsiker lett, az idő elteltével úgyis egyre olcsóbban lesz megtekinthető, ez logikus. Az árak mindig a kereslethez igazodtak, mi pedig jelenleg azon dolgozunk, hogy olyan megközelítést találjunk, amely révén a megszorító intézkedések nem mennek a kultúrafogyasztás rovására, így a kínálat is szinten tud maradni.
Kérdésünkre, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy a megszorítások miatt a rendezvényszervezők kisebb, kevésbé minőségi kultúrát tudnak csak biztosítani a fogyasztóknak, esetleg leállnak az események szervezésével, Demeter András István kifejtette, hogy nem szabad megfeledkeznünk ennek az ágazatnak az ipar-mivoltáról. „Minden egyes vállalkozás és gazdasági tevékenység profitorientált volt, és az is marad. Ennek értelmében a döntéseket úgy hozzák meg, ahogy az illető jogi személy pillanatnyi- és hosszú távú érdeke kívánja. Ebbe senki sem szólhat bele, ehhez alkotmányos joga mindannyiunknak. Épp ezért nem tudom elképzelni, hogy a megszorítások szándékos bezárásokhoz vezessenek. Az viszont tény, hogy az áfaemelés miatt a piac a maga szabályai szerint át fogja rendezni ezt a képet” – fogalmazott.
A kulturális miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy áfaemeléstől függetlenül is gyakran kényszerülnek cégek arra, hogy felfüggesszék a tevékenységüket. Ha csak a könyvpiacra gondolunk, a világjárvány ideje alatt bekövetkezett, természetesnek mondható növekedés már 2023-ban csökkeni kezdett. Az áfaemelés miatt most persze a kiadópolitikát mindenképp újra kell gondolni, de ezt ki-ki a maga elvei, a maga tapasztalata, a maga céljai szerint meg fogja megtenni.
„Előfordulhat, hogy én, mint egy könyvkiadó, szándékom szerint a következő évben tizenöt címet szerettem volna megjelentetni. Valószínűleg a megszorítások következtében át kell gondolnom ezt a politikát, és lehet, hogy arra a következtetésre jutok, hogy csak nyolc cím lesz a listán, hogy üsse a széle a hosszát, és az alapvető érdek, tehát a profittermelés ne sérüljön mélyrehatóan. Sajnos annak vagyunk tanúi, hogy a román állampolgárok – nemzeti vagy etnikai hovatartozástól függetlenül – az utóbbi években nem hogy nem olvasnak többet, hanem egyre kevesebbet olvasnak. Tehát itt például nem a piac működésébe kell a politikának vagy az államigazgatásnak beleszólni, hanem olyan intézkedéseket kell kitalálni, amellyel alternatívát nyújthatunk a befogadóknak, hogy hozzáférjenek az esetlegesen megdrágult könyvekhez is könyvtárak vagy egyéb eszközök révén” – fogalmazott Demeter András István.
A napokban a kulturális szféra képviselőivel tárgyalnak tehát a lehetséges alternatívákról. A célja mindenkinek az, hogy a megszorító intézkedések negatív hatásait a lehető legjobban lecsökkentsék. A fejleményekről a megbeszélések utánra ígért tájékoztatást a kulturális miniszter.
(Nyitókép: Pexels)
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
