Gyémántok a színpadon: mesével és közösségi erővel telt meg Gelence a 19. Gyermekszínjátszó találkozón
A XIX. Nagy Kopeczky Kálmán Gyermekszínjátszó Találkozó országos szakasza 2026. április 24-én zajlott, ezúttal rendhagyó módon: a megyeszékhely helyett, ahol eddig a Váradi József Általános Iskola volt a befogadó, most Gelencére hívták a fellépőket. Péter Kinga, a szervező iskola pedagógusa szerint az idei kiadás minden eddiginél gazdagabb programmal, valamint szélesebb részvétellel zajlott.
A rendezvény már a reggeli órákban közösségépítő hangulatban indult: a csapatok fogadását követően 9 órától egymást váltották az előadások, amelyek egészen kora délutánig tartottak. A szervezők tudatosan törekedtek arra, hogy a színpadi élmény mellett kulturális és közösségi programok is helyet kapjanak: a résztvevők megtekinthették a helyi templomot és a falumúzeumot, részt vehettek mesemondáson, valamint szakmai beszélgetéseken is.
A rendezvény megálmodója és fő szervezője, Péter Kinga, részletesen beszélt a találkozó szellemiségéről és fejlődéséről. Elmondása szerint az esemény egy magyarországi élmény hatására született meg: egy hasonló gyermekszínjátszó találkozón való részvétel után fogalmazódott meg benne az igény, hogy helyi szinten is létrejöjjön egy ilyen fórum. Kezdetben baráti alapon hívott meg pedagógusokat, majd az évek során a rendezvény egyre nagyobb méretet öltött, és mára országos jelentőségű eseménnyé vált.
Kiemelte, hogy a pedagógusok számára teljes szabadság adott az előadások kiválasztásában, ami különösen színessé teszi a programot. A darabok között egyaránt megtalálhatók a népmesék, modern történetek, zenés-táncos feldolgozások és komolyabb társadalmi témákat boncolgató előadások. Egyetlen megkötés a 25 perces időkeret, amely biztosítja az egyensúlyt és az összehasonlíthatóságot a produkciók között. A kisebbek általában rövidebb, 7–10 perces darabokkal érkeznek, míg a nagyobb diákok komplexebb, akár 20–25 perces előadásokat mutatnak be.
Péter Kinga hangsúlyozta a korosztályok közötti különbségeket is: míg a kisebbek világát a mese, a játék és a mozgás dominálja, addig a nagyobbaknál már megjelennek a komolyabb témák, például a felnőtté válás, történelmi események vagy társadalmi kérdések. Ez a műfaji és tematikai váltás különösen érdekessé teszi a találkozót.
Szakmai esemény és közösségi ünnep
A szervező arról is beszélt, hogy a rendezvény ma már nemcsak szakmai esemény, hanem valódi közösségi ünnep, amelynek keretében közel 380 gyermek lépett színpadra, és a kísérőkkel, pedagógusokkal együtt egy egész települést megmozgató eseménnyé vált. A helyi önkormányzat jelentős szerepet vállalt a lebonyolításban: biztosították a helyszínt, az infrastruktúrát, valamint a résztvevők étkeztetését is. Az óvodapedagógusok különleges feladatot vállaltak: minden vendégcsapat mellé kísérőt rendeltek, így segítve a tájékozódást és a személyes kapcsolatok kialakulását.
A rendezvényt Péter Kinga köszöntője indította, majd a gelencei Jancsó Benedek iskola igazgatója, Kovács Zsuzsánna hivatalosan is megnyitotta az eseményt. A találkozó névadójáról, Nagy Kopeczky Kálmánról is megemlékeztek, aki tíz éven át volt a rendezvény védnöke, és jelentős szakmai örökséget hagyott maga után. Péter Kinga kiemelte, hogy tőle tanulták meg a színjátszás alapvető szemléletét: azt, hogy nem a díszletek, hanem a kreativitás, a test és a játék ereje teremti meg a színházi teret.
A szakmai értékelést egy hatfős zsűri végezte, amelynek elnöke Dr. Prezsmer Boglárka dramaturg volt. Munkáját elismert szakemberek segítették: Péter Orsolya, a Cimborák Bábszínház műszaki vezetője; Kocsis Anna Mária tanfelügyelő; Deák Magdolna, a Bod Péter Tanítóképző volt igazgatója, magyartanár; Gáspár Melinda, a Székely Mikó Kollégium pedagógusa; valamint Kerekes Izabella, a Nagy Mózes Főgimnázium tanítója. A zsűri tagjai között többen olyan pedagógusok, akik korábban résztvevőként is jelen voltak, így különösen hiteles és empatikus szemlélettel közelítettek az előadásokhoz.
A találkozó nem csupán bemutatkozási lehetőség volt, hanem tanulási és közösségépítő tér is, ahol pedagógusok és diákok egyaránt inspirációt meríthettek egymás munkájából. A szervezők célja továbbra is az, hogy évről évre új résztvevőket vonjanak be, miközben megőrzik azt a lelkesedést és szakmai minőséget, amely a rendezvényt eddig is jellemezte.
Az idei találkozó résztvevői és az előadott darabok
Csíksomlyó, Szűz Mária Segítő Központ – Borsócska: Csillag az égen – Szász Zsuzsanna
Gelence, Jancsó Benedek Általános Iskola – Bendzsók: Ha felnőtt lehetnék – Bándi Lilla Enikő; Múlt és Jelen Duó: Cselédélet a XX. század elején – Szakács Gabriella; Hazáért Dobbanók: A szabadság útja – Szakács Gabriella
Kézdiszentkereszt, Tréfán Leonárd Általános Iskola – A Grund: A Pál utcai fiúk – Gábor Judit
Kézdivásárhely, Nagy Mózes Főgimnázum: NMG viháncolók: Kótyonfitty király és a kalózok – Áda Nóra Zelina
Olasztelek, Benkő József Általános Iskola – A vadon hangjai: A dzsungel könyve – A szabadság dala – Tokos Gabriela-Kati
Ozsdola, Kun Kocsárd Általános Iskola: A kőlik koboldjai: A Kőlik barlang és az ozsdolai gyémántok története – felkészítő: Szőcs Éva Zsuzsanna; Ozsdolai Forráskák: A Vadleány kútja – Palkó Erika-Éva; Mondaőrzők: Az Óriáskő és a Gyilkos-göbe – Comaroni Veronka; Örökségőrök: 100 év – Benedek Mónika
Sepsiszentgyörgy, Váradi József Általános Iskola: A telhetetlen méhecske – Halada Melinda; Méhecskék: A lusta méhecske – Domokos Zsuzsanna; Virgocok: Az angyalbárányok – Péter Kinga, Benkő Éva; Az egerek – Bedő Magdolna, Iffjú Réka; Rettenthetetlen steppesek: Az igaz virág – Cserei Hajnal, Vári Júlia Kinga, Benkő Éva
Székelykeresztúr, Orbán Balázs Elméleti Líceum – ÓBéGatók: Egy oldalon – Kiss-Márton Rózália
CSAK SAJÁT