Hét megye huszonnyolc óvodása mutatta meg ügyességét, kreativitását a hétvégén Kolozsváron, a XI. Kiskurutty Játéktanoda megyeközi fordulóján. Az idei játéktanoda a Mátyás királyról szóló mesék köré épült, így a csapatok korabeli fűszereket bemutató növényhatározóikkal, reneszánsz stílusú üvegfestéssel és lovagi tornával gyűjtötték a jutalomdukátokat. A Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság által szervezett játékprogram fő célja a gyerekeket játékon keresztül tanítani, élményt adni, és az, hogy a mesék által kerüljenek közelebb a kulturális örökségünkhöz. Nemcsak játék volt a rendezvényen, a szülőknek, pedagógusoknak dr. Kádár Annamária pszichológus, egyetemi oktató tartott előadást, aki az idei Kiskurutty védnöki tisztségét vállalta, és az esemény mottóját adta.

Aki látni akar, annak le kell szállnia a trónról volt az idei mottója az óvodásoknak szóló közösségi játékprogram, a XI. Kiskurutty Játéktanodának, melyet a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság szervez évről évre.

A márciusban és áprilisban megtartott helyi és körzeti szakaszok után a harmadik, megyeközi forduló zajlott a hétvégén Kolozsváron. A házigazda Kolozs megye kisbácsi csapatán kívül Fehér, Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megye képviseltette magát négytagú csapatokkal. Azok vettek részt, akik a legügyesebbek voltak a korábbi fordulókon.

„A játéktanoda évről évre bizonyítja, hogy a játék sokkal több, mint aminek tűnik, és amit gondolnak róla, a játék nyelvén, az alkotás örömén, és a közös élmények erején keresztül hozza közelebb gyermekekhez és felnőttekhez azt a kulturális örökséget, amely indentitásunk fontos része” – mondta el a pénteki megnyitón az egyik főszervező, a Hársfaillat Napköziotthonos Óvoda óvónője, Gergely Erika Magdolna, aki főszervező társával a Napsugár Napköziotthonos Óvoda óvónőjével, Jankó Hajnalka Enikővel köszöntötte a vendégeket a Szentegyház utcai Márton Áron konferenciateremben.

Közösségi játék Mátyás király udvarában

Szombaton zajlott a fő esemény, a Mátyás király koldusnak öltözött című mese alapján kidolgozott forgatókönyv közösségi játéka a Ferences Kolostor refektóriumában. A hét óvodáscsapat kreatív neveket választott: Próbálkozók, Csillagfény, Mátyás király apródjai, Kisbácsi Korvinok, Aranymondók, Csicsergők, Álruhás napsugarak.

Elsőként az óvónőik segítségével elkészített növényhatározóikat mutatták be a gyerekek híradó, ismeretterjesztő műsor vagy épp Mátyás udvarában elképzelt jelentként. Megismertették a sáfrány, ánizs, fahéj, kapor, majoránna és más fűszereket és azok felhasználási módjait Mátyás konyhájában – amilyen formában ezekkel találkozhatott az a szegény ember is, akit Mátyás az udvarába hívatott, hogy megjutalmazza.

Ezek után feladatként az igazságos király portréját kellett a reneszánsz kori üvegfestés technikáját alkalmazva kifesteniük a gyerekeknek, majd „lovagi tornát” teljesítettek: mozgásos ügyességi játék következett egy óriási sakktáblán, ahol különböző módon kellett végighaladniuk a csapattagoknak egy kockát sem kihagyva. A játékot korabeli apródnak kinevezett játékvezető, Tamás Tihamér Levente, a kolozsvári Méhecske Napköziotthonos Óvoda óvó bácsija vezetette.

A gyerekek a feladatok teljesítése után pontszámaiknak megfelelő dukátokat kaptak jutalmul. A legtöbb dukátot a Bihar megyei Csillagfény csapat gyűjtötte a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Líceum Csillagocska Óvodájából.

Minden csapat megállta a helyét, a gyerekek megmutatták kreativitásukat, sportszerűségüket is. A tudás mellett pedig az élményt viszik haza – méltatta a zsűri a végén a gyerekek ügyességét.

Az élmény a fontos

A játék forgatókönyvét Márton Kinga és Fülöp Borbála, Hargita megyei óvodapedagógusok állították össze, az idei téma, a Mátyás királyról szóló népmesék alapján.

Márton Kinga a csíkszentdomokosi Kippkopp óvoda óvónője, a Kurutty Egyesület alapító tagja a Maszolnak elmondta, a korábbi években volt már téma a népmese, Csukás István vagy épp Marék Veronika írása többek között. Idén, mivel Kolozsvár adott helyszínt a megyeközi fordulónak, ezért esett a választásuk a Mátyás királyos mesékre: a körzeti forduló játékai a Mátyás és az igazmondó juhász, a megyeié Az okos leány, a megyeközi fordulóé pedig a Mátyás király koldusnak öltözött című mese köré épültek.

Bár a Mátyás királyos meséket inkább az elemi osztályokban dolgozzák fel, dr. Kádár Annamária segítségével az óvodás korosztálynak megfelelőket kerestek, számolt be az óvónő. 

„Játékba integrált tevékenységeket találunk ki, amelyek kapcsolódnak az óvodai curriculum követelményeihez is, hiszen érintjük a nyelv és kommunikáció, tudományok, esztétika, kreativitás, az emberi társadalom kérdései és a pszichomotorika területét is” – részletezte. Így a benevezésre készülő óvónők úgy építhetik fel az éves oktatási tervüket, hogy bevihetik a csoport tevékenységébe is mindazokat a témákat, melyek a Kiskuruttyra felkészülést jelentik, tette hozzá.

Hogy honnan jönnek a játékötletek ennek kapcsán, elmondta, Mátyás király életéből és korából ismereteket igyekeznek becsempészni ezekkel: az üvegfestés által a reneszánsz művészetéből  szerettek volna ízelítőt adni, és a sakk sem véletlenül került be a játékok sorába, hiszen Beatrix királyné volt az, aki nagy szerepet játszott a játék népszerűsítésében Magyarországon.

Elmondta, fordulóról fordulóra közlik, hogy a következőre milyen területeket fognak érinteni, melyek a követelményeket, mit kell gyakorolni, ami nem kevés plusz feladatot jelent az óvónőknek a mindennapi munkája mellett. Így bár a gyerekek mindig lelkesek, érdeklődőek, elsősorban az óvónőkön múlik, vállalják-e a benevezéssel járó pluszt, jegyezte meg.

„A visszajelzések alapján a legnagyobb feladat ezek közül a csapatmunkára felkészíteni az ovisokat, hiszen ebben az korosztályban ez még nem igazán működik, ez a korosztály még nehezen tud csapatban dolgozni” – emelte ki Márton Kinga.

Úgy véli, a legnagyobb hozadéka a játéktanodának az a találkozások lehetősége más településről jövő gyerekekkel, és az élmény, hogy eljutnak a megyeközi fordulóra, más városba, hiszen az a fontos, hogy az életben minél több élmény gyűjtsenek maguknak, miből felnőttként tudnak táplálkozni.

Aki látni akar, annak le kell szállnia a trónról

A már említett mottót dr. Kádár Annamária pszichológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense, az idei rendezvény védnöke adta, aki előadást is tartott a pénteki megnyitón a felnőtteknek, míg a gyerekek kézműveskedtek.

Előadásában – Joseph Campbell A hős útja című könyve és Christopher Vogler forgatókönyvíró a hős útjának 12 lépéses modelljéből kiindulva – arról beszélt, Mátyás király is hős volt, története hőstörténet. 

Végigvezette hallgatóságát, hogyan járta végig Mátyás a modell szerinti hősi utat, ugyanakkor „ezt a hősi utat mindenki hozzákapcsolhatja a sajátjához”, mondta el a pszichológus. A saját történetünkben mi is lehetünk hősök, „ha ezeket az utakat végigjárjuk, és nem hátrálunk meg a kihívások elől, hanem beleállunk a saját történetünkbe, elvisszük magunkkal a hamuba sült pogácsánkat, szembenézünk a sárkányokkal, és felmászunk a saját égi érő fánk a tetejére” – mondta el.

Mátyás útját bemutatva elmondta, nehéz helyzetből, válságból indult, és mint a mesehősök általában számos próbatétel elé került, nem egyszer átlépte a küszöböt, ahonnan nincs visszaút, ahol olyan fejlődésen megy át a hős, ami után már nem az, aki korábban volt. Az egyik ilyen küszöb volt, hogy „leszállt a trónról”, álruhát öltve akarta megtudni az igazságot az országában. Amit maga után hagyott az pedig nemcsak személyes siker, hanem az országa gyarapodott általa.

Mint mondta, Mátyás azért lett hős, „mert a magyar kultúra benne testesítette meg azt az ideált, hogy egy ember képes rendet teremteni a káoszban, igazságot vinni az igazságtalanság közé, és felnőni a sors által rá mért feladathoz”. Mátyás azzal, hogy leszállt a trónról, kilépett a királyi szerepből, abból, hogy csak a státusza szerinti szűrőn keresztül mutassák neki az országát, és megnézte, hogyan élnek valójában az emberek, milyen megoldások működnek és mi nem – magyarázta a pszichológus. 

A trónról leszállás lépése kapcsán útravalóul önismereti kérdésként azt adta hallgatóságának dr. Kádár Annamária, hogy vizsgálja meg a saját élete kapcsán: „milyen szerepben látom most magam (erős, okos, stb.)? Mit nem látok emiatt? Hol kellene kilépnem a trónról, hogy tisztábban lássak?”.