Február 13-án, kedden nyitották meg Xantus Géza festőművész egyéni kiállítását a kolozsvári Művészeti Múzeumban, a művész jelenlétében. Mint az ünnepi beszédekből kiderült, egy olyan kiállításról van szó, amely a művész munkáit újra egyesíti, hiszen a festmények egy része Szlovákiából, egy másik része Csíkszeredából érkezett. Az olajfestményekből és páctechnikákból álló kiállítással a festő „a székely ember mélybe gyökerező hitét és a Somlyó hegyére emelt szeme égbelátását” ajándékozza alkotásai nézőinek, hangzott el.

Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója elmondta, nagyon örvend, hogy végre sikerült elhozni Xantus Géza munkáit a múzeumba, hiszen régóta tervezték már, és azt látta, hogy ahogy a munkatársak beléptek a tárlatra, hirtelen mindenkinek jó kedve lett, elmúlt a kedvetlensége. Hozzátette, a képek egy része Csíkszeredából jött, egy másik Kassáról, tehát egyáltalán nem volt könnyű dolgunk összeszervezni a kiállítást, de egy olyan tárlatról van szó, ami újra egyesíti a festő munkáit.

Elmondta, Iakob Attila, a kiállítás kurátora munkája nélkül sem jöhetett volna létre a tárlat. „Nehéz dolga volt a kurátornak, hiszen Xantus Géza rendkívül sok kiváló munkával rendelkezik, így még van nálunk néhány csomag festménye. Amikor ilyen sok műalkotás közül kell válogatni, mindig nehéz a döntés, hogy mit mutassunk be. Emiatt ez az egyik legnehezebb kiállítás volt számára, mert a művész portfóliójában szereplő alkotások mindegyike különleges, és nehéz volt bármelyiket kizárni a bemutatásból” – mondta.

A képek végigvezetnek a Biblia motívumkincsein

Bodó Márta szerkesztő beszédében kiemelte, Xantus Géza Csíkszeredában született, majd 1982 és 1986 között képzőművészetet tanult Beczásy Antal mester vezetése alatt, 1990 és 1995 között pedig teológiát tanult a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és ott szerzett diplomát. „Azzal folytatódott az útja, hogy 1999 és 2003 között ösztöndíjas volt Rómában, és 2003-ban a római Accademia di Belle Arti festészeti szakán, Nunzio Solendo mester osztályában diplomázott. A 2019-es pápalátogatás alkalmával pedig Csíksomlyón Xantus Gézának a festménye volt az, amivel mi, erdélyi katolikusok kedveskedünk Ferenc pápának” – emlékeztetett.

Hozzátette, a kiállított munkák elsősorban olajfestmények, de az utolsó teremben megtalálhatók a páctechnika érdekességei is. „Ezek a munkák egy útra hívnak, és nem véletlen, hogy a képek címeiben is előfordul ez a szó, különböző kombinációkban. Az út természetesen térbeli, a kiállítás termeinek végigjárását jelenti, és a falakon látható képek kalauzolnak a színekkel, ábrázolt alakokkal, a képileg megragadott és ábrázolt számtalan szimbólummal. Az olajfestménytől a páccal rajzolt képekig, az út végigvezet a festő színskáláján” – hangsúlyozta.  

Hozzátette, a sárgás-zöldes, illetve az őszi avarhoz hasonlítható árnyalat dominanciájával festett képek végigvezetnek ugyanakkor a Biblia bizonyos motívumkincsein is, és emellett a mi mai világunkon, ahogyan azt a művész érzékeli és érzékelteti. A festmények bibliai szimbólumai között ott vannak a Jelenések könyve apokaliptikus lovai és lovasai, de Dante bugyrainak kavargása is, vagy akár a forgás, a rohanás, az eszmék és értékek, időjárás kavargása. Ugyanakkor Bodó Márta szerint a bűn, a bűntudat beszívó erejét és a lelkiismeret-furdalás örvényét is érzékelteti a művész. „Minden művészet lényege az önkifejezés mellett a nézők megszólítása, Xantus Géza pedig a székely ember mélybe gyökerező hitét és a Somlyó hegyére emelt szeme égbelátását ajándékozza alkotásai nézőinek” – emelte ki Bodó Márta.

A most megnyílt egyéni kiállítás március 3-ig látogatható a Kolozsvári Művészeti Múzeum emeleti kiállítóterében, a múzeum nyitvatartási rendje szerint.