Az Erdélyből nézve általában távoli problémákat megmutató World Press Photo válogatásban idén kovásznai témájú az egyik első díjas felvétel. Bence Máté fotóját a 140 díjnyertes alkotással együtt július 21-ig nézhetjük meg a Kolozsvári Művészeti Múzeumban.

A világ minden évben egy helyre sűrűsödik a hollandiai gyökerű World Press Photo válogatásban, ráadásul – mivel sajtófotókról, és nem idealizált képeslapokról van szó –, a konfliktusok, kettősségek, furcsaságok jutnak el a nemzetközi nézőközönséghez. Az amsterdami székhelyű szervezet 1955 óta osztja meg a vizuális újságírás legjobb termékeit a nagyvilággal, Romániában a holland nagykövetség és az Eidos Alapítvány segítségével Bukarestben, Temesváron és Kolozsváron.A menekültválság, a környezetszennyezés, a háború és a nacionalizmus arcot kap és testet ölt a felvételeken, emellett ezeken a képeken olyan kulturális sajátosságokkal szembesül a néző, mint például az, hogy a spanyol nők akár ezer eurót is fizetnek az évszázadokkal ezelőtti földművesek fallera viseletének stilizált változatáért, amelyet speciális fesztiválokra vesznek fel, vagy az, hogy Zimbabwéban női osztag állt össze az orvvadászok ellen, ahová főleg hátrányos környezetből származókat alkalmaznak.

Ma csak az emberiség 9 százaléka él olyan országban, ahol sajtószabadság van, vagyis az újságírók biztonságos körülmények között dolgozhatnak és az információhoz való hozzáférésük garantált, mutatott rá Stella Ronner Grubacic, Hollandia bukaresti nagykövete a kolozsvári kiállítás megnyitóján kedd este. Mint mondta, a holland külügyminisztérium prioritásként kezeli a független sajtó, ezen belül a vizuális újságírás támogatását, ezért tartja fontosnak, hogy a World Press Photo válogatást több mint 45 országba eljuttassa.

1955 óta a fotós szakma érdeklődése is jelentősen megnőtt a 10 ezer eurós fődíjjal járó verseny iránt: a szakmai zsűri mintegy 75 ezer fotóból válogatott, tudtuk meg Jerzy Brinkhof kurátortól. A kiállítás 140 fotóból áll, ezeknek négy terembe rendezésében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem két fotó, film, média szakos diákja, Gödri Attila és Török Ádám segített.Bence Máté magyar fotós nyerte a természet kategória első díját. Kovásznán lőtt víz alatti felvétele olyan, mintha Hieronymus Bosch festette volna a 21. században, az elképesztő színek és fény-árnyék játék okozta esztétikai élmény pedig éles ellentétben áll az ábrázolt valósággal: láb nélküli, vérző békákról van szó, akik a gasztroipar áldozatai lettek. A felvétel sejteti azt az ördögi kört is, amit a békacomb iránti kereslet és a vadon élő állatok megcsonkításából élők tevékenysége okoz.Az év sajtófotóját John Moore, a Getty Images fotósa készítette egy síró hondurasi kislányról Mexikó és az Egyesült Államok határán. A fotós a 2-3 éves gyermek szintjére ereszkedve mutatja, ahogy annak édesanyát egy határőr motozza meg. A leírás szerint többek között a felvétel által kiváltott közfelháborodás miatt változtatta meg a Trump-adminisztráció azt a gyakorlatot, hogy a határon elfogott illegális bevándorló szülőket és gyermekeket elválasszák egymástól, és külön létesítményekben helyezzék el.A válogatásban a nagy ügynökségek munkatársai mellett szabadúszó fotósok munkái is bekerültek, ilyen az orosz Alyona Kochetkova is, akinek Mikor beteg voltam (When I Was Ill) című munkája azért különleges, mert a fotós és az alany egy és ugyanaz. Az önarckép egy beteg nőt ábrázol, aki képtelen hozzányúlni kedvenc ételéhez, a borscshoz, a kompozíció pedig a betegség-börtön analógiára épül. A fotózás kemoterápia közben is tartotta a lelket Kochetkovában, és reményei szerint azokban is, akik hasonló helyzetben vannak.

A portré kategória első díjas sorozata vizuálisan az egyik legkreatívabb a válogatásból: Bénédicte Kurzen és Sanne de Wilde nigériai ikreket fotózott. Ebben az afrikai országban születik a legtöbb ikerpár az egész Földön, a jelenséget pedig különböző módon közelítik meg a helyi közösségek. Van, ahol áldásnak, máshol átoknak számít. Az identitás, az ikrekhez való viszonyulás kettősségét két különböző színszűrő használatával érzékeltette a két fotós. A sorozatban van egy kakukktojás is, amelyen csak egy gyermek látható a kötélen száradó ruha mögé bújva, hogy miért, azt a leírást elolvasva értjük meg: a hagyománynak megfelelően azt a gyereket, akinek meghalt az ikertestvére, nem szabad egyedül, a „másik fele” nélkül ábrázolni.

Bár számszerűen több a negatív, vészharangot kongató felvétel, a világ legjobb sajtófotói közé azért pozitív történetek is bekerültek. Ilyen például a kolumbiai volt gerillaharcos nőké, akik a békekötés óta lassan visszatérnek a rendes kerékvágásba, például gyereket vállalnak, amit katona korukban feltételezések szerint megtagadtak tőlük, gyakran erőszakos  abortusz árán.

A kiállítás július 21-ig szerdától vasárnapig, 10  és 17 óra között látogatható.