A filmvászonra visszatérő Kulka János tehetségéről, a hatvanas évek Magyarországának ábrázolásáról, illetve a kémfilmről, mint lehetséges műfajról is szó esett a Filmtettfeszt utolsó napján, október 9-én vasárnap a Victoria moziban, ahol A játszma című egészestés filmdráma vetítését követően Fazakas Péter rendezővel és Staub Viktóriával, a film egyik főszereplőjével is találkozhattak a nézők. Ott jártunk.

2022-es nyári budapesti premierje után a Filmtettfeszt zárónapján, vasárnap délután láthattuk Fazakas Péter izgalmas új alkotását, A játszma című thrillert. Producere Lajos Tamás, forgatókönyvírója pedig az Örök tél, A berni követ vagy A vizsga című filmek jegyzőjeként ismert Köbli Norbert – kémmese magyar módra, a 2011-es, Bergendy Péter által rendezett A vizsga folytatása.

„1963, Budapest. Az állambiztonság tisztje, Jung András (Nagy Zsolt), élete tökéletes: boldogan él feleségével, Évával (Hámori Gabriella) és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár (Scherer Péter). Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál (Kulka János), fordulat fordulatot követ és kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus az életedbe kerülhet” – szól a film szüzséje. „Szemet és elmét feltáró film volt A vizsga annakidején, én magam is csodálattal néztem megjelenésekor” – vélekedett Fazakas Péter rendező. Mint mondta, Bergendy munkássága nagy hatással volt rá, de sajnos egyeztetési problémák, szervezési kérdések miatt nem tudta vállalni A játszma rendezését, ezért őt kérte fel erre a munkára közös megegyezést követően. A rendező megszokott és bejáratott csapattal dolgozott, de az Abigél/Földi Magdolna szerepét alakító Staub Viktória számára sem volt ez megszokhatatlan vagy túlságosan nehéz feladat, hiszen a történetben maga a karakter is új, aki egy vidéki lány és nem ismeri azt a viszonyrendszert teljesen, amibe belecsöppen.

Egy nem szokványos kémfilm

A játszma valahol a dráma és a thriller között mozog – olyan kémfilm, ami egy elég sötét korszakkal dolgozik, és nem tekinthető alapértelmezettnek a háttere, hanem különleges belehelyezkedést igényel, az egészet föl kellett építeni, kezdve a korhangulattól az állambiztonsági szervek működéséig – hangzott el. Staub Viktória úgy véli azonban, a film valójában bárhol és bármikor működhet, hiszen az emberi kapcsolatrendszerek vázára épül, a háttér az csak díszlet hozzá. „Az alapkérdés, hogy kiben lehet bízni és kiben nem, ez pedig egy örökérvényű dolog” – fejtette ki.

A kémfilm, mint jelző önmagában csak egy jelmez, még csak nem is kimondottan műfaj, viszont a kémek világában minden apró rezdülésnek jelentősége van, ami akár valaki életébe is kerülhet. Egy olyan keret a kémtörténet, ami a kapcsolati drámától, az akción és romantikus történeten keresztül történelmi filmig bárhol fölbukkanhat. Adekvát lehet tehát a „suspense drama” megnevezés ebben az esetben – vázolta Fazakas Péter.

A játszma, bár a hidegháború Magyarországán játszódik, mégsem törekedett a teljes hitelességre a korszakot illetően. A hatvanas évek Budapestjének modernizmusra való törekvését, az államszocialista fejlődés-fetisizmust hangsúlyozta, amelyben huszadik század elején épült negyedek, épületek bukkannak fel, bár itt-ott becsúszott egy-egy rendszerváltás után épült intézmény képe is a filmvászonra. „Egy olyan világot hoztunk létre, amit mi magunk is szívesen csináltunk, mai nézőknek, hiszen ezek a nézők jobbára már rendszerváltás utáni nemzedéket jelentenek, kevesen élték meg azt a korszakot” – mondta el a rendező.

Van igény a múlt rendszer filmszerű feldolgozására

Az utóbbi évtizedekben több, a kommunista múlt hagyatékait feldolgozó film is született, maga Fazakas Péter is rendezett már hasonló témában (Szabadság – Különjárat), de a fent említett A vizsga, A berni követ vagy a Csinibaba is ebbe a rétegfilm-kategóriába sorolható. Fazakas Péter úgy gondolja, „az az oka ennek, hogy még ez az a legközelebbi múlt, amelyhez vissza mernek nyúlni az emberek. Ugyanakkor van egy kultúrpolitikai törekvés is ezirányban, ami az emberek meggyőződésére alapszik, hogy a szocialista múlt az rossz volt. A rendszerváltás óta eltelt időszakról nem nagyon születnek filmek, bár nemsokára megjelenik A blokád, amelyet szintén Lajos Tamás és Köbli Norbert munkája, és a taxisblokád eseményeit dolgozza fel”.

Kulka János új szerepben

Staub Viktória számára meghatározó élmény volt Kulka Jánossal dolgozni és háláját fejezte ki azt iránt, hogy tanulhatott tőle. „Fantasztikus ember és fantasztikus színész. A játszma bizonyos szempontból azért jött létre, mert Köbli Norbert elhatározta, hogy kéne Kulka Jánosnak egy új filmet írni, egy új karaktert megírni” – tette hozzá Fazakas.  Ez a szerep úgy lett megírva, hogy eleve belekerült a színész betegségének története is, mivel Kulka agyvérzésen esett át, és felépülésének, állapotának mozzanatai visszaköszönnek a filmvásznon is. A fajsúlya, mélysége ennek az ábrázolásnak így rendkívül hitelessé teszi a filmet, és ebben van valami szándékosság. Pusztán színészi eszközökkel ilyesmi nem megjeleníthető, enélkül nem tudott volna létrejönni ez a tapasztalás. Ezek olyan dolgok, amiket én már nem tudtam volna elmagyarázni neki, hiszen mélyről jövő dolgok – magyarázta.