A székely közösségekre azért is tekintünk csodálattal, mert példát adnak összetartásból és értékőrzésből – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás hétfői megnyitóján a budapesti Néprajzi Múzeumban.

A tárlat keddtől 2025. augusztus 31-ig látható, Magyarországon eddig be nem mutatott, székelyföldi múzeumok által őrzött több mint 300 tárgyon keresztül, 5 székelyföldi kurátor rendezésében mutatja be Székelyföld múltját és jelenét. A látogatók találkozhatnak Fordson traktorral, egyetlen fatörzsből kivájt 18. századi gabonatároló edénnyel, készülő székelykapuval, 6–8 méteres mestergerendákkal, borvizes szekérrel és Szörcse református templomának 1622-es harangjával, közli az MTI.

A gazdálkodás hagyományain túl a kiállítás bevezet a gasztronómia regionális sajátosságaiba, a vallás és a vallásosság helyi gyakorlataiba, a kézművesség és a háziipar lokális örökségébe is.

A magyarországi múzeumok történetében egyedülálló pillanat, hogy a Székelyföld különböző településein helyben megőrzött tárgyak sokasága egyetlen kiállításban, ráadásul Budapesten találkozik, hogy a történelmi régió sokszínűségét a 19. századi polgárosodástól a 21. századi modernizációig felfedezhetővé tegye. A nagylélegzetű, látványos tárlat 700 négyzetméteren, Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből vonultat fel tárgyakat és dokumentumokat: így teszi láthatóvá, hozzáférhetővé, milyen kiemelkedő műtárgyak rejtőznek a határon túli intézményekben. Hét nagy témakör, 77 történet, 14 dokumentumfilm, 100 fotó, 10 múzeum gondoskodik arról, hogy Budapesten bárki elmélyedhessen Székelyföld múltjában és jelenében, olvasható a Néprajzi Múzeum ismertetőjében.

A köztársasági elnök a megnyitón kiemelte: a Néprajzi Múzeum és vele együtt a többi magyarországi és külhoni intézmény a magyar és Kárpát-medencei közösségi élet azon mozaikdarabjait rakja egymás mellé, amelyekből közös kultúránk és értékrendszerünk is épül.

„Identitásunk és hagyományaink hajszálgyökerei érnek össze ezekben a múzeumokban, magunkra találhatunk bennük" – hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve: a megöröklött néphagyomány tükröt képez számunkra, amelybe jó belenézni.

A Néprajzi Múzeum és a többi gyűjtemény szerte a Kárpát-medencében minden magyarról tud mesélni, és bármely magyar emberhez tisztán tud szólni – mondta Sulyok Tamás, kiemelve: minden, ami itt található, a mi történetünk, s ez a kiállítás is ennek a közös történetnek egy fejezetét mutatja be.

Sulyok Tamás közölte: vannak magyar közösségek, amelyekben a bemutatott tárgyakhoz, népművészeti jellegzetességekhez és szokásokhoz kötődő életforma még eleven, s a székelyek egyes közösségei is ilyennek mondhatók.

A székelységet sok legenda lengi körül, állhatatosságban, érték- és identitásőrzésben szilárdak, a székelység élő és élni akaró része az egyetemes magyarságnak, sajátosságait megtartva, de ugyanúgy változik, fejlődik, formálódik, mint bármely más nemzetrészünk – hangsúlyozta az államfő, hozzátéve: a hagyomány nem bilincs, azt lehet a változó világban is úgy megélni, hogy közben együtt haladunk a fejlődéssel.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a keddtől látható tárlatról elmondta: korszerű múzeumi szemlélet érvényesül benne, mert a tárgyak együttesekbe és rendszerekbe rendezése, a változatok és változások bemutatása vált hangsúlyossá. A főigazgató hozzátette: ezeken keresztül ismerhetők meg a tárgyakat készítő és használó székelyek, valamint a kapcsolódó történetek.

A kiállítás a székely kultúra sokszoros rétegzettségét hangsúlyozza, formálódási képességét, életerejét igazolja – közölte Kemecsi Lajos, hozzátéve: a kiállított tárgyi anyag jelentős része igazolhatóan a kulturális kölcsönhatások metszetében jött létre, a székelyeket az ott élők és az ottani közösségeket kutatók tudására építve mutatja be.