Erdélyben számtalan gyönyörű és izgalmas kirándulóhely van, amelyek tökéletes kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak mindazoknak, akik a lakóövezetek nyüzsgése után egy kis nyugalomra vágynának. Mutatjuk az öt legjobb hétvégi programötletet, amelyek mindenki számára felejthetetlen élményt nyújthatnak.

A nyárádmenti kicsi gőzös

Tán nincs olyan Maros megyei ember, aki életében legalább egyszer nem utazott a kicsivonaton. Azon az áru- és személyszállító gőzösön, ami órák hosszát szelte keresztül Parajd és Marosvásárhely útvonalát, köztük a teljes Nyárádmentét. Sokak nosztalgiával tekintenek vissza a nyárádmenti keskenyvágányú vasútra, amely tanúja volt szerelmek fellángolásának, nagy tanácskozásoknak, háborúnak és még a piacos kofák mindennapi megélhetéséhez is hozzájárult, hiszen 1915-től 1997-ig ezt a közlekedési lehetőséget kihasználva szállították portékáikat a környező települések piacaira.

Ma már több mint százéves, Szováta és Vármező útvonalon 2014 óta újra működik, és azóta töretlenül a turisták kedvence, hiszen a múltidézés mellett egy sűrűn lakott, magyar vidék vadregényes tájain pöfékel át, így láthatóvá teszi a Nyárádmente egy szeletét.

A parajdi sóbánya

A Sóvidék Európa egyik legnagyobb sókészletét rejti földje alatt, Parajd településen már a római korban is sóbányászat zajlott, így méltán tekinthető Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványosságának ma is működő sóbányája. Úgy tartják, összetételében egyedülálló a székelyföldi „fehér arany”, ami nem csupán úttisztító célokra, esetleg állatok számára megfelelő, hanem gyógyításra is alkalmas.

A bánya otthonos, turistának és szórakozni vágyónak egyaránt megfelelő. Kápolna, szuvenír üzlet, kávézó, játékterem, kalandpark, sportterem, múzeum is található benne, hogy azok se unatkozzanak, akiknek a gyógyulásuk érdekében legalább öt órát kell a mélyben időzniük. A turisták számára nyitott terek alatt még hat szint található, a bányászok egy része 240 méter mélyen dolgozik.

A Marosvásárhelyi Állatkert

Alig tíz állattal indult a 60-as években az ország legnagyobb állatkertje. Mára már 750 lakója van. Több ritka fajjal is találkozhatunk itt: van ázsiai elefánt, Grevey zebra, csíkos hiéna, és kardszarvú antilop is, amely a természetes élőhelyén már kipusztult. Emellett számos programmal várják az érdeklődőket, van kisállatok napja, medvék napja, de bekapcsolódtak a Múzeumok Éjszakája és a Marosvásárhelyi Napok programsorozatába is.

A Marosvásárhelyi Állatkertben végeznek állománymegőrzést is, hiszen itt található például a kardszarvú antilop, ami a szabadban már nem létezik. Ezeket állatkertekben szaporítják, majd visszatelepítik a vadonba, így tudják csak fenntartani az állományt. Emellett sérült állatokat is visznek hozzájuk, ahol orvosi kezelést kaphatnak, ha pedig már nem tudnának a vadonban tovább élni, ott gondozzák őket. A Marosvásárhelyi Állatkert gólyáinak egy része például így került oda. Egy másik fontos tevékenységük az oktatás, hiszen a látogatókat a napközisektől egészen a nyugdíjas korúakig oktató programokkal nevelik a környezettudatosságra és a természet szeretetére.

A szovátai Medve-tó

Erdély egyik legismertebb és legnépszerűbb gyógyfürdője a szovátai Medve-tó, amely a szórakozni és gyógyulni vágyó fürdőzőknek egyaránt nyújt lehetőséget. A világ legnagyobb heliotermikus tavát – amelynek vize 35 Celsius-fokra melegszik fel – a legenda szerint egy tündér sírta össze, a tények alapján pedig egy felhőszakadás hozta létre. Már a 19. században kedvelt gyógyfürdő volt, ugyanis vize 21 féle betegség kezelésére megfelelő, köztük a meddőségi problémák, reumatikus bajok, gyulladásos bántalmak enyhítésére. Szováta-fürdőben különféle balneofizioterápiás kezeléseket alkalmaznak: sósvízzel, szovátai gyógyiszappal vehető igénybe gyógytorna, gyógymasszázs, de egyre több wellness-szolgáltatás, gőzfürdő, szauna is a látogatók rendelkezésére áll.

A turisták egy része már megszokhatta, hogy a Medve-tó különleges programmal működik – napi több órán át szükséges pihentetni vizét, hogy a heliotermikus jellege megmaradjon, és ne alakuljon szokványos tóvá. Ez egy védett tó, a világon egyedülálló, vigyázni kell rá. A beáramló édesvíz, és a fürdőzők jelenléte miatt a tó hőmérséklete csökken, a sós és édes áramlatok keverednek, amelyek egyensúlya csakis akkor áll helyre, ha az emberek pihenni hagyják a tavat. A Medve-tó nyitását a nyári szezonban nem kötik konkrét dátumhoz: általában június végén nyitják meg a fürdőzőknek, de a víz hőmérséklete, és a heliotermikus jelenség védelme mellett adja meg az engedélyt a Központi Bányakapitányság. Idén június 24-én kezdődik a fürdőszezon Szovátán. A Medve-tó megnyitásához alkalmazkodik az összes többi tó is. A strand délelőtt 10 órától 18 óráig tart nyitva, de 13–15 óra között tilos a fürdőzés.

A Szent Anna-tó

„A Szent Anna-tó egy vulkánból született mesevilág”. Mivel egy ma is aktív, fiatalnak tekinthető vulkán kráterében fekszik, a geológiai jövőben bármikor kitörhet. Bár a helyszín nem fortyogott-rotyogott a lábunk alatt, a magmakamrában vannak arra utaló jelek, hogy a láva nem szilárdult meg. Ezért hiszik, hogy valamikor még meglepetéseket okozhat a kráter, amelynek tava világritkaság, így különféle legendák fonódtak köré: beszéltek már a mélyében lakozó sárkányról, feneketlenségéről és arról, hogy összeköttetésben áll a tengerrel.

Annak ellenére, hogy a klasszikus Szent Anna-tavi aktivitásoknak mára befellegzett az emberi felelőtlenség miatt, még mindig sokan tartják érdemesnek az odalátogatást, mert a helyiek és más turisták szemében a tó máig mérhetetlen értéknek bizonyul: hatalmas dolog egy természeti kincs partján időzni, gondolkodni, „a Szent Anna-tavat meglátogatni ugyanis nem jog, hanem kiváltság”.