Húsz éve működik az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL), az írószervezet tagjai törzshelyükön, a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban két napos eseménysorozattal ünneplik az évfordulót.

Az erdélyi magyar írókat, költőket, műfordítókat tömörítő, közel 150 tagot számláló szervezet huszadik születésnapja február 9-én volt, akkor az alapító elnökre, Fodor Sándorra emlékeztek egy ünnepi rendezvény keretében. Az évfordulós visszatekintés következő állomása a csütörtök és péntek délután zajló jubileumi eseménysorozat.

Ez alkalomból az E-MIL legtöbb kolozsvári rendezvényének helyszínéül szolgáló kávéház két termében megtekinthetőek az elmúlt két évtized eseményeit beharangozó plakátok, Szentes Zágon grafikus munkái. Míg az írószervezet első tíz évére a kísérletezés, a játékosság, az irodalombarátok bevonzására való törekvés jellemző, a második tíz évben már az érettség, megfontoltság érződik, és ezt a fejlődést a plakátok is tükrözik, mondta el a kiállítás megnyitóján Mărcuțiu-Rácz Dóra. „Az Erdélyi Magyar Írók Ligájával párhuzamosan nagykorúsodtak a rendezvényeket népszerűsítő plakátok is, a néhol elrugaszkodott, néhol bátortalan plakátterveket később határozottabb, tisztább vonalvezetés és látványvilág jellemzi, az egyszínű háttereket fotó vagy festmény alapú átmenetek, körvonalak, rétegelt látványstruktúra váltja” – fogalmazott. Szentes Zágon egyébként a plakátok mellett több E-MIL-tag kötetének borítóját is tervezte az Erdélyi Híradó kiadó grafikusaként.

A felolvasóestek, rendezvénysorozatok (az E-MIL a Kolozsvári Magyar Napokon, E-MIL tábor, Kolozsvári Kikötő) szervezése mellett az írószervezet évente díjakat is kioszt. Csütörtök este négy, az E-MIL által korábban díjazott költő ült egy asztalhoz a Bulgakovban: Egyed Emese, Király László, Varga László Edgár és Szterczey Szabolcs. Mint a beszélgetést moderáló Demeter Zsuzsa irodalomtörténész mondta, a díjazottak névsorából húsz év alatt kirajzolódik az erdélyi magyar irodalomban végbement nemzedékváltás, és már négy meghívott költő is mutatja, hogy mennyire sokszínű, változatos ez az irodalom. Arra a kérdésre, hogy miért maradtak az irodalom közelében, a meghívottak többnyire az írószervezet fontosságát emelték ki. Varga László Edgár szerint az irodalmat nehéz lenne elszigetelten művelni, ezért fontos az E-MIL tevékenysége. Király László úgy gondolja, hogy nem csak kiváló írókból tevődik össze az irodalom, a szándék számít, amiért valaki tollat ragad, ő maga pedig azok közé az írók közé tartozik, aki olvas is, nyomon követi pályatársai életművét. Egyed Emese szintén hangsúlyozta, magányosan is lehet alkotni, de az irodalmi élet – aminek az elmúlt két évtizedben Kolozsváron is megteremtődtek a körülményei – sokkal jobb, fontos, hogy az írónemzedékek tagjai szólhassanak egymáshoz.

Bár eredetileg a gála elején hangzottak volna el az ünnepi köszöntők, a délutáni forgalom kissé felborította az esemény forgatókönyvét, az egyik meghívott, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség volt elnöke ugyanis késve érkezett. Az így „in medias res” elhangzott köszöntők sorát az E-MIL barátai, támogatói közül Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja kezdte, aki irodalomtörténészi minőségében arra tett kísérletet, hogy cáfolja Kukorelly Endre állítását, miszerint nincs külön erdélyi irodalom, csak magyar irodalom van, benne erdélyi írókkal. „Ráismerek arra, ami állítólag nincs. Egy-egy hangulat, árnyalatok, szövegrészlet dallama, lüktetése, egy-egy történet mögött felderengő háttér, a versek szerkezetében, képi megoldásaiban bujkáló riadtság vagy ujjongás, vagy mittudomén, hogy micsoda. Tehát van, akkor is, ha nincs, és ha van is, nem úgy van, mint egy stílusirányzat vagy irodalmi csoport, ahogy az irodalomtörténészek rakosgatják, korszakolják az alkotások garmadáját. Megfoghatatlanul, megfejthetetlenül és elevenen létezik” – fogalmazott.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke felszólalásában hangsúlyozta, egy írószervezetben „sok kicsi hübriszt” kell összetartani, ami a mindenkori E-MIL elnöknek nem könnyű feladat. „Mondhatnék nagy szavakat, kezdhetnék kultúrdiplomáciai fejtegetésekbe, beszélhetnék kultúrharcról és egyéb okosságokról, nézzétek el nekem, hogy nem teszem, mert szerintem ezek múló létállapotok, múló hangsúlyok. A lényeg az, hogy a közösség így tudjon együttműködni, ebben a szellemben és ezzel a figyelemmel. Amit az E-MIL-ben tapasztaltam, az az egymás művei iránti figyelem és az egymás iránti segítőkészség, ami roppant fontos” – mondta Erős Kinga.

Szentmártoni János arról beszélt, hogy mit köszönhet az E-MIL-nek, felidézte erdélyi útjait és azt, ahogyan L. Simon László, a Magyar Írószövetség akkori ügyvivő titkára bemutatta az erdélyi íróknak, költőknek, szimpatizánsokat gyűjtve a jövendőbeli írószövetségi elnöknek. „Azóta persze már én is számtalanszor megtapasztalhattam, hogy aki csatába indul, az szövetségeseket itt kezdjen el először toborozni, mert ha az erdélyi pályatársak melléállnak, az már fél győzelem” – hangsúlyozta a látogatások fontosságát Szentmártoni. Mint megjegyezte, az erdélyiek támogatása vélhetően annak is köszönhető, hogy „állta a sarat”, azaz bírta a hajnalig tartó pálinkázásokat, ám „később, a közös gondolkozás és küzdelem összekovácsolt minket, és együtt talán többet tudtuk tenni hivatásunk érdekében, amit majd az utókor fog elbírálni”.

Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke hangsúlyozta, ahhoz, hogy a szervezet elérhesse a nagykorúsodás pillanatát, szükség volt az egykori és jelenlegi vezetőségi tagokra, támogatókra, partnerszervezetekre – elsősorban a Magyar Írószövetségre és a Fiatal Írók Szövetségére –, valamint a tagságra is. Az elnök külön kiemelte az írószervezetet rendszeresen támogató magánszemélyeket, Nagy Eleket, Böszörményi Zoltánt, Márkus-Barbarossa Jánost, Péter Pált. Karácsonyi Zsolt az E-MIL jövőjével kapcsolatban Egyed Péter tanulmányát idézte, amelyben arról írt, hogy a ‘60-as-’70-es években számos világirodalmi rangú mű született Erdélyben, de az alkotóknak már nem volt energiájuk arra, hogy a műveket el is juttassák a világirodalmi körforgásba. „Az arra érdemes művek körforgásba juttatása lehetne a régiek mellett az E-MIL új, ambiciózus vállalása” – mutatott rá.

Csütörtök este az E-MIL elnöke elismerő okleveleket is átadott az erdélyi írószervezettel különböző minőségben együttműködőknek: a Bugakov alkalmazottainak, Nagy Eleknek, Kovács Ferencnek, Mátis Jenőnek, Szentes Zágonnak, Boros Lorándnak, Márkus-Barbarossa Jánosnak, László Noéminek, Szentmártoni Jánosnak, Mile Lajosnak, Erős Kingának, L. Simon Lászlónak, Király Zoltának, Veres Ágnesnek, Mărcuțiu-Rácz Dórának, László Editnek, Sós Amáliának, Serestély Zalánnak, illetve egy névtelen oklevelet mindazoknak, akik valaha valamiben segítették az E-MIL ügyét.

Az ünneplés péntek este 6-tól további öt korábban díjazott szerző estjável folytatódik, Kali Ágnest, Kuszálik Pétert, Lövétei Lázár Lászlót, Sánta Miriámot és Nagy Zalánt Karácsonyi Zsolt kérdezi, ezt követően adják át az idei Méhes György-díjakat, a díjazottak műveiből Laczó Júlia és Orbán Attila olvas fel. Az est az E-MIL-tagok kötetlen, zenés felolvasóestjével zárul Vargas András gitárművész közreműködésével.