Magyarországon már októbertől látható a Cicaverzum címet viselő abszurd, romantikus vígjáték, amely Szeleczki Rozália első egész estés alkotása. Különlegessége, hogy egyik főszereplője egy beszélő, rappelő macska, aki a másik főszereplőt, Törőcsik Franciskát teljesen karmai köré fonja és manipulálja. Az alkotás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának keretében készült el, és olyan színészek alkotják a szereplőgárdát Törőcsik Franciska mellett, mint Udvaros Dorottya, Tordai Teri, Alföldi Róbert, Csobot Adél, Polgár Csaba és Kiss Tibor.

A film december 15-től szerepel a romániai mozik műsorán, mi december 13-án láttuk a kolozsvári Győzelem moziban, egy közönségtalálkozóval egybekötött bemutatón, ahol jelen volt Szeleczki Rozália, a film rendezője, Iványi Petra a film producere, valamint Péli Sári, a film gyártásvezetője is.

Mint a film szinopszisából kiderül, a harmincéves Fáni menekül a szerelemtől, hiszen, ha megtetszik neki egy férfi, azonnal a halálát látja, így családja hiába próbálja összehozni bárkivel is, ő inkább a magányt választja. Ennek oka kiskorában ért feldolgozatlan traumája, hiszen úgy érzi, édesapja miatta halt meg. Egy napon azonban egy rejtélyes fekete macska kezd el udvarolni neki, akinek a hangját csak ő hallja, és ettől kezdve minden megváltozik. Fáni annyira a kandúr hatása alá kerül, hogy azt is elhiszi, ez az igaz szerelem, és mindent feláldoz kedveséért. A szokatlan románc azonban egyre különösebb fordulatokat hoz, mígnem Fáni a manipulatív macska miatt csaknem mindent elveszít, beleértve munkáját és családtagjait is. Ám végül kiderül számára is, hogy a macska végig hazudott, manipulálta és becsapta, és szembenéz traumájával, megszakítja a toxikus kapcsolatot.

Az influenszervilágra és droghasználatra is reflektál a film

A film különlegessége, hogy egyik főszereplője egy beszélő állat, amelyre eddig nem nagyon láthattunk példát a magyar filmgyártásban. Bőven akadnak filmek kutyák, lovak, egyéb állatok szereplésével, de ezekben általában nincsenek emberi személyiséggel felruházva, és semmiképpen nem beszélnek. A Cicaverzum macska főhőse azonban egy olyan férfitípus allegóriája, aki nárcisztikus személyiségjegyekkel rendelkezik, szemrebbenés nélkül hazudik és manipulál, azt mondja, amit más hallani szeretne, és függőségekkel is küzd. A rendező és forgatókönyvíró Szeleczki Rozália szerint sok nő felismerte már a karakterben egy-egy exét, és direkt úgy alkották meg a macskát forgatókönyvíró társával, Kemény Zsófiával, hogy az egy szetereotipikus, toxikus férfikaraktert ábrázoljon. A rendező kiemelte, nagyon komoly témákról szól a film, és szándékosan vannak benne elrejtve az üzenetek komikus formában.

„A macska egy függő személyiség, aki érzelmileg bántalmazó, nárcisztikus alak, ezt Zsófival együtt találtuk ki. Az is közös munka eredménye, hogy bekerült az influenszervilág és a droghasználat témaköre is a filmbe, hiszen próbáltunk a mai világra reflektálni, szerettük volna, hogyha a film kötődik a jelenhez. Ugyanakkor egyetemes dologról is szól a film, mivel a lényege a traumafeldolgozás. A macska karaktere pedig egy kollektív, személyes élménynek a megjelenítése” – mondta a rendező.

Arról, hogy honnan jött számára az abszurd ötlet a szerelmi háromszöghöz, elmondta: van egy barátja, akinek van egy macskája, és egyszer azzal poénkodtak, hogy amíg a barátja lemegy a boltba, a macska majd jól ráhajt. Ezután kezdett el Szeleczki Rozália azon gondolkodni, hogy milyen abszurd szerelmi háromszög kerekedhetne ki ebből. Ez volt az alapkoncepció, ám a filmben emellett a főszereplő lánynak van egy elakadása az életben, ezért menekül el a valóság elől a furcsa plátói kapcsolatba a macskával. Ezzel az ötlettel kereste meg Kemény Zsófia forgatókönyvírót, és kezdtek el együtt dolgozni a történeten, és így több mint háromnegyed évig készült a forgatókönyv.

A főszereplő macskának két dublőr segített a speciális trükkökkel

Szeleczki Rozália már a kezdetektől feketének képzelte el a macskát, mert abban „van valami ördögi”, és a Gödöllői Kutyasport Központ és a film vezető állatkoordinátora, Halász Árpád segítségével ki is választottak három cicát, a főszereplő Nyugi-t, és két dublőrjét, Hopit és Bagirát, akik a speciális trükköket csinálták a filmben. „Nagyon komoly felkészülés előzte meg a filmezést, hiszen Törőcsik Franciskának rengeteget kellett együtt próbálnia a macskákkal, megtanulnia jutalmazni őket, és külön is kijárt hozzájuk, hogy összeszokjanak. Komoly, összehangolt munkára és felkészültségre volt szükség a forgatásnál” – jegyezte meg.

A rendező szerint ugyanakkor nagy dolog volt, hogy a macska hangját felmondó Patkós Márton is ott volt velük a forgatási napok nagy részében, és ott ült a monitor mellett egy mikrofonnal, így a helyszínen tudták felvenni a szövegét, élőben. A színész bemondta a macska szövegeit, amelyekre Törőcsik Franciska válaszolni is tudott, így élőben született meg a film dialógusa, és ez sokat segített a vágásnál is, jegyezte meg.

Péli Sári gyártásvezető szerint nem a macskákkal volt a legnehezebb dolgozni, hiszen „azzal van a legkevesebb probléma, amire számítunk”, és nagyon felkészültek arra, hogy macska főszereplésével kell filmet forgatni. A gyártásvezető szerint inkább az volt kihívás, hogy a stábtagok hozzászokjanak a macskákhoz, és ebben a szokatlan helyzetben működjenek. Péli Sári elmondta, több mint húsz napot forgattak a macskákkal, és voltak nehezebb pillanatok, bonyolultabb, ismétlésre szoruló, elnyúló jelenetek, de mivel minimum kettő, általában három cicával forgattak, lehetőség volt a macskákat cserélgetni, ami segített. „Szerencsére az alkotóbrigád is jól fel volt készülve arra, hogy a macskák azt csinálják, amit ők szeretnének” – tette hozzá.

Ugyanakkor szerinte nagy kihívás volt az Inkubátoros költségvetésből dolgozni, hiszen abból inkább a realizmushoz jobban kapcsolódó filmek szoktak születni, Szeleczki Rozália filmje pedig inkább szürrealista, abszurd, elvarázsolt, mesébe illő látványvilággal rendelkezik. „A helyszínek megtalálása nehéz volt, és a szerényebb költségvetésből ezt a látványvilágot kialakítani sem volt egyszerű” – mondta Péli Sári. A rendező ehhez még hozzátette, heroikus munka eredménye a látványvilág kialakítása, hiszen nagyon elvont, és ezt tükrözik a helyszínek, fényviszonyok, színek is, és ehhez „leleményes ötletek sorozata, kitartó helyszínkeresésés, sok kreativitás” kellett.

A filmet eredeti nyelven, román nyelvű felirattal vetítik a mozik, romániai forgalmazója a Filmtett Egyesület.