Visszavonulásról, Arisztophanész-fordításairól, dohányzásról beszélt Arany János abban a nemrég előkerült interjúban, amely a műfaj egyik legkorábbi modern értelemben vett példája. A szövegre Császtvay Tünde irodalomtörténész bukkant rá.

A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának Irodalomtudományi Intézetében működő Bibliográfiai Osztály vezetője az első magyar interjúkat bemutató köteten dolgozik, a kutatómunka közben talált rá a Pesti Hírlap 1879. november 15-i számában publikált interjúátiratra, írja a kutató a Bölcsészettudományi Kutatóközpont oldalán.

Az erdeti interjút Sturm Albert, a Buda halála című Arany-mű német fordítója készítette a Neues Pester Journalnak, ebből közölt saját előszóval ellátott szerkesztett változatot magyarul a Pesti Hírlap. Ez az eljárás a 19. századi sajtóban nem volt példa nélküli.

Arany épp a cikk megjelenésének évében, 1879-ben vonult vissza a Magyar Tudományos Akadémián betöltött főtitkári pozícióból, miután többször is benyújtott lemondását elfogadták. Éppen csendes, visszavonult élete miatt különleges a szöveg, amelyben Arany magánéletéről is beszél. „»Én már nem dolgozom többé«, mondja bús mosollyal, »amit akartam, azt leírtam korábbi éveimben. Most már nem tudok semmit, tárgyam nincs; hisz oly távol élek a világtól, hogy azt se tudom, várnak-e még tőlem valamit.«” – olvasható az interjúban.