Karosszékből böngészhető múlt: a frissen indult Digitéka programkoordinátorát kérdeztük
Elindult az Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka, amelyen jelenleg összesen 550 166 oldalnyi olyan sajtóterméket és könyvet lehet digitális formában elérni akár az otthoni karosszékből, amelyet eddig csak történészek, kutatók böngésztek. Hogy ez miért érdekelhet rajtuk kívül bárkit is? Erre talán az alább szemlézett iskolakezdéssel kapcsolatos régi cikkrészletek választ adnak.
Az Iskola Alapítvány a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal és az MTA TK Kisebbségkutató Intézetével közösen indított digitalizálási programot az 1000 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében. A három évesre tervezett projekt másfél éve fut, eddig 65 ezer euróba került, fő támogatója pedig a Bethlen Gábor Alap.
A cél az, hogy a már létező ingyenes, magyar vonatkozású online adatbázisok mellett (pl. a Hungaricana közgyűjteményi portál) létrejöjjön egy minél sokszínűbb, és teljes körűbb digitális gyűjtemény, amely korszerű körülmények között teszi széles körben olvashatóvá azt, ami egyébként közkönyvtárakban elérhető. A Digitéka tartalmát Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője és Ferenczi Szilárd történész, programkoordinátor válogatja. Az, hogy végül mit sikerül valóban digitalizálni, attól is függ, hogy melyik intézmény, jogörökös tartja fontosnak a gyűjteménye ilyen közzétételét, illetve mennyire alkalmas szkennelésre a tárolt alapanyag, világított rá Ferenczi Szilárd.Ami a régi újságokat illeti, „az elsődleges szempontunk az, hogy lehetőleg minél hitelesebb központi vagy megyei sajtó legyen, és első körben a 20. századdal foglalkoztunk, de be fogunk venni 19. századiakat is, mert ekkor is vannak fontos országos szórású helyi lapok, például az Ellenzék vagy a Magyar Polgár, ez utóbbit például Kossuth is járatta” – mondta el a történész, aki érdekesnek tartaná, ha az olyan kisebb régiók századfordulós lapjait is digitalizálni lehetne, mint például Petrozsény és környéke.
A Digitékán elérhető könyvek ritka művek és forráskiadványok, amelyek valamely erdélyi család(ok), város, régió, vagy intézmény történetére vonatkoznak, illetve egyes személyek életútját dolgozzák fel az 1989. évi fordulatot megelőzően.
A kétrétegű, tehát szövegkereshető PDF formátumban feltöltött tartalom mellett külső hivatkozások formájában további releváns sajtótermékek és könyvek érhetőek el, a terv az, hogy idővel ezeket is elérhetővé tegyék pdf formátumban, azért, hogy az adatbázis keresőjét ezeken is végig lehessen futtatni, tudtuk meg Ferenczi Szilárdtól. A kereső még egy kicsit „fapados”, fogalmazott a programkoordinátor, ezért betaverzió az oldal, előnye viszont, hogy amire egyszer valaki bárhol a világon már rákeresett, azt a rendszer „megtanulja”, és másodszor gyorsabban fogja kiadni.
A jelenleg PDF-ben elérhető anyag nagy részét a magyarországi Arcanum adatbázisából vásárolták meg, kisebb részének digitalizálását megrendelték. Közreműködés körvonalazódik a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárral is. A Jakabffy Elemér Alapítvány (az Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár egyik működtetője) tulajdonában lévő digitalizált anyagok külső hivatkozásként szintén már elérhetőek vagy elérhetőek lesznek a Digitékán.
Az Arcanum – a közgyűjtemények, felszámolt könyvtárállományok, kisebb intézmények tulajdonában lévő anyagok digitalizálásával foglalkozó vezető magyarországi adatbázis – egyébként nem marad hoppon azzal, hogy anyagainak egy része digiteka.ro-n ingyenesen elérhető, hiszen továbbra is ez lesz az a hely, ahol a kutatók nem csak az erdélyi, hanem a teljes magyar anyagban kereshetnek.
1. 1968. október 6-án a sepsiszentgyörgyi 4-es számú általános iskola tanulói krumpliszedésen vettek részt. Az első napokban Illyefalván, majd Szépmezőn segédkeztek a begyűjtésnél. Összesen 11,24 hektárról szedték ki a krum plit. Hektáronként 500 lejt kaptak a segítségért. A munkában kitűnt tanulóknak év végén ebből az összegből kirándulást szerveznek. Bartók Ildikó, V. R. oszt. tanuló
2. Az 1-es számú iskolából októberben az V-VIII. osztályos tanulók krumpliszedési akcióban vettek részt az uzoni földeken. Két hét alatt 10 hektárról takarították be a krumplit. A legjobban a VII. és VIII. osztályok tanulói dolgoztak. Dálnoki Hajnal, VIII. oszt. tanuló (Megyei Tükör, 1968. november 2., forrás: digiteka.ro)
A további fejlesztésről Ferenczi Szilárd elmondta, hogy jelenleg a Bukarestben szerkesztett Romániai Magyar Szó (1947-től működött, 1953 és 1990 között Előre néven jelent meg, utódja az Új Magyar Szó) digitalizálását tartják a legfontosabbnak, olyan intézménnyel keresik az együttműködést, ahol minél több lapszám egy helyen megvan, megfelelő állapotban, hiszen az évtizedeken át kettétűrve tárolt lapok például nem szkennelhetőek jól.