A vallások átpolitizálásának veszélyeire figyelmeztet Salman Rushdie
Az ellene tavaly elkövetett támadásról ír könyvet Salman Rushdie indiai születésű brit író, aki a BBC brit közszolgálati televíziónak szerdán adott interjújában a a vallások átpolitizálásának veszélyeire is felhívta a figyelmet.
Jóllehet a 76 éves Rushdie azt mondta, „többé-kevésbé jól van", többet nem szeretne részt venni nyilvános eseményen, hacsak nem szigorúan meghívásos alapon szervezik. Bevallotta: még mindig rémálmai vannak a támadás miatt.
A vele történtekről készülő könyvvel kapcsolatban azt mondta, nagyon fontos, hogy megírja, mert addig nem tud másra koncentrálni.
„Ez az írók dolga. Túlélni azt, ami ellenük fordul" - fogalmazott, hozzátéve: az íróknak nincsenek hadseregeik, egy dolgot tudnak tenni, hogy megírják a világot, amely körbeveszi őket.
Elmondta, hogy bár a világ jócskán megváltozott azóta, hogy Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah 1989-ben a Sátáni versek című könyve miatt a megölésére szólította fel a muszlimokat, a radikalizmus továbbra is veszélyt jelent a társadalmakra.
„Különbséget kell tenni az emberek személyes hite, amelyhez semmi közünk és a vallások, bármely vallás átpolitizálása között" - szögezte le, hozzátéve: az Egyesült Államokban jelenleg a kereszténységet használják fegyverként, például arra, hogy korlátozzák az abortuszhoz való jogot.
Kiemelte: bár a személyes hit magánügy, amint egy vallás átpolitizálódik, "mindenki ügye lesz".
„És az, aki az erőszakot választja, az én szememben nem az adott vallás képviselője, hanem az erőszaké, és eszerint is kell vele bánni"- húzta alá.
Rushdie-ra tavaly augusztusban, egy New Yorkban rendezett pódiumbeszélgetésen rontott késsel a libanoni-amerikai Hadi Matar, a támadás miatt az író elvesztette látását az egyik szemére, egyik keze pedig lebénult.
Matar ártatlannak vallotta magát, Rushdie pedig szerdán azt mondta, csak akkor hajlandó megjelenni a tárgyaláson, ha támadója beismeri bűnösségét, hangsúlyozva, hogy az incidensnek rengeteg szemtanúja volt.
Matar az incidens után azt mondta, hogy ugyan tiszteli Khomeinit, de nem ez ösztönözte tette elkövetésére. Hozzátette: olvasott részleteket Rushdie könyvéből, és YouTube-videókat is nézett a szerzőről. Szerinte Rushdie „megtámadta az iszlámot, a muszlimok meggyőződését és hitrendszerét".
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
CSAK SAJÁT