A legendás rendező, Szabó József Ódzsa nevét veszi fel a székelyhídi színház

A székelyhídi születésű Szabó József Ódzsa nevét veszi fel az érmelléki kisváros januárban átadott, teljesen felújított és kibővített színháza – tudatta a Béres Csaba polgármester. Hozzátette, hosszas előkészítés előzte meg a döntést, melynek jóváhagyását szerdán kapták kézhez a megyei kormánybiztosi hivataltól.

A székelyhídi színház | A szerző felvétele

Fekete Katalin, a székelyhídi kultúrintézmény igazgatója a Maszolnak elmondta, mindenképp helyi vagy a városhoz kötőtő személyiségről szerették volna elnevezni a színházat. Szabó József, becenevén Ódzsa egy olyan fontos alakja a romániai magyar színháztörténetnek, akire mindenki büszke lehet, kiváltképp a székelyhídiak, akik között megláthatta a napvilágot a legendás rendező, dramaturg.

Megtudtuk, a januárban átadott, hosszú idő után immár felújított és kibővített színházban, ha a járványhelyzet megengedi, ősztől bérletet hirdetnek és rendszeres előadások helyszíne lehet a modern épület. Mivel a székelyhídi színháznak nincs önálló színtársulata, a környékbeli nagyvárosok teátrumainak egy-egy előadását tervezik elhozni az érmelléki kisvárosba. 

Szabó József Ódzsa 2006-ban Nagyváradon | Weiss István felvétele

Szabó József Ódzsa rendező, dramaturg, színházi szakíró 1928. június 19-én született Székelyhídon (elhunyt az írországi Sligoban 2019. február 15-én). Középiskoláit Nagyváradon végezte, majd egy évig filozófiát, lélektant és pedagógiát tanult kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, majd átiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendezői szakára. Harag Györggyel és Farkas Istvánnal együtt alapító tagja volt az 1953-ban Nagybányán alapított, 1956-ban pedig Szatmárnémetibe átköltözött magyar társulatnak. Rendezői munkáját is Nagybányán kezdte, majd Kolozsvárott dolgozott. 1970-től a nagyváradi Állami Színháznál valósíthatta meg rendezői eszményképét, a költői színházat. 1983-as Magyarországra települése után a győri, később a veszprémi színházba igazolt, de meghívott rendezőként szinte valamennyi erdélyi színháznál rendezett. A korszerű drámáról és a rendezés művészetéről számos cikke jelent meg az Utunk, Igaz Szó, Előre, Korunk, a nagyváradi Fáklya, Bihari Napló, Kelet–Nyugat, valamint a Magyar Nemzet, Nyugati Magyarság hasábjain.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?