Kétszáz éves a bicikli, amelyet egy vulkánkitörésnek köszönhetünk. A mára hétköznapinak számító, ám annak idején forradalminak számító közlekedési eszköz hosszú, nem ritkán botrányokkal övezett utat járt be, amióta 1817-ben az első futógép, magyar szóhasználattal drezina megjelent az utakon. A kerékpár előtt tiszteleg a csíkszeredai Bookart Kiadó legújabb kötete.

2017-ben jelent meg Hans-Erhard Lessing svájci szerző Das Fahrrad – Eine Kultugeschichte című könyve. A kiadványra a Németországban élő Hajdú Farkas-Zoltán figyelt fel, az ő ötlete nyomán készült el a magyar fordítás, amely a napokban A bicikli kultúrtörténete címmel látott napvilágot a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában. A kötet mintegy három évnyi munka eredményeként jött létre. Érdekes, hogy az eredeti kiadvány puhakötéses formában jelent meg, és mindössze 8 illusztrációt tartalmazott. Ehhez képest a fordítás lapjain több mint 100 különböző fotót, illusztrációt, rajzot, grafikát találhat az olvasó.

Magyar vonatkozásokkal egészítették ki

Bár a kiadó szándéka szerint nem szerette volna, ha „szakácsönyv-jellegű”, „hangzatos” kiadvány jelenik meg, mégis igyekeztek tartalmassá és látványossá tenni azt. Éppen ezért a fordítói munka mellett, amit Domokos Zsófia és Hajdú Farkas-Zoltán jegyez, a legtöbb időt az illusztrációk felkutatása vitt el, miközben a jogdíjak megvásárlása nem kevés anyagi ráfordítást is jelentett a kiadónak.

A képanyagokkal kapcsolatban a magyarországi Nagy Sándor nyugalmazott egyetemi tanár adott szakmai tanácsokat. A szakértőnek korábban nyolc kerékpárral kapcsolatos könyve jelent meg. Az eredeti szöveghez képest annyival kínál többet a fordítás, hogy több magyar vonatkozású leírás is készült Nagy Sándor tollából, amelyek széljegyzetek formájában jelennek meg a kötet hasábjain. A könyv eredeti, német szövege valódi, svájci pontossággal készült munka, tömör, célratörő, a témára koncentrál. Ezt egészítik ki Nagy Sándor érdekes, tartalmas megjegyzései.

Helyváltoztatás gyorsan, lovak nélkül

Az emberi izomerővel hajtott, gyors helyváltoztatást lehetővé tevő közlekedési eszköz, a modern kerékpár elődjének, a drezinának a létrejötte egy vulkánkitörésnek köszönhető, feltalálása Karl Drais, a badeni származású erdészeti oktató nevéhez fűződik. Draist a ló nélküli szállítóeszköz ötlete vezérelte munkája során. Első találmánya egy taposómalom volt.

Ekkor a XIX. század elején járunk. Elérkezett 1816, John D. Post történész szerint a nyugati világ utolsó nagy létfenntartási válságának éve. A Bali szigetétől keletre fekvő Tambora-vulkán kitörése nyomán tartós esőzések álltak be Amerikában és Kanadában, Svábföldön nyári havazással kellett szembenézniük az embereknek, teljes terméskiesésekkel kellett számolni többfelé, patakok, folyók áradásai okoztak pusztítást. A következő 1817-es esztendőben az éhinség addig soha nem tapasztalt méreteket öltött. A szállításhoz addig használt haszonállatok, főleg a lovak tartása, ellátása komoly nehézségekbe ütközött.

E körülmények között 1817. július 12-én tette meg első útját Drais minimalisztikus járművével, két egymás után szerelt kerékkel. A feltaláló Mannheimből kiindulva 12,8 kilométert gurult szűk egy óra alatt. A drezina koncepciójában felismerhető a mai modell sok tulajdonsága, például a két keréken való egyensúlyozás elve, a két egyforma, 27 colos kerék, csapágyak, támasztók, csomagtartó a nyereg mögött, hátsó dörzsfék, igazítható kormány és nyereg. Bár a kezdeti sikerek után a drezina fejlődése hamar megtorpant, úttörő szerepe elvitathatatlan.

Érdekes, hogy az „őskerékpár” hanyatlását nem a technikai hiányosságok okozták, hanem a használata ellen hozott tiltások. A járdán való közlekedést akkor még nem tudták megfelelően szabályozni és a drezinások kiszorultak a forgalomból, miután sokuknak meggyűlt a baja a gyalogosokkal. Ezt követően ötven évig nem volt semmilyen fejlődés, „a lakatosok,műszerészek, stabilabb, három- és négykerekű, izomerővel működtetett járművekkel próbálkoztak”, míg pontosan máig nem tisztázott körülmények között eljutottak a pedálos velocipédhez…

A kötetet Hajdú Krisztina tervezte, a borító és a könyvben szereplő rajzok Kovács István munkái. A kultúrtörténeti kiadvány a napokban kerül a könyvesboltokba, és kapható lesz a Bookart Kiadó partnerüzleteiben a nagyobb erdélyi városokban, valamint Nagyváradon is.