Az ünneplés mellett számvetésre is alkalmat adott a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szombat este véget ért őszi szakmai tábora és 30+1-ik jubileuma. A gyergyószárhegyi találkozó keretében tartott közgyűlésen úgy módosították az alapszabályzatot, hogy a MÚRE megfeleljen a közhasznúvá nyilvánítás feltételeinek.

Az erdélyi magyar fiatalokat valamiért elriasztja a sajtószakma – ez lehetett az első benyomása annak, aki kívülállóként csöppent be csütörtök este a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szombat estig tartó gyergyószárhegyi tanácskozására, amelyen – a meghívó szerint – megalapításának 30+1-ik évfordulóját is megünnepelte a szakmai szervezet. A plusz eggyel azt jelezték a szervezők, hogy a tavalyra tervezett ünnepséget a járványhelyzet miatt kénytelenek voltak idén megtartani.

Egy kívülálló a tanácskozás résztvevőinek átlagéletkora alapján vonhatta le azt a következtetést, hogy az erdélyi magyar fiatalokat nem érdekli az újságírás. Az természetes, hogy a sajtósok idősebb nemzedéke felülreprezentált egy harminc éves jubileumi rendezvénysorozaton, ám az elgondolkoztató volt, hogy a találkozókon alig lehetett látni huszonéveseket. Ennek magyarázatát végül a MÚRE egyik volt elnöke adta meg az egyik felszólalásában: nem a szakma, hanem a szakmai szervezet az, amelyik nem vonzza a fiatalokat.

Nosztalgia és derültség a művelődési házban

Az önkritika, ha nem is éppen így megfogalmazva, a tanácskozás csúcseseményén, a szervezet három évtizedes múltját felidéző gálán hangzott el a gyergyószárhegyi művelődési ház nagytermében. „Ma is arról álmodom, hogy jöjjenek ide a fiatalok” – utalt a hat évvel ezelőtti, 25-ik jubileumi találkozón elhangzott beszédére Rácz Éva. A MÚRE volt elnöke gyorsan hozzátette, azért most is lát fiatalokat a hallgatóságban, majd örömét fejezte ki, hogy a rendszeresen megszervezett szakmai táborok és találkozók, a sorra megjelenő riportkötetek továbbra is „életben tartják a MÚRE-t”.

A szervezet fiatalításának szükségességét Rácz Éván kívül a gálán felszólalók egyike sem említette. A beszédek egyik visszatérő motívuma az volt, hogy az erdélyi magyar újságírás számára kihívást jelentenek a társadalmi változások, a digitális korszak, a közösségi média térnyerése. Többen említették azt is, hogy a szakma mára már felhígult, sokan művelik szakképesítés nélkül, és jó lenne valamit tenni ellene.

A MÚRE jelenlegi elnöke, Szűcs László a gála résztvevőinek köszöntése után tartott beszédében az elmúlt harminc évben bekövetkezett változásokat érzékeltetve felidézte: a szakmai szervezet megalakulásának időszakában, 1990 májusában reggelente sorban álltak az emberek az otthona közelében lévő tér újságosstandjainál az aznapi lapokért, ma pedig már egyetlen stand sincs azon a téren, annyira nincs igény a nyomtatott sajtóra. Szerinte a MÚRE erősíti a tagság szakmai elhivatottságát a rendszeres találkozások megteremtésével. Úgy vélekedett, hogy az egyesület feladata a minőségi újságírás képviselete, és ezt az igényt kell továbbvinni a következő generációnak. „A MÚRE egy keret, töltsétek fel értékekkel” – biztatta hallgatóságát Szűcs László.

A gyergyószárhegyi tanácskozás keretében kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak a médiában történő félrevezetésről, illetve a sajtó és a közösségi média viszonyáról, Gyergyószentmiklóson pedig újságírók mutatták be könyveiket. Emellett képkiállítással és könyvbemutatóval ünnepelték meg a MÚRE focicsapata, a PRESSing tíz éves születésnapját. A csapat egyébként 6-4-re verte a gyergyószárhegyi házigazdákat a helyi sportcsarnokban tartott mérkőzésen.

A gálán köszöntötték a harminc plusz egy éves a MÚRE-t az egyesület partnerszervezeteinek képviselői is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége küldöttgyűlésének elnöke, László József elmondta, hogy az utóbbi tíz-tizenöt évben a magyarországi sajtó is teljesen átalakult. Ezt azzal szemléltette: a MÚOSZ küldöttgyűlésén heves vitájuk volt arról, hogy a bloggerek beléphessenek-e a szervezetbe. Szerinte az újságírói szakmának kihívást jelent a hagyományokat ötvözni az új technológiákkal. „Nehéz lesz ezt úgy megtenni, hogy a tisztességes újságírás szabályai érvényesüljenek” – jelentette ki a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának elindítója. 

A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, Máriás Endre arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakma felhígulásával az újságíró-szervezetekre fontos szerep hárul. „Mércét, értékrendet kell nyújtaniuk azoknak, akik komolyan foglalkoznak ezzel a hivatással” – fogalmazott a Magyar Szó főszerkesztő-helyettese. Emlékeztetett arra is, hogy a Kárpát-medencei magyar újságíró-szervezeteknek olyan többletfeladatai is vannak, mint az identitásformálás és a közösségépítés.

A rendezvény egyik legérdekesebb mozzanataként a jelenlévők felvételeket tekinthettek meg egy óriáskivetítőn a MÚRE elmúlt harminc évének fontosabb momentumairól. A közszolgálati televízió magyar adásának archívumából összeszerkesztett képkockák az egyesület korábbi közgyűlésein, szakmai táboraiban és különféle tanácskozásain készültek. A nosztalgikus hangulatot néha derültség törte meg, többek számára mulatságos volt látni a húsz-huszonöt évvel ezelőtti önmagukat és a kollégákat. A felvételeken megszólaltak a MÚRE volt elnökei, alelnökei, köztük Ágoston Hugó, Boros Zoltán és Ambrus Attila, de az egyesület egykori vezetői közül olyanok is, akik már nincsenek közöttünk: Csép Sándor és Szilágyi Aladár.

De a teremben is jelen volt és szót is kapott a MÚRE több volt elnöke. Az egyesületet többedmagával megalapító Hecser Zoltán felidézte, az erdélyi magyar társadalom rendszerváltási után önszerveződésének kezdetén, a szakmai szervezet megalakulásakor a Hargita Népe napilapnak harminc ezres példányszáma volt, ma már ennek csak töredéke. Pedig minimum 11 ezer eladott példányra és a hirdetési felület legalább húsz százalékának értékesítésére van szüksége egy napilapnak az önfenntartáshoz – tette hozzá. Szerinte mára már nem csak a sajtósok helyzete, hanem újságírás minősége is romlott. „Látom abból, amit olvasok. Jegyzőkönyvszerűek az írások, rengeteg a szőnyeg alá seprés” – jelentette ki, szóvá téve azt is, hogy mára már a politika is rátelepedett a médiára.

Egy másik volt MÚRE-elnök, Karácsonyi Zsigmond úgy reagált Hecser Zoltán felvetéseire: sokkal jobb lenne most a sajtósok helyzete és termékeik minősége, ha rendszerváltás után megalakították volna az újságírói kamarát. Örvendetesnek nevezte, hogy a MÚRE-nak sikerül összefognia a Kárpát-medencei magyar újságíró-szervezetekkel, és elszomorítónak azt, hogy a román szakmai szervezetekkel nem sikerült együttműködést kialakítani. Ezt Karácsonyi Zsigmond részben azzal magyarázta, hogy román újságíró társadalom rendkívül széttöredezett, nincs egy erős szakmai képviseletük.

Közhasznúvá nyilváníthatják a MÚRE-t

„Pedig én már annak örültem, hogy a megszokottnál több huszonéves van itt velünk Szárhegyen” – reagált Szűcs László a rendezvénysorozat végén a fiatalokat hiányoló felvetésünkre. A MÚRE elnöke mindazonáltal elismerte, hogy az egyesület tagságának átlagéletkora meglehetősen magas. Ezt részben a szerkesztőségekben dolgozók korfájával magyarázta, részben pedig azzal, hogy nem vonzó a fiatalok számára a minimálbérrel kecsegtető újságíró szakma.

Szűcs László emlékeztetett, hogy 2019 őszén vette át az egyesület vezetését, amit koronavírus-járvány időszaka követett. Így elmaradtak a MÚRE 2020-ra tervezett programjai, ami még jobban csökkentette az érdeklődést a tevékenységük iránt. Az elnök azonban egy jó hírt is közölt, aminek hallatán akár meg is sokszorozódhat az egyesület jelenleg mintegy háromszáz fős tagsága.

A szárhegyi találkozó keretében tartott közgyűlésen jogászokkal történő konzultálás után úgy módosították a szervezet szabályzatát, hogy az megfeleljen a közhasznúvá nyilvánítás feltételeinek. Szűcs László elmondta, hogy a kérést jövő héten le is adják a kormányfőtitkárságra. Szerinte jó esély van arra, hogy az RMDSZ-es részvételű kormány közhasznúvá nyilvánítsa az egyesületet. Ha ez megtörténik, akkor a legalább öt éves MÚRE-tagsággal rendelkező erdélyi magyar újságírók pályafutásuk végén ötven százalékos pótnyugdíjban részesülnek. Az egyesületbe való beiratkozásról itt lehet tájékozódni.

A MÚRE gyergyószárhegyi tanácskozása az egyesület díjainak átadásával zárult:
örökös tag oklevelet kapott Rácz Éva; átvette oklevelét a már korábban örökös tagnak nyilvánított Simó Ágnes, Gáspár Sándor, Ambrus Attila, Karácsonyi Zsigmond és Hecser Zoltán
pályakezdő rádiósok, Tomcsányi Tibor-emlékdíj: Szász Edit (Marosvásárhelyi Rádió)
audiovizuális díj: Keresztes Péter (Román Televízió Temesvári Területi Stúdiója)
a Gyergyószárhegyi Művelődési és Kulturális Központ kulturális díja: Sarány István (Hargita Népe), különdíjban részesült Huszár Szilamér (Háromszék)
pályakezdő újságírók, Balló Áron-nívódíj: Csiki Zsuzsanna (Szabadság)
televíziós újságírók, Csép Sándor-nívódíj: Hermann Endre (TVR)
rádiós nívódíj: Mihály István (Kolozsvári Rádió)
írott sajtó, Szilágyi Aladár-nívódíj: Mózes Edit (Népújság)
tördelőszerkesztés, Benkő János Zoltán-nívódíj: Darabont Éva (Várad, Új Várad)
médiamenedzsereknek járó nívódíj: Deák László (Bányavidéki Új Szó)
Pro Amititia-díj: Vlad Mihai Amariei (Marosvásárhelyi Rádió)
életműdíj: Szekernyés János, Csáky Zoltán