A BarabásiLab munkája az első NFT, amely magyar múzeumi gyűjteménybe kerül

Először került magyar múzeumi gyűjteménybe úgynevezett NFT-mű, a Barabási Albert-László által vezetett kutató és művész kollektíva (BarabásiLab) egyik hálózati munkájának formájában – közölte a Ludwig Múzeum az MTI-vel.

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az újabb művészeti médiumok, a médiaművészet archiválásának, gyűjtésének, bemutatásának és konzerválásának, elsőként kezdett bele az új technológia gyűjteményezésébe is.

A Ludwig Múzeum gyűjteményébe került mű az intézményben nemrég látható volt, a BarabásiLab alkotása, a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz készült hálózati vizualizáció az Élek mentén című, nemrég megjelent tanulmánykötet témája is volt.

Az NFT-munka nem kötődik fizikai helyhez, alapvetően a virtuális térben létezik, bármely képernyőn megtekinthető, bárki hozzáférhet az interneten. A Ludwig Múzeum NFT-je egy már létező digitális ökoszisztémához kapcsolódik, és nem egy fájl online piactéren történt értékesítéseként került a múzeum birtokába, hanem adományozás útján.

Az NFT (non-fungible token, nem helyettesíthető token) digitális protokoll, olyan technológia, amely lehetővé teszi digitális állományok egyedivé tételét, adásvételét és birtoklását. A digitálisműkincs-piacon a vásárló közvetlenül az alkotónak fizet, méghozzá blokklánc alapú kriptovalutával.

A gyűjtők blokklánc alapú archívumot vezetnek a műalkotások tulajdonjogáról, így az eredeti példányok birtokolhatók és továbbadhatók, nyomon követhetők. Az eredeti példányok tulajdonosai az NFT-piactereken online galériákat és múzeumokat hozhatnak létre, így bárki böngészheti a digitális műkincsgyűjteményüket.

(Címlapkép: Barabási Albert-László | Fotó: Adam Glanzman / Northeastern University)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?