Kölcsey Ferenc szülőfalujában, Sződemeteren is megemlékeztek a Himnusz szerzőjéről a magyar kultúra napján. A kis Szatmár megyei szórványmagyar településen két évvel ezelőtt kezdtek neki az új Kölcsey-emlékház megépítéséhez. A tervek szerint még idén nyáron befejezik és megnyitják a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja emlékének szánt központot.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, 1823-ban Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le és ezzel fejezte be Szatmárcsekén a Himnusz szövegét. A költő szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren a közel négyszáz lakosból mindössze félszázan magyarok. A most 43 lelket számláló sződemeteri református közösség a közeli Tasnád egyházközségének leányegyházakét működik, innen jár ki Pakulár István lelkipásztor megtartani az istentiszteleteket.

A szórványtelepülésen minden nehézség és látszólagos reménytelenség ellenére komoly munkába kezdtek néhány esztendővel ezelőtt. Eltervezték, hogy intézményt hoznak létre, illetve épületet emelnek, amely méltó módon hivatott bemutatni Kölcsey Ferenc életét és megfelelő körülményeket biztosít az ide érkező zarándokoknak.

Kölcsey és családja azonban sosem élt Sződemeteren, ám Kölcsey Ferenc édesanyja, Bölöni Ágnes éppen itt tartózkodott szüleinél, amikor megszülte fiát az egykori Bölöni kúriában, ahol ma a görögkatolikus plébánia és a lelkészlak található. A hányattatott sorsú ingatlanon tábla (amit az 1990-es években többször eltávolítottak, majd visszahelyeztek) örökíti meg a magyarság számára kiemelt jelentőségű ingatlan nevezetességét.

Eddig a református templom melletti, szintén az egyház tulajdonában lévő kicsinyke, mintegy harminc négyzetméteres, kétosztatú, tornácos házikóban rendeztek be egy Kölcsey-emlékszobát. Megfelelő emlékhely hiányában kezdtek tervezgetésbe a helybéliek, majd a forráskeresés következett. A beruházásra végül a tasnádi anyaegyházközség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közös pályázata teremtette meg a lehetőséget, miután kiderült, az elképzelés mellé odaáll az anyagi források biztosításával a magyar kormány. Farkas Zsolt, az egyházkerület közigazgatási osztályvezetője a Maszolnak elmondta: a magyar állam 85 millió forintos támogatást ítélt meg az új Kölcsey-emlékház felépítésére és teljes berendezésére.

Az ünnepélyes alapkőletételre két esztendővel ezelőtt került sor. Az új Kölcsey-emlékház már külsőleg befejezve áll a református templom mellett. A templomot egyébként 1760-ban Kölcsey Ferenc anyai dédnagyanyja építtette. Ebben a hajlékban keresztelték meg Kölcseyt.

A sződemeteri magyar kultúra napi ünnepséget immár az új épület előtt tartották meg. Itt Csűry István királyhágómelléki református püspök mondott ünnepi beszédet, majd Pakulár István lelkipásztor szólt a gyülekezethez, melynek felét a meghívottak, vendégek tették ki. A rövid, ám méltóságteljes megemlékezésen megkoszorúzták a költő egészalakos szobrát a templom mellett, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepség.

Pakulár István kérdésünkre elmondta, a Kölcsey-emlékház egy régi álomnak a megvalósulása. „Az épület fő célja, hogy Kölcsey Ferencnek a Szatmár megyei kötődéseit mutassa be. Főképpen erre a kiállításra összpontosítunk, melyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum készít el, egy értékes, gazdag és hasznos anyagot mutatunk be ebben az épületben. Ez a legfontosabb azért, hogy az érkező zarándokok lehetőleg teljes képet kapjanak Kölcsey Ferenc életéről és munkásságáról”. A tiszteletes elmondta, olyan teret törekedtek kialakítani, amely akár hosszabb itt tartózkodásra is ösztökélheti a látogatókat. Az épület tetőterében vendégszobákat alakítottak ki, összesen huszonnégy fő elszállásolására van lehetőség. A helybéliek abban bíznak, hogy bőven lesznek olyan látogatók, akik néhány napot vagy akár hosszabb időt is eltöltetnének a Himnusz költőjének szülőhelyén, autentikus vidéki környezetben, akár Kölcsey hagyatékát tanulmányozva. Az alagsorban étkezde található, amely kiszolgálhatja a szállóvendégeket.

„A fenntartó a fő pályázó Királyhágómelléki Református Egyházkerület, és nyilván ezzel karöltve egy olyan gazdasági működési programot fogunk megteremteni, amely fenntarthatóvá teszi az épületet” – mondta Pakulár tiszteletes, aki hozzátette: Kölcsey hagyatékának ismertetésén túl céljuk olyan programok és események életre hívása, amelyekre felfigyelnek az erdélyi, partiumi vagy magyarországi „magyar atyafiak” is.

Csűry István püspök szerint sok szórványgyülekezetben kellene hasonló építkezéseket végrehajtani. „Amikor arra gondolok, hogy máshol is érdemes lenne építeni, akkor az fogalmazódik meg, hogy azok a helyek lennének a központok, amelyek összegyűjtenék az embereket. Hiszen ha jól körbenézünk, lehet, hogy csupán néhány tucatnyi embert tudunk megmutatni a mieink közül, de jó néhányan ott vannak a vegyesházasságokban, vagy esetleg a környező falvakban, ahol már nem is számolunk azzal, hogy van-e gyülekezet”.

„Arra törekszünk, hogy egyfajta állandó kiállítást rendezzünk, a betérő találkozzon azzal az emberrel, akinek szívéből és elméjéből kipattant a Himnusz, ugyanakkor érezze át, hogy az a helyzet, amely akkor, annak idején valós volt, és tényleg oda kellett állni az Isten elé és kérni az áldását, majd pedig a szánakozó szeretetét, mennyire hasonlatos a mai világéhoz. Sőt azt is el lehet mondani, manapság még többen vannak az elfáradó, elszomorodó emberek” – fogalmazott Csűry István.

„Amikor elbizonytalanodunk, amikor arra gondolunk, hogy talán mi életünk is nagy kérdőjelek közepette sorvad és ki tudja, mi lesz velünk. Ez a ház, ez az emlékhely, Sződemeter, a szórványban lévő gyülekezet megerősít bennünket, hogy nem szabad elhinni, hogy halálra ítélt nemzet vagyunk, sőt életre, örök életre vagyunk biztatva, és olyan jó, amikor egy ilyen helyen látjuk azt, hogyan teljesedik ki szinte a lehetetlenből is az az álom, az elgondolás, hogy Isten meg fogja tartani a magyar nemzetet az elkövetkezendőkben is” – fogalmazott.

Pakulár István tiszteletes szerint nyárára befejezik a Kölcsey emlékházat, és várhatóan a templom felújításával is végeznek még az idén.