Maros megyei roma identitásról, hagyományokról tartott előadást Moca Rudy színművész
Nem csak a román és a magyar, hanem a roma és örmény kultúrát is ünnepli a héten a marosvásárhelyi Studium Prospero Alapítvány. Szerdán Moca Rudy színész, rádiós és tévés műsorvezető tartott előadást a roma kultúráról, helyi jellegzetességekre is kitérve.
Az előadó, aki mezőbándi cigány családból származik, a gyökerekről, több száz év történetéről is beszélt. Elmondta, az indiai kasztok nyomát a cigány közösségekben is megtaláljuk. Például a karácsonyfalvi nagykalapos gábor-cigányok nem tartják magukkal egyenrangúnak a szegény, hidegvölgyi cigányokat. Sajátos életet élnek, bármely vásárhelyi ismeri őket, ahogy egy-egy kávézó teraszán, vagy utcasarkon kilenc-tízen hangosan vitatkoznak, asszonyaik pedig tőlük tisztes távolban hasonlóan beszélgetnek. „A marosvásárhelyi románok, vagy magyarok pedig jó nagy ívben elkerülik őket, mintha félnének tőlük” – tette hozzá az előadó.Az öltözékükkel kapcsolatban Moca elmondta, hogy Szeben megyében varrják azokat a szép színes szoknyákat, amelyek 15 méter anyagból készülnek és amelyek plisszírozása különbözik, ha azt szűzleány, férjezett-, vagy özvegyasszony viseli.
A szoknyára varrt csipke formája is mást-mást jelképez. A fiatal lányoké farkasfogú, hegyes, ami azt jelenti, hogy előttük az élet, csak előre haladnak. A férjezett asszonyoké félkör alakú, a másik félkör a férjüket jelképezi, míg az özvegyeké azért négyzet formájú, mert az élet már beteljesedett számukra.
A szoknya – annak ellenére, hogy sok anyagból készül –, elől nem ér össze, hanem egy szintén színes selyemből varrt köténnyel egészül ki. „A valóságban nem emelgetik és forgatják a szoknyájukat, ahogy azt a színpadon, vagy a filmekben látjuk” – magyarázta Moca Rudy, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is viselnek olyan hosszú szoknyát az asszonyok, mert a lábukat nem mutogathatják, azt mindig eltakarják harisnyával, színes, vagy fehér zoknival, meztelen lábbal soha nem járnak. Azt is megtudták az érdeklődők, hogy a nők nem hordanak melltartót.
Az integrációval kapcsolatban elhangzott, az nem segíti a társadalomba való beilleszkedést, ha különböző alapítványok, hazai vagy külföldi civil szervezetek adományokkal látják el a cigány közösségeket. „Ha kenyeret adsz, azzal csak idomítod” – figyelmeztetett Moca, aki szerint arra kellene nagyobb figyelmet és eneregiát fordítani, hogy iskolába járjanak, tanuljanak. „Tanulás, civilizáció, viselkedés – ezzel kezdem mindig, ha elmegyek valahová” – mondta a színész, aki valahányszor ezt a témát érinti, mindig elmondja, ő cigány létére képes volt tanulni, iskolába, majd egyetemre járni, a szegénység sem akadályozta meg ebben, az sem, hogy édesapja írástudatlan tehénpásztor volt Mezőbándon.Elmondta, sokat vitatkozik a roma közösség tagjaival, magyarázza, hogy miért fontos a tanulás. Általában azt válaszolják neki, hogy „nem érdemes” iskolába járni, hiszen a pénzt, vagy ami hasznot hoz, autót, aranyat-ezüstöt, meg tudják számolni anélkül is. A tudatlanság, a közösségek tudatlanságban tartása sok mindent jelent – figyelmeztetett –, hiszen a jogait, a törvényt nem ismerő, a magát védeni nem képes tömegeket könnyen lehet manipulálni, félrevezetni. Erre a leglátványosabb példa a helyhatósági választások, amikor két hétig ingyen konyha és ingyen sör, számtalan kecsegtető ígéret várja a többezres cigányközösséget a szavazatuk megnyerése érdekében. Aztán, ha lejár a kampány, a manipulátor pedig elérte a célját, akkor minden marad a régiben, mondta az előadó.
Előadását egy kis videofelvétellel zárta Moca Rudy, Maros megyei cigány néptáncosok virtuozitását mutatta be és minden táncosról elmondta, ki ő, hol lakik, mivel foglalkozik. Volt sikertörténet is közöttük, például a Magyarországon táncoktatóként dolgozó fiatal férfié, de a zöme nem volt túl vidám.
A román és a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett felolvasómaraton közötti héten, amelyet a kultúra hetének neveztek el, a Studium – Prospero Alapítvány újabb eseményre várja csütörtökön este hat órától az érdeklődőket a Studium Kulturális Központba (Szentgyörgy utca 8. szám), ahol Puskás Attila a marosvásárhelyi örményekről tart előadást. Borpárlat-kóstolás és Marlenka sütemény is várja az érdeklődőket, a belépő személyenként 15 lej. A Kulturális Hetet a magyar kultúra napja alkalmából szervezett 12 órás felolvasó maraton zárja, melyen a marosvásárhelyi magyar szerzők, az évfordulós magyar szerzők művei lesznek a terítéken. A felolvasók a teljes román irodalom magyarra fordított alkotásaiból is válogathatnak.