Negyedik számánál tart Erdély első, októberben indult képregény-havilapja, a Fantomatika. Januárban két erdélyi alkotó mutatkozik be egy meseparódiával, a további számokban bővítenék az új alkotók körét.

A kiadó kézdivásárhelyi alapítói, Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás (interjúnk itt olvasható) tavaly nyáron jelentették be az új lap megszületését, októbertől pedig havi rendszerességgel megjelent a Fantomatika. A képregénylapot Erdélyben és Magyarországon forgalmazzák, de külföldi megrendelői is vannak, egyik legtávolabbi olvasója Spanyolországban él. Az alapítók sikerként könyvelik el, hogy az elmúlt hónapokban rengeteg lapbemutatót tartottak képregény-fesztiválokon, könyvvásárokon és a médiában, Magyarország legrangosabb sci-fi lapja, a Galaktika és a Szépirodalmi Figyelő is részleteket közölt a lapszámokból.Az első lapszámot rögtön megjelenése után mi is kézbevettük, impresszióink itt olvashatóak.

Két új erdélyi alkotó mutatkozik be a januári számban

A lap első három számát egy sci-fi dráma töltötte ki, Bereg és Anzel története, valamint az általuk képviselt két világ, a középkori földi életmód és a fantomatikus világ, mint minden világok legjobbika közti eltérések, súrlódások generálta feszültség. Ez a történet tovább folytatódik.

A negyedik számtól – eredeti szándéka szerint – antológiába vált át a Fantomatika, különböző alkotók más-más képregényét közli, egyszerre többet is. A januári számban Simon Lehel Zoltán novellája, A kóbor herceg legendája olvasható, amelyet Szabó András rajzolt meg. A humoros történetre az olvasók körében végzett felmérés eredményeképp esett a szerkesztők választása. A képregény hangulata a régi MAD és Kretén magazinok lapjain megjelent paródiákat idézi, csak sajátosan erdélyi, magyar mesevilágot pécéz ki, írják közleményükben a szerkesztők.Simon Lehel Zoltán 1987-ben született Szatmárnémetiben, kémia szakot végzett Kolozsváron, jelenleg szülővárosában él. Egyetemi évei alatt sci-fi-blogot vezetett (slzscifi.blogspot.ro). Meglátása szerint a ponyva kapukat nyit a tudomány és az irodalom felé. Hogy fejlődjék, szándékosan kilépett a komfortzónájából, és megpróbálkozott a rádiójátékkal, ilyen írás A kóbor herceg legendája is.Szabó András 1980-ban született Marosvásárhelyen, Kolozsváron végezte el a művészeti egyetemet, és jelenleg is ott él családjával. Kiállítóművész és szabadúszó grafikus, az érzékeny, részletgazdag, hiperrealista és időigényes metszet a sajátja. A képregényrajzolással visszatért a laza, kicsapongó kreativitáshoz. „Nagyon örültem mikor megtudtam, hogy egy magyar nyelvű képregény jelenik meg a közelemben, mert az olyan titkos vágyaim mellett, mint hogy szuperhős, profi labdarugó, rendőr vagy orvos legyek, a képregényrajzoló is ott voltˮ - mondta.

Bővítenék a csapatot

„Ki lesz az a helyi művész, aki olyan híres képregényfigurát alkot, mint Asterix, Pókember vagy Garfield? Ehhez nem kell Nyugaton élni, és más kifogást sem találunk. Csak jó ötletek kellenek, és jó rajzolók” – olvasható a Fantomatika felhívásában. A lap ugyanis folyamatosan írókat és rajzolókat keres, felvállalva a közvetítő, szerkesztő szerepét, hogy a kétfajta alkotómunkát művelők egymásra találhassanak.

Emellett a menedzsmentben résztvevő tagot is keres a jelenleg háromtagú csapat, aki „az alapító tagokhoz hasonlóan elég bátor ahhoz, hogy egy ki nem próbált vállalkozásba belevágjon, aki hisz abban, hogy meg lehet csinálni, akiről kiderül, hogy üzleti zseni, és kitartásával, lelkesedésével, valamint új és sikeres módszereivel felfuttatja a Fantomatikát” – írják.

A Fantomatika Kiadó pénzügyi támogatási is elfogad, illetve kész más kiadókkal, forgalmazókkal való együttműködésre, illetve minden olyan szervezet támogatását szívesen elfogadja, legyen az közintézmény, iskola, könyvtár, vállalkozás vagy egyéb szereplő, amely szeretné, hogy fennmaradjon a képregénylap.

A lap azt a közösségkovácsoló életérzést erősíti meg, amely szembemegy azzal az általános hangulattal, hogy Erdély egy elmaradt világrész, és hogy az újító próbálkozásoknak esélyük sincs, hangsúlyozzák a Fantomatika szerkesztői.